Ugrás a tartalomhoz

Mandopop

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mandopop

StíluseredetC-pop
Kulturális eredet Kína
NépszerűségÁzsia
Társműfajok
kantopop
Átírási segédlet
mandopop
Kínai átírás
Hagyományos kínai華語流行音樂
Egyszerűsített kínai华语流行音乐
Mandarin pinjinHuá Yǔ Liú Xíng Yīn Yuè (Hua ju liu hszing jin jüe)
Wade–GilesHua Yü Liu Hsing Yin Yueh
Nem tudod lejátszani a fájlt?

A mandopop a mandarin nyelvű popzene megnevezésére szolgál, és a kínai popzene (C-pop) egyik alfaja, a hallgatóság nagy részét Kína, Malajzia, Szingapúr, Tajvan, Japán és a tengeren túli mandarin anyanyelvű közösségek lakói teszik ki.

Tajvan a mandopop vezető országa[1] és központja.[2] Az 1980-as évek mandopop-királynője, Teresa Teng tajvani származású volt, ahogy a mandopop „császárának” tartott,[3][4][5] a világ harmadik legtöbbet letöltött előadója,[6] Jay Chou is tajvani, akárcsak Jolin Tsai.

Története

[szerkesztés]

A kínai nyelvű populáris zene megjelenéséhez egy technikai újítás, a gramofon megjelenése kellett, melyet egy Labansat nevű francia férfi mutatott be először Kínában, Sanghajban.[7] A Baak Doi (百代, Paj Taj) volt az első könnyűzenei kínai kiadó.

1920-as évek: a sitajcsü születése

[szerkesztés]

Az 1920-as években a mandarin nyelvű popdalok elnevezése sitajcsü volt (時代曲, a jelen dala). Ezeket a dalokat tartják a modern kínai popdalok prototípusának.[8] A mandopop központja és legfontosabb városa Sanghaj volt. A kínai populáris zene atyjának Li Csin-hujt tartják.[9] Li egy amerikai jazz-zenésszel, Buck Claytonnal is dolgozott.

1930–40-es évek: A hét nagy énekes korszaka

[szerkesztés]

Az 1930-as és '40-es éveket hét énekes dominálta, ezért a korszakot A Hét Nagy Énekes Korszakának (七大歌星, csi ta kohszing) nevezik. A művészek stílusához foghatót korábban nem tapasztaltak még a kínai zenében. A gyorsan fejlődő filmipar azonnal kihasználta a helyzetet és felkérte őket filmzenék énekléséhez, valamint színészi szerepeket is kaptak. A korszak jellegzetessége, hogy népszerűek lettek az énekesnők. A legkiemelkedőbbnek Csou Hszüant tartják.[9] A korszaknak akkor szakadt vége, amikor a japánok a második kínai–japán háború során megszállták Sanghajt.

1950-es évek: Az elszakadás

[szerkesztés]

1949-ben a kommunista párt létrehozta a Kínai Népköztársaságot, s a kormány hamarosan pornográfiának minősítette a populáris zenét.[10] A köztársaság elkezdte elnyomni a populáris zenét a kommunista forradalmi dalok népszerűsítése érdekében.

Amikor Tajvanon megalakult a Kínai Köztársaság, a tajvani főváros, Tajpej vette át a mandopop fővárosának szerepét Sanghajtól. A tajvani fiatalok kedvelték a külföldi zenét, részben mert a 19. század végétől a második világháborúig Tajvant kormányzó japánok maguk is szívesen hallgatták a nyugati melódiákat. A popdalok nyelve elengedhetetlenül a mandarin lett, mivel az új kormány, a Kuomintang betiltotta a japán nyelv használatát, sőt még a tajvani nyelv használatát is.[11]

Az 1960-as évek politikai feszültségében számos popdalt betiltottak Tajvanon.[12]

1970-es, 1980-as évek: Újjáéledés

[szerkesztés]

A mandopop akkor lett ismét népszerű Kínában, amikor Teng Hsziao-ping reformjainak köszönhetően az ország elkezdett megnyílni a világ előtt.

1979-ben Szingapúrban elindult a Beszéljünk mandarinul-kampány, mely a különféle kínai dialektusok helyett az egységes mandarin használatára buzdította az embereket. A mandopop dalok így lassanként átvették a hokkien és kantoni popdalok helyét a rádiókban és a televízióban.[13]

Teresa Teng (邓丽君, Teng Li-csün) a mandopopot állandó műfajjá tette Kínában. Még a legszigorúbb cenzúra idején is ő uralta a piacot.[14] A dalait a kormányzat burzsoá zenének minősítette.[15]

A korszak másik népszerű énekese Lo Ta-ju volt, akinek az amerikai We Are the World-mintájára született dalai soha nem látott népszerűségre tettek szert.[16][17]

Jay Chou a 2000-es évek eleje óta ül a mandopop trónján

1990-es évek

[szerkesztés]

Faye Wong (王菲) volt az első kínai énekesnő, aki felléphetett Japánban, emiatt Ázsia Dívájának is hívták.[18][19]

Ebben az időszakban kezdett el dominálni a mandopopban a „mennyek négy királya” becenévvel illetett hongkongi Aaron Kwok, Leon Lai, Andy Lau és Jacky Cheung. A tajvani énekesek közül Stella Chang, Sky Wu, Wakin Chau és Jeff Chang voltak a legnépszerűbbek.

2000-es évek

[szerkesztés]

A 2000-es években megkezdődött a tajvani popikonok korszaka. A növekvő kínai filmgyártás is ki volt éhezve a mandopop iránt. Jay Chou tette népszerűvé a rhythm and blues és a rap műfaját, s az énekes-dalszerző már több mint 10 éve dominálja a mandopopot nem csak Tajvanon, de egész Ázsiában, nem csak saját előadásával, de számos más előadónak írt dalával is. Igen népszerű még Stefanie Sun, David Tao, Jolin Tsai és Leehom Wang. A tajvani fiú- és lányegyüttesek (S.H.E, Fahrenheit) is elkezdtek betörni a kínai piacra. A Kínai Népköztársaság népszerű zenei tehetségkutató versenyei is hozzájárultak a mandopop dominanciájához. Az utóbbi években a kantopop énekesek is egyre gyakrabban énekelnek mandarin nyelven, hogy növeljék a rajongóik számát.

A 2000-es években megnőtt az indie rock népszerűsége is Tajvanon, színesítve a mandopop palettáját.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Taiwan’s secret weapon. Taipei Times, 2010. január 24. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
  2. Keane, Michael. Donald, Stephanie. Hong, Yin. [2002] (2002). Media in China: Consumption, Content and Crisis. Routledge Publishing. ISBN 0700716149
  3. Global Buzz: Meet the Pop Artist Whose Music Is Everywhere in Asia. Wall Street Journal, 2008. március 18. [2015. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 3.)
  4. The emperor wears no underwear. May Daily, 2010. július 27. (Hozzáférés: 2010. szeptember 3.)
  5. di Genova, Trista: We pop the question to Taiwan's 'young heavenly king'. The Wild East. [2010. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 3.)
  6. Jay Chou's songs world's 3rd most downloaded. Radio Taiwan International, 2010. augusztus 27. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)[halott link]
  7. Jones. Andrew F. [2001] (2001). Yellow Music - CL: Media Culture and Colonial Modernity in the Chinese Jazz Age. Duke University Press. ISBN 0822326949
  8. Shoesmith, Brian. Rossiter, Ned. [2004] (2004). Refashioning Pop Music in Asia: Cosmopolitan flows, political tempos and aesthetic Industries. Routeledge Publishing. ISBN 0700714014
  9. a b Kakisensi web. "Kakiseni article Archiválva 2007. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben." An introduction to shidaiqu. Hozzáférés ideje: 2007-04-26.
  10. Broughton, Simon. Ellingham, Mark. Trillo, Richard. [2000] (2000) World Music: The Rough Guide. Rough Guides Publishing Company. ISBN 1858286360
  11. Taiwanese Pop Songs History. "Taiwanese Pop Songs History." Article. Hozzáférés ideje: 2007-05-02.
  12. Open.com.hk. "Open.com.hk Archiválva 2010. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben." 戒嚴統治的前後景觀. Hozzáférés ideje: 2010-01-02.
  13. Welch, Anthony R. Freebody, Peter. Knowledge, Culture and Power. Routledge Publishing. ISBN 1850008337
  14. Reed, Barbara Edith. Davison, Gary Marvin. [1998] (1998). Culture and Customs of Taiwan. Greenwood Press. ISBN 0313302987
  15. China.org.cn. "China.org.cn." Chinese pop music since the 1980s p2. Hozzáférés ideje: 2009-01-05.
  16. Lotayu.org. "Lotayu.org Archiválva 2009. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben." 歷史報道 : 《明天會更好》幕後. Hozzáférés ideje: 2009-01-06.
  17. China.org.cn. "China.org.cn." Chinese pop music since the 1980s p3. Hozzáférés ideje: 2009-01-05.
  18. Faye Wong is All Woman. Taipei Times, 2024. november 26. (Hozzáférés: 2019. december 14.)
  19. "香港音乐教父"戴思聪谈弟子:王菲还会红下去 (kínai nyelven). Xinhua News, 2024. június 12. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva].

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mandopop című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]