Crispo Florencia naxoszi hercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Crispo Florencia
Fiorenza Crispo
Naxoszi Hercegség hercegnője
Uralkodási ideje
1422 1501. december 8.
Életrajzi adatok
Uralkodóház Crispo-ház
Született 1422
Elhunyt 1501. december 8. (79 évesen)
Édesapja Nicolas Crispo, a Naxoszi Hercegség régense (1392–1450)
Édesanyja Komnénosz Eudokia (Valenza) trapezunti császári hercegnő
Házastársa Marco Cornaro velencei patrícius (1406–1479)
Gyermekei 1. Jolán (Violante)
2. György (Giorgio) (1452–1527)
3. Katalin (Caterina) (1454–1510)
4. Kornélia (Cornelia)
5. Regina (Erzsébet)
6. Blanka (Bianca)
7. Ágnes (Agnese)
8. N. (leány)

Crispo Florencia (14221501. december 8.), olaszul: Fiorenza Crispo, görögül: Φλόρενς (Φιορέντσα) Κρίσπο της Νάξου, franciául: Florence Crispo, naxoszi hercegnő, IV. Alexiosz trapezunti császár (ur.: 14161429) unokája és Cornaro Katalin ciprusi királynő anyja.

Élete[szerkesztés]

A Naxoszi Hercegség címere

Apja Nicolas Crispo, a Naxoszi Hercegség régense, I. (Crispo) Ferenc naxoszi uralkodó herceg és II. (Sanudo) Florencia naxoszi uralkodó hercegnő fia. Anyja Komnénosz Eudokia (Valenza) trapezunti császári hercegnő, IV. Alexiosz trapezunti császár lánya.[1] Nevét az apai nagyanyja, II. Florencia naxoszi hercegnő után kapta. Florencia 1444-ben feleségül ment Marco Cornaro (14061479) velencei patríciushoz, Giorgio Cornaro (13741439) padovai kormányzó (Marco Cornaro velencei dózse unokája) és Caterina Giustinian fiához. Florencia nyolc gyermeket szült, többek között a későbbi ciprusi királynét és királynőt, Katalint.

Férje, Marco Cipruson alapozta meg a karrierjét, amikor 14391443 között pénzügyi kölcsönt nyújtott a későbbi veje, II. (Fattyú) Jakab apjának, II. János ciprusi királynak, és ezért jelentős birtokokat szerzett Limassol közelében. 1452-ben ő is tagja volt annak az öttagú delegációnak, amely meglátogatta III. Frigyes német-római császárt császárrá koronázása alkalmából. Ezért a szolgálatáért megkapta a lovagi címet.[2]

14571458-ban Marcót és öccsét, Andrea Cornarót (14191473) száműzték Velencéből, miután az öccsét megvádolták, hogy Zonta del Pregadi szenátor megválasztását megvásárolták. Marco Cipruson élt, és II. János halála után kezdetben az elhunyt király törvényes lányának, I. Sarolta királynőnek az uralmát támogatta, de aztán II. János természetes fia, a trónbitorló II. Jakab mellé állt, aki megnyerte a ciprusi polgárháborút. Marco 1464-ben visszatért Velencébe, öccse, Andrea pedig II. Jakab tanácsosa lett, és ő hozta tető alá unokahúgának, Katalinnak a házasságát II. Jakabbal, amely 1472. decemberében teljesedett be.[3]

Marco Cornaro 1479. augusztus 1-jén Velencében hunyt el. Fiorenza túlélte a férjét, és megérte lánya trónfosztását, aki 1489-ben visszatért Velencébe. Florencia 1501. december 8-án hunyt el.[4]

Gyermekei[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

Crispo Florencia ősei háromíziglen
Florencia Apa:
Nicolas Crispo
Apai nagyapa:
I. Ferenc naxoszi herceg
Apai dédapa:
Francesco Crispo
Apai dédanya:
n. a.
Apai nagyanya:
II. Florencia naxoszi hercegnő
Apai dédapa:
Marco Sanudo
Apai dédanya:
n. a.
Anya:
Komnénosz Eudokia-Valenza
Anyai nagyapa:
IV. Alexiosz trapezunti császár
Anyai dédapa:
III. Mánuel trapezunti császár
Anyai dédanya:
Bagrationi Gulhan-Eudokia trapezunti császárné
Anyai nagyanya:
Kantakuzéna Teodóra trapezunti császárné
Anyai dédapa:
Theodorosz Kantakuzénosz
Anyai dédanya:
Eufrozina

Ősei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet), aki azonban nem említi a trapezunti császári hercegnő nevét.
  2. Cornaro/Cav. Marco Cornaro (Hozzáférés: 2015. január 4.)
  3. Cornaro/Proc. Andrea Cornaro (Hozzáférés: 2015. január 4.)
  4. Lásd Hill (1948: 633).

Források[szerkesztés]

  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre = EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Gullino, Giuseppe: Corner, Marco, In: Dizionario Biografico degli Italiani 29, Róma, 1983. URL: L. További információk
  • Hill, George: A History of Cyprus, Cambridge University Press, Cambridge, England, 1948. URL: Lásd További információk

További információk[szerkesztés]