IV. Alexiosz trapezunti császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
IV. Alexiosz
Komnénosz Alexiosz
Trapezunti Alexiosz
Trapezunti Császárság császára
Αλέξιος Δ΄
Uralkodási ideje
1417. március 5. 1429. április 26.
Elődje III. Mánuel
Utódja IV. János
Életrajzi adatok
Uralkodóház Komnénosz-ház
Született 1382. június 19. (előtt)
Trapezunti Császárság
Elhunyt 1429. április 26. (47 évesen)
NyughelyePanagia Khrüszokephalosz templom,, Trapezunt, ma Fatih dzsámi, Törökország
Édesapja III. (Komnénosz) Manuél trapezunti császár (1363–1417)
Édesanyja Bagrationi Eudokia/Gulkan(-Hatun(i)) (Gülhan) grúz királyi hercegnő (1360 előtt–1395)
Házastársa Kantakuzénosz Teodóra (1382 körül–1426)
Gyermekei 1. Teodóra (?–1435 után)
2. Eudokia (Valenza)
3. János (1403 körül–1460)
4. Mária (1404 körül–1439)
5. Sándor (?–1454/9)
6. Dávid (1408 körül–1463)

IV. Alexiosz (1382. június 19. (előtt) – 1429. április 26.), görögül: Αλέξιος Δ΄ Μέγας Κομνηνός, grúzul: ალექსი IV დიდი კომნენოსი, ტრაპიზონის იმპერიის იმპერატორი, olaszul: Alessio IV Comneno, imperatore di Trebisonda, törökül: Trabzon imparatoru IV. Aleksios Megas Komnenos, latinul: Alexius IV Comnenus, imperator Trapezuntinus, trapezunti császár. A Komnénosz-házból származott. Crispo Florencia naxoszi hercegnő nagyapja és I. Katalin ciprusi királynő dédapja,[1] valamint I. Iszmáíl perzsa sah ükapja.

Élete[szerkesztés]

III. Alexiosz trapezunti császár az anyjával, Trapezunti Irén anyacsászárnéval (balra) és a feleségével, Kantakuzénosz Teodóra császárnéval (jobbra) egy trapezunti freskón, Kızlar Manastırı, Panagia Theoszkepasztosz kolostor

Apja III. (Komnénosz) Manuél trapezunti császár édesanyja Bagrationi Eudokia/Gulkan(-Hatun(i)) (Gülhan) grúz királyi hercegnő, IX. Dávid grúz király és Dzsakeli Szinduhtar szamchei (meszheti) hercegnő lánya.

A dédanyja, Trapezunti Irén, I. Baszileiosz trapezunti császárnak a korábbi ágyasából bigámia révén lett második felesége még megérte a születését, és részt vett a keresztelőjén 1382. június 19-én.

A bizánci–grúz házassági kapcsolatok hosszú időre nyúlnak vissza, hiszen a szomszédság mellett az is döntő tényező volt ebben, hogy a Grúz Királyság is a bizánci rítusú ortodox kereszténységet követte. 1204-ben pedig, mikor Konstantinápolyt a IV. keresztes hadjáratban a nyugatiak elfoglalták, a Bizánci Birodalom több részre hullott szét, és I. Tamar grúz királynő támogatásával megalakult a grúz vazallus bizánci utódállam, a Trapezunti Császárság. Ezután Grúzia mongol meghódításáig Trapezunt Grúzia fiókállama volt, de később is megmaradtak a jó kapcsolatok köztük, és ezt sok esetben házasságokkal is megpecsételték.

Az egkori Panagia Khrüszokephalosz (Aranyfejű Szűz) templom Trapezuntban, ma Fatih dzsámi, Törökország.

III. Alexiosz (1337/381390) trapezunti császár (ur.: 13491390) és V. (Nagy) Bagrat (?–1393/5) grúz király (ur.: 13601393/5) kettős házasságot hozott tető alá a két állam és a két dinasztia: a Komnénosz-ház és a Bagrationi-ház között. 1367 júniusában az 1366-ban megözvegyült V. Bagrat feleségül vette III. Alexiosz legidősebb lányát, Anna (13571406 után) hercegnőt, majd pedig V. Bagrat húgát, Gulkan hercegnőt először eljegyezték Komnénosz Andronikosszal (13551376), III. Alexiosz trapezunti császár házasságon kívül született fiával, aki azonban 1377. március 14-én meghalt. Majd ezután Gulkant Andronikosz öccsével, a trapezunti trónörökössel, Komnénosz Mánuel herceggel, III. Alexiosz és Kantakuzénosz Teodóra császárné másodszülött fiával jegyezték el, akivel 1377. szeptember 6-án vagy 1379. október 6-án házasodtak össze Trapezuntban. Ezzel a kettős házassági politika sikeresen megvalósult. Gulkan grúz királyi hercegnő pedig a házasságával felvette az Eudokia nevet. 1390. március 20-án meghalt III. Alexiosz trapezunti császár, és fia trónra lépett III. Manuél néven. Ettől kezdve Eudokia automatikusan császárnéi címet viselt, és az anyósa, Kantakuzénosz Teodóra lett ekkor az anyacsászárné. Ekkortól a két szomszédos uralkodó, III. Mánuel és V. Bagrat kölcsönösen sógori viszonyba került: III. Manuél felesége, Eudokia császárné V. Bagrat húga, míg V. Bagrat felesége, Anna királyné III. Manuél nővére volt. A kettős házasság az utódlásban is sikeres volt, hiszen mindkét frigy fiúutódok tekintetében szerencsés volt, bár V. Bagratnak már volt egy fia az előző házasságból, és Eudokia 1382. június 19-én világra hozta egyetlen gyermekét, a későbbi IV. Alexioszt. Eudokia császárné 1395. május 2-án vagy 5-én hunyt el, majd özvegye még ugyanebben az évben feleségül vette Philanthrópénosz Anna úrnőt, Manuél Philanthrópénosz kaisar (caesar) lányát, aki II. Manuél bizánci császár magyarországi követe volt 1395/6-ban és 1420-ban.

Gyermekei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet).
  2. Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet), aki azonban nem említi a trapezunti császári hercegnő nevét.

Források[szerkesztés]

  • Dumin, Stanislav & Petr Grebelsky: The Families of the Nobility of the Russian Empire, Third Volume, Princes, Moszkva, Likominvest, 1996.
  • Jackson Williams, Kelsey. „A Genealogy of the Grand Komnenoi of Trebizond” (angol nyelven). Foundations: The Journal of the Foundation for Mediaeval Genealogy 2006 (2.3), 171–189. o. (Hozzáférés ideje: 2020. január 14.)  
  • Kuršanskis, Michel. „La descendance d'Alexis IV, empereur de Trébizonde. Contribution à la prosopographie des Grands Comnènes” (francia nyelven). Revue des études byzantines 1979 (37), 239–247. o. (Hozzáférés ideje: 2020. január 14.)  
  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
  • Schwennicke, Detlev: Die Komnenen III, 1330–1342 und 1349–1461 Kaiser in Trapezunt, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 176, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Toumanoff, Cyrille: Les Dynasties de la Caucasie Chrétienne de l'Antiquité jusqu'au XIXe siècle. Tables généalogiques et chronologiques, Roma, 1990.

További információk[szerkesztés]


Előző uralkodó:
III. Mánuel
Trapezunt császára
14171429
Arms of the emperors of Trebizond (A).jpg
Következő uralkodó:
IV. János