Maladé
| Maladé (Mălădia) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Krasznahídvég |
| Rang | falu |
| Községközpont | Krasznahídvég |
| Irányítószám | 457239 |
| SIRUTA-kód | 142051 |
| Népesség | |
| Népesség | 132 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 229 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 17′ 55″, k. h. 22° 44′ 31″47.298623°N 22.741859°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 55″, k. h. 22° 44′ 31″47.298623°N 22.741859°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Maladé (románul Mălădia) falu Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágysomlyótól északkeletre, Krasznahídvég és Kárásztelek közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Maladé nevét 1448-ban említették először az oklevelek Malade néven. Ekkor Báthory Lászlót iktatták be az itteni birtokba.
1473-ban Pwzthamalade, 1553-ban Puszta-Malad, 1795-ben Maladéj néven írták.
A Kraszna vármegyéhez tartozó Maladé 1553-ban Somlyóhoz, 1795-ben a tasnádi uradalomhoz tartozott.
1473-ban özvegy Zsombori Tamásné Báthory Hedvig Pusztamalade birtokrészt rokonainak, illetve unokáinak adta át.
1476-ban Mátyás király Bélteki Drágffy Bertalannak adományozta.
1493-ban meghagyták, hogy helyezzék vissza Malade praediumba Báthori Miklóst, Domokost, Jánost és Zsigmondot.
1549-ben ecsedi Báthori András, somlyói Báthory Kristóf és fivére, István, valamint Valkai Miklósné, Kisvárdai Mihályné és Sarmasági András osztoztak meg a birtokon.
1681-ben Báthory Zsófia fejedelemasszony maladéi részbirtokát lefoglalták az itt levő ingatlanokkal együtt – bizonyos tartozás fejben – Magyar-Véggyantai Boros László számára, később a Rákóczi-család birtoka lett.
A 18. század elejéről fennmarad összeírásban neve nem szerepelt, tehát ekkor már lakatlanul állhatott.
1806-ban báró Bánffy, gróf Toldalagi és báró Huszár családok voltak Maladé birtokosai.
1847-ben 407 lakost számoltak össze Maladén, ebből 396 görögkatolikus, 5 izraelita volt.
1890-ben 449 lakosából 26 magyar, 1 német, 391 román, 24 horvát és 7 egyéb nyelvű volt, melyből 33 görögkatolikus, 391 református, 18 izraelita volt. A házak száma ekkor 95 volt a településen.
1910-es összeíráskor 577 lakosa volt, ebből 36 magyar, 523 román, melyből 540 görögkatolikus, 23 izraelita volt.
A 20. század elején Maladé Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus templom. Anyakönyvet 1823-tól vezetnek.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 41–44. o. Online elérés