Ugrás a tartalomhoz

M3 Archeopark

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
M3 Archeopark
Becenév: Archeopark
A múzeum adatai
Teljes neveM3 Archeopark
ElhelyezkedésPolgár
 Magyarország
CímM3-as autópálya polgári lehajtója
Alapítva2007
Elhelyezkedése
M3 Archeopark (Magyarország)
M3 Archeopark
M3 Archeopark
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 46″, k. h. 21° 08′ 57″47.846157°N 21.149241°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 46″, k. h. 21° 08′ 57″47.846157°N 21.149241°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz M3 Archeopark témájú médiaállományokat.

Az M3 Archeopark Magyarország első tájtörténeti és régészeti pihenőparkja volt. Az M3-as autópálya polgári leágazásánál, Budapesttől 175 kilométerre, Miskolctól, Debrecentől és Nyíregyházától egyaránt 50–50 kilométerre helyezkedett el, a sztráda, a 35-ös főút és a 3315-ös út által közrefogott, legyező alakú területen.

A skanzenszerű kiállítóhelyen az autópálya építése során előkerült leletek másolatai elevenítették fel a környék kultúráját az őskortól szinte napjainkig.

Látnivalók

[szerkesztés]
Nagyhódosi ház
Besztereci ház lakószobája
újkőkori ház rekonstrukciója
Újkőkori házbelső

Az első állomás a bejárattól balra volt található istálló, amelyben háziállatok éltek. Az istálló mellett favázas kukoricagóré, mögötte gémeskút emelkedett. Szomszédságában pillanthattuk meg a park egyik érdekességét: a nádfedeles, sárral tapasztott, sövényfalas újkőkori lakóház a 6500–7000 évvel ezelőtti kort idézte fel.

A háztól távolabb egy római típusú őrtorony emelkedett, mögötte 150–160 centiméteres cölöpsorral. Ez a népvándorlás korában, 339 táján a szarmaták által épített, Csörsz árkának nevezett védelmi vonal rekonstrukciója volt. Innen két szabadtéri kemence és az étterem mellett vitt az út egy kunhalomnak nevezett földházig. Ide a park bejáratától egyenesen is eljuthattunk: az út két oldalán álló faoszlopok tetején a Kárpát-medencében előkerült jelentős régészeti leletek, illetve jelképes szerepre szert tett tárgyak gipszmásolatait helyezték el.

Az Archeoparkban álló halom mélye kiállítóhelyet rejtett: a térségben talált régészeti leleteket mutatták itt be diorámákon. A „kunhalom” mögött látványtó és szabadtéri színpad állt; ennek nézőteréről az egész park belátható volt. A színpad mellé játszóteret és sportpályát építettek.

A bejárattól a kunhalomhoz vezető út jobb oldalán álló pavilonokban panoptikumszerű élőképeket rendeztek be.

Története

[szerkesztés]

Az M3 Archeopark 2007. május 1-jén nyitotta meg kapuit. A közel 5 hektáros területen ízelítőt kaphattunk a tájegység történetéből, tárgyaiból, népi kultúrájából. A sírhalom típusú kunhalom, Csörsz árka és a római őrtorony rekonstrukciója mellett az Európában is egyedülálló újkőkor házat, néprajzi házakat, jurtákat és az autópálya építése közben feltárt régészeti leletek másolatait tekinthették meg az érdeklődők.

A múltat idéző környezetben minden korosztály kikapcsolódhatott, emellett baráti társaságok, családok, vállalatok rendezvényeit is vonzotta.[1] A park 2011 után anyagi okok miatt bezárt, az állam eladásra kínálta fel.[2]

Szolgáltatások

[szerkesztés]

A tájtörténeti és régészeti kiállítás megtekintése mellett a parkban az alábbi szolgáltatásokkal várták a vendégeket:

  • Főzés, bográcsolás, grillezés baráti társaságok, vállalatok, szervezetek számára
  • Sport és szabadidős programok: foci, kosárlabda, asztalitenisz, tollaslabda, röplabda
  • Lovaglás és horgászat
  • Állatsimogatás
  • Gyermekjátékok - játszótér
  • Kemencében és lávakövön készült tájjellegű ételek
  • Igény esetén csoportoknak kézműves foglalkozások, idegenvezetés
  • Előzetesen egyeztetett konferenciák, képzések, szakmai találkozók, családi és vállalati rendezvények, osztálykirándulások[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kulturális Turizmus Éve 2009. (forrás). [2009. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 22.)
  2. https://civishir.hu/helyben-jaro/2019/07/elado-a-polgari-m3-archeopark
  3. Irány Debrecen! (forrás). [2008. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 22.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]