Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ludwig Múzeum szócikkből átirányítva)

Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (rövidítése: lumú) (1095 Budapest, Művészetek Palotája, Komor Marcell u. 1., alapítás: 1989)

A múzeum kortárs művészeti alkotásokat gyűjt és mutat be, jelentős magyar és nemzetközi képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik. 2005. március 15-étől működik a Művészetek Palotájában, korszerű múzeumtechnológiai körülmények közt. Területe 3300 m², a palota nyugati, Duna felé néző oldalán foglal el 3 emeletet. A hatalmas kiállítói térhez vetítőszobák, interaktív bemutató termek, szakkönyvtár és gyermekfoglalkoztató tartozik. E modern múzeum alapjait az aacheni Ludwig házaspár ajándékai képezik.

Története[szerkesztés]

Peter és Irene Ludwig 70 nemzetközi kortárs műtárgyat ajándékozott a Magyar Nemzeti Galériának, s további 96 kortárs műalkotást helyezett el tartós letét formájában. A megállapodás a Ludwig házaspár, az MNG, és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közt jött létre, 1989-ben. A Magyar Nemzeti Galéria hozzátette az ajándékhoz a saját gyűjteményének kortárs művészeti alkotásait, ezzel létrejött az alapja egy kortárs művészeti múzeumnak, amelynek először az ajándékozó műgyűjtő házaspár tiszteletére a Ludwig Múzeum Budapest nevet adták.

A Ludwig házaspár mindkét tagja művészettörténetet és filozófiát hallgatott a mainzi egyetemen. Peter Ludwig egyetemi disszertációját Pablo Picasso emberképéről írta. Műgyűjtéssel az 1950-es években kezdtek el foglalkozni, de eleinte csak a régebbi korok művészetét gyűjtötték, kivéve Picasso képeit, ez utóbbi sajátos oka nyilván a férj fokozott érdeklődése a művész alkotásai iránt. Kialakult az a helyzet, hogy a Ludwig házaspár mintegy 800 darabos Picasso-gyűjteménye lett a legnagyobb a világon. Hamarosan a kortárs művészeti alkotásokat kezdték gyűjteni úgy, hogy érdeklődésüket kiterjesztették az NDK, a Szovjetunió, Bulgária, és Magyarország területén alkotó művészek képeire is.

Ma a Picasso-gyűjtemény legnagyobb része a Museum Ludwigban, Kölnben található, de a többi általuk támogatott múzeum is kapott e gyűjteményből, a magyarországi megalapítandó Ludwig múzeum is kapott 3 késői Picasso-festményt és egy bikaviadal jeleneteivel díszített tányér-sorozatot. A Ludwig házaspár több múzeumot alapított Németországban, nagyobb gyűjteményt ajándékozott a bécsi Museum Moderner Kunstnak. A rendszerváltás után Kelet- és Közép Európában is múzeumokat alapítottak. Először a Magyar Nemzeti Galériának, majd a szentpétervári Orosz Múzeumnak ajándékoztak gyűjteményükből, sőt 1996-ban a pekingi Nemzeti Múzeumban is megnyílt egy Ludwig-kollekció.

1996-ban Peter Ludwig elhunyt, az Alapítványt Irene Ludwig működteti tovább. Budapesten nagyon sok előrelépés történt, a Ludwig Múzeum elkezdett működni a Budavári Palota „A” épületében, a Magyar Nemzeti Galéria mellett. 1991-ben nyílt meg a nagyközönség számára, állandó kiállításán a Ludwig Gyűjtemény leghíresebb darabjai, (Andy Warhol, Claes Oldenburg, Roy Lichtenstein, Robert Rauschenberg alkotásai az 1960-as évekből, s az 1970-es évektől az 1980-as évek végéig pl. Georg Baselitz, A. R. Penck, Jörg Immendorf (1945–2007), Markus Lüpertz művei) és a magyar művészektől és a környező országok művészeitől vásárolt új szerzemények szerepeltek. 1996-ban Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum néven nyílt meg újra, majd 2005-ben új, véglegesnek szánt helyére, a Művészetek Palotájába költözött, korábbi helyét a Budavári Palotában a Magyar Nemzeti Galéria foglalta el.

A múzeum három emeletén folyamatosan időszakos kiállításokat rendeznek. 1989 óta több mint 100 időszakos kiállítást rendeztek. 2015-től a Ludwig Múzeum rendezi a Velencei Biennále magyar pavilonja képzőművészeti és építészeti kiállításait. A kiállítások mellett rendezvényeikkel, kiadványaikkal, változatos társművészeti programjaikkal és gyerekfoglalkozásaikkal nagyon sokat tesznek a kortárs művészet megismertetéséért. Az intézmény a kortárs művészeti múzeumpedagógia országos módszertani központja. A múzeum három emeletén időszaki és gyűjteményi kiállításokat rendeznek. A múzeum első igazgatója több mint egy évtizeden át (19932007) Néray Katalin művészettörténész volt. Őt követte 2008. március 1-jétől Bencsik Barnabás (Budapest, 1964–) művészettörténész 2013-ig. Az intézmény jelenlegi igazgatója dr. Fabényi Julia művészettörténész.

A kormányzat szándéka szerint a Ludwig Múzeum az Ötvenhatosok terén épülő új Múzeumi Negyedben működött volna tovább. 2015 októberében azonban Baán László bejelentette, hogy a Ludwig Múzeum mégsem költözik a Városligetbe, hanem marad eredeti helyén.

Galéria[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Néray Katalin: A fehér kockától a fekete dobozig. Gondolatok a kortárs művészet múzeumi bemutatásáról. Magyar Felsőoktatás, 1997/9. sz.
  • Ludwig Múzeum Budapest – Kortárs Művészeti Múzeum. Válogatás a gyűjteményből /szöveg: Néray Katalin, fotó: Rosta József. Budapest, 2000. Ill. 146 o. ISBN 963004174X

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum témájú médiaállományokat.
  • Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. 642–643. o. ISBN 963-8477-45-8

További információk[szerkesztés]