LaTeX

LaTeX

Neve[szerkesztés]

Tipográfia[szerkesztés]

Előnyei és hátrányai[szerkesztés]

Működése[szerkesztés]

Példa[szerkesztés]

Segédprogramok[szerkesztés]

Bemutatókészítés $L a T e X$ -hel[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Tartalomjegyzék

Neve[szerkesztés]

Tipográfia[szerkesztés]

Előnyök[szerkesztés]

Hátrányok[szerkesztés]

Vim[szerkesztés]

Ghostview[szerkesztés]

HTML készítése $L a T e X$ -szövegből[szerkesztés]

xfig[szerkesztés]

Kile[szerkesztés]

Eclipse TeXlipse plug-in használatával[szerkesztés]

LyX[szerkesztés]

TeXShop[szerkesztés]

TeXworks[szerkesztés]

GnuPlot[szerkesztés]

Microsoft Word fájl készítése $L a T e X$ -szövegből[szerkesztés]

	LaTeX
Fejlesztő	Leslie Lamport
Első kiadás	1985
Legfrissebb stabil kiadás	LaTeX2ε update 20; (2018. december 1.)
Legfrissebb fejlesztői; kiadás	LaTeX3; (2016. november 21)
Programozási nyelv	TeX
Operációs rendszer	platformfüggetlen
Platform	platformfüggetlen
Állapot	aktív
Kategória	szedés
Licenc	LaTeX Project Public License (LPPL)
	A(z) LaTeX weboldala

Nem tévesztendő össze a következővel: Latex.

A $\mathbf {L\!\!^{{}_{\scriptstyle A}}\!\!\!\!\!\;\;T\!_{\displaystyle E}\!X}$ (ejtsd: [latehh]) egy $T e X$ -en alapuló szövegformázó rendszer, amely kifejezetten alkalmas olyan elektronikus dokumentumok, szakdolgozatok, tudományos cikkek írására, amelyek sok képletet tartalmaznak. A $L a T e X$ alkotója Leslie Lamport.

A rendszer része egy nem túl bonyolult szövegjelölő nyelv, amely alapján a szöveget először ellátjuk a megjelenítési információkat hordozó utasításokkal. A jelöléssel ellátott szövegből azután egy fordítóprogram létrehozza a megjeleníthető dokumentumot. A megfelelő forráskódból könnyen létre tudunk hozni PS, HTML, PDF vagy DVI típusú kimeneteket.

A $L a T e X$ több operációs rendszer alatt elérhető (DOS, Windows, Unix, Linux, OS/2). A MiKTeX a $T e X$ / $L a T e X$ ingyenes windowsos változata. A linuxos telepítő CD-ken általában rajta van a $L a T e X$ (teTeX, illetve újabban TeX Live csomagok).

A $T e X$ és a $L a T e X$ végén levő Χ karakter nem latin iksz betű, hanem nagy görög khí, amely a görög τέχνη (ejtsd: tehné, a magyar technika, ’művészet, mesterség’) szóban szerepel, s a magyar technika szó ch-jához hasonlóan ejtendő.

A mai szövegszerkesztők nagy tipográfiai tudással bírnak, ez azonban könnyen mellőzhető, különösen WYSIWYG rendszerű szövegszerkesztők esetén. Ezek a programok már szerkesztés közben a dokumentum valódi kinézetét mutatják. Sokszor a felhasználói felületen össze vannak ömlesztve a szerzői és a tipográfusi parancsok, arra csábítva a felhasználót, hogy az utóbbit helyezze előtérbe.

A $L a T e X$ szétválasztja a szerző és a tipográfus feladatait. A szerző közli a szöveg részeinek szerepét, a $L a T e X$ pedig elvégzi a tipográfus feladatainak nagy részét. A szedést a $T e X$ -hel végezteti el.

A $L a T e X$ használata számos előnnyel jár, bár ezek nem mindig domborodnak ki a kezdő felhasználók számára. Ezek:

A szabad forráskód miatt bármilyen operációs rendszeren használható. Ez egyben meghatározza a hordozhatóságot is, mivel a dokumentum tényleges létrehozása nem függ a használt szerkesztő programtól vagy az operációs rendszer sajátosságaitól.
Folyamatosan fejlődik, illetve a csomagkészlete gazdagodik. Ennek köszönhetően nagyon nehéz olyan problémát találni, amit a $L a T e X$ nem kezel kimagaslóan.
A kész dokumentum minden szerkesztő és minden szoftveres környezet esetén azonos. Nem fordulhat elő az a helyzet, hogy egy dokumentum megjelenése erősen függ a szövegszerkesztő verziójától vagy a különböző szerkesztőprogramok kompatibilitási szintjétől.^[4]
Nem kell foglalkozni a dokumentum megjelenésével, azt a program automatikusan szabályozza, sokkal finomabban, mint ahogy azt kézzel megtehetjük. Ennek folyományaképpen minden energiánkat a dokumentum megírásába fektethetjük.
A dokumentum járulékos részeit automatikusan elrendezi, a tartalomjegyzék, ábrajegyzék, táblázatjegyzék, hivatkozások, tárgymutatók könnyen létrehozhatóak és automatikusan frissülnek a dokumentum készítésekor.
Támogatja a kooperatív munkát, a dokumentum logikai egységekre bontható, és azokra hivatkozással összeállítható. Ez nagymérvű előny a közhasználatos szövegszerkesztőkkel szemben, és a tudományos szintű igényeket is kielégíti. Ez különösen a társszerzőségre vonatkozóan optimális, nem szükséges a teljes dokumentumot egyszerre kezelni, csak az adott szerzőhöz tartozó egységeket.
A dokumentum forrásait könnyedén, akár külön közös állományból is képes kezelni, azokat hivatkozással ellátni.
Világosan elválik a dokumentum felépítése és tartalma szabályozás szinten. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy dokumentum két részből áll: egy preambulumból, ami a dokumentum megjelenését vezérli, és a törzsszövegből, ami a dokumentum tartalma a formázási utasításokkal.
A dokumentum tipográfiai minőségű lesz, gyakorlatilag azonnal nyomdába küldhető, azon a nyomdászoknak utómunkálatokat nem kell végezniük.

A $L a T e X$ , mint általában minden eszköz, rendelkezik kevésbé hasznos, időnként egyenesen a használatát problémássá tevő jellemzőkkel is. Ezek egy része tapasztalt felhasználók számára elkerülhetőek, megszüntethetőek, vannak azonban olyanok is, amik egyszerűen a program természetéből adódóan léteznek.

A program valójában egy leíró nyelv, amit meg kell tanulni a használatához. Angolul értők számára a legtöbb parancs teljesen értelmes és logikus, így a dokumentum leírása számukra aránylag egyszerű.
A tanulási görbe a kezdeti szakaszban igen meredek. Ez azt jelenti, hogy a kezdők számára sok energiát kell befektetni a rendszer megértésébe, ez sokakat elriaszthat a használatától.
A dokumentumot a megtekintéshez le kell fordítani. A munkásember nem látja a kész dokumentumot, az elrendezést, ezért a munka néha körülményessé válhat. Természetesen sok gyakorlás után a $L a T e X$ -dokumentumok egyes részleteit "fejben lefordítva" magunk elé tudjuk képzelni.
A törzsprogram igen puritán sok elvárt képességgel kapcsolatban, ezeket külső csomagokkal tudjuk javítani. Ilyen például a beépített grafikai eszközkészlet, ezt több csomag hivatott javítani, amiknek a használatát szintén meg kell tanulni.^[5]
A program programozói szemlélettel készült és működik, így az átlagos felhasználónak néha nehézségei támadhatnak a használata során.
A programhoz a dokumentumok elkészítése külön szerkesztőprogramot igényel, ezek működése erősen változó. Kifejezetten $L a T e X$ -szerkesztők is vannak ugyan, de ezek leginkább a parancskiegészítés, parancskiemelés és fordítás műveleteit automatizálják. Félig-meddig kezdőknek készített szerkesztő a LyX, ami egyes gyakori utasításokat röptében fordít, így a szöveg megjelenése közelebb áll a kész dokumentuméhoz.
A $L a T e X$ -fájlok ugyan maximálisan portábilisek, azonban az olvashatóságukhoz le kell őket fordítani, ami már a használt rendszer függvénye. A kész fájlok ugyan teljesen azonosak, de csak akkor, ha a fordítás sikeres volt.
A kinézet közel végleges, a dokumentum kinézetét sokszor igen körülményes megváltoztatni. Ez arra kényszeríti a felhasználót, hogy a dokumentum elkészítését pontosan felvázolt terv szerint végezze, a "spagetti-szöveg" készítése, ami a hagyományos szövegszerkesztők esetében kvázisztenderd állapot, a $L a T e X$ esetében könnyen eredményezhet értelmetlen és értéktelen dokumentumot.^[6]

Megjegyzés: az utóbbi években egy másik fordítási lehetőség a közvetlen $L a T e X$ –PDF fordítás lett, ami esetén pdflatex pelda.tex parancs hatására közbülső lépések nélkül PDF kimenet keletkezik. Az eredeti $L a T e X$ -DVI-dvips megoldáshoz képest néhány további lehetőség:

kattintható hiperlinkek (webes URL) készíthetők
kattintható tartalomjegyzék készíthető
könyvjelzősáv (bal oldali lenyíló tartalomjegyzék) készíthető
mellékesen az eps helyett gif, png, jpg, pdf formátumú képeket fogad.

Azaz papírra szánt postscript formátum helyett a papírra és képernyőre egyaránt szánt PDF formátum lehetőségeit is implementálták a pdflatex-be.

$L a T e X$ -forrás:

\documentclass[12pt]{article}
\title{\LaTeX}
\date{}
\begin{document}
\maketitle \LaTeX{} is a document preparation system for the \TeX{} typesetting program. It offers programmable desktop publishing features and extensive facilities for automating most aspects of typesetting and desktop publishing, including numbering and cross-referencing, tables and figures, page layout, bibliographies, and much more. \LaTeX{} was originally written in 1984 by Leslie Lamport and has become the dominant method for using \TeX; few people write in plain \TeX{} anymore. The current version is \LaTeXe.
\newline
% This is a comment, it is not shown in the final output.
% The following shows a little of the typesetting power of LaTeX
\begin{eqnarray}
E &=& mc^2 \\
m &=& \frac{m_0}{\sqrt{1-\frac{v^2}{c^2}}}
\end{eqnarray}
\end{document}

DVI-eredmény:

Bővebben: Vim

A Vim, mint nagy hatékonyságú szövegszerkesztő, kiválóan alkalmas a $L a T e X$ -dokumentumok elkészítéséhez. Több Linux-disztribúció is tartalmaz egy direkt erre a célra készített kiegészítőkészletet (szintaxiskiemelés, behúzás stb.).

A GhostView (a Windowson a GSview) egy Postscript (.ps) és PDF (.pdf) fájlok olvasására alkalmas program. A Ghostscripttel együtt az oldalak nyomtatásásra is alkalmas bármely elterjedtebb nyomtatón. A windowsos változatok nem élesen rajzolják ki a betűket, a $L a T e X$ -ből készült fájlok esetén. Ezen segít a pslatex csomag (és hasznos lehet a times csomag is), illetve az, ha $L a T e X$ helyett pdflatex-et futtatunk. Ez utóbbi rögtön PDF fájlt készít. A sima $L a T e X$ a jpeg, eps ábrákat szereti, a pdflatex pedig a png, jpeg és pdf ábrákat.

A latex2html program $L a T e X$ -szövegekből ügyesen csinál html oldalakat. (Több vagy egy oldalt.)

Windows alá a szabadon hozzáférhető shareware Ghostgum GSView program használható ugyanerre a célra.

Az xfig egy egyszerű, de kellemes vektorgrafikus rajzoló program. A vele készült ábrák beilleszthetőek $L a T e X$ / $T e X$ dokumentumba. Az ábrák elmenthetőek vele $L a T e X$ -utasításokként, PostScript (ps, eps), jpeg, png és sok egyéb formátumban. Kis ablak segít, hogy melyik egérgomb éppen most mire használható. Segítség nélkül, próbálgatással megtanulható.

A KDE grafikus környezetben (mely Linux alatt könnyen, Windows alatt nehezebben telepíthető) elérhető a Kile nevű felhasználóbarát, nagy tudású $L a T e X$ -szerkesztő program, mely nagyon jól testre szabható, és számtalan, a grafikus felületén keresztül elérhető funkcionalitásával jelentősen megkönnyíti a $L a T e X$ -ben való szövegszerkesztést. Oldalsávjában az iromány szerkezetét mutatja (szakaszcímek, alcímek, bekezdéscímek), ezáltal könnyen áttekinthetővé teszi szerkesztés közben is a szöveget. Gombnyomásra futtatja a latex, dvips stb. konvertáló programokat, beágyazva tartalmazza a DVI, PS, PDF nézegetőt, helyesírás ellenőrzőt.

Minden Javat futtatni képes platformra elérhető a nyílt forrású Eclipse fejlesztőkörnyezet, amely a TeXlipse plug-innal megfelelően kényelmes környezetet teremt $L a T e X$ -dokumentumok szerkesztéséhez. Képes kiegészíteni és kiemelni a parancsokat, menüből teszi elérhetővé a gyakori és ritkább karaktereket, matematika jeleket, formázási parancsokat és természetesen gombnyomásra fordítja és jeleníti meg a dokumentumot.

Ha valaki nem akar nagyon belemenni a $L a T e X$ ismeretébe, akkor is van lehetősége a lehetőségeinek a kihasználására például a LyX nevezetű word-szerű szövegszerkesztővel, mely $L a T e X$ -kimenetet hoz létre. A LyX-nek Linux, Windows NT/9x, OS2 és Mac OS X alatti változata is van.

Mac OS X [1]

Windows, GNU/Linux, Mac OS X [2]

A gnuplot függvényrajzoló programmal lehet a $L a T e X$ -be beilleszthető grafikonokat készíteni. (Többek között .eps fájlokat készíthetünk vele.)

A manapság nagyon elterjedt Microsoft Word szövegszerkesztő program is alkalmas dokumentumok, könyvek stb. készítésére, így a Word használók gyakran igénylik $L a T e X$ -ben készült művek Word .doc fájlokká alakítását. A $L a T e X$ tipográfiai lehetőségei a Word-nél sokkal gazdagabbak (The Beauty of $L a T e X$ ), így a művek jelentős része nem alakítható tökéletesen Word formátumba, de többféle lehetőség adódik. Az egyik út első lépésben átalakítás html-lé az előbb említett latex2html programmal, majd a html átalakítása .doc-ká a Word program segítségével. Egy másik út a $L a T e X$ .pdf kimenetéből indul ki, ez Windows alatt az Abbyy FineReader programmal (próbaverziója ingyenes) jó minőségben Worddé alakítható. Linux alatt a pdftohtml programmal (xpdf-utils csomag része) is készíthető a .pdf-ből html változat, melyet tovább lehet alakítani .doc-ká. Természetesen ilyenkor számítani kell rá, hogy a tipográfia egy része megváltozik (leginkább torzul), esetleg el is tűnik.

Az előadásokhoz a PowerPointhoz hasonló anyagot készíthetünk a Prosper vagy a Beamer csomaggal.

↑ Bevezetés a $L a T e X$ -be (hivatalos oldal)
↑ $L a T e X 2 ε$ -kiadások
↑ $L a T e X3$ -frissítések
↑ Itt a legekletánsabb példa a Microsoft Office és a LibreOffice programok kapcsolata. Egy egyszerű dokumentum megjelenésében nincsen különbség, de ha a programok képességeit is megpróbáljuk kihasználni, komoly korlátokba ütközhetünk.
↑ Szélsőséges példái ennek a pgf és az ochem csomagok. Az első egy ábrakészítő csomag, a második kémiai molekularajzoló kiegészítés. Mindkettőnek a kézikönyve több száz oldalas.
↑ Kérdés, hogy ez ténylegesen hátrány-e.

A Wikimédia Commons tartalmaz LaTeX témájú médiaállományokat.

A jelenlegi „hivatalos” $L a T e X$ -disztribúció
Wettl–Mayer–Szabó: $L a T e X$ -kézikönyv (Panem, 2004) (A könyv első két fejezete PDF)
$L a T e X 2 ε$ 157 percben PDF (alapos bevezető – angolul)
$L a T e X 2 ε$ 78 percben PDF (alapos bevezető – utolsó magyar fordítás)
$L a T e X$ 69 percben (egy korábbi bevezető html formátumban, ugyanaz PDF-ben)
Pere László: Bevezetés a $L a T e X$ használatába (Pécs, 2002)
LaTeX.lap.hu – Linkgyűjtemény
$L a T e X$ -leírások a math.bme.hu-n
LEd – LaTeXEditor
MiKTeX honlap Archiválva 2005. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
A magyar $T e X$ -esek ( $L a T e X$ -esek…) egyesülete: a MaTeX
Matematikai jelek
A Kile $L a T e X$ -szerkesztő program
The $L a T e X$ Beamer Class Homepage
BibTeX & $L a T e X$
TeXworks - lowering the entry barrier to the TeX world
The Comprehenxive $L a T e X$ Symbol List – $L a T e X$ -szimbólumok óriáslistája
A $L a T e X$ központi tárolója
WikiBook a $L a T e X$ -hez

Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Bevezetés a $L a T e X$ -be (hivatalos oldal)

[2] $L a T e X 2 ε$ -kiadások

[3] $L a T e X3$ -frissítések

[4] Itt a legekletánsabb példa a Microsoft Office és a LibreOffice programok kapcsolata. Egy egyszerű dokumentum megjelenésében nincsen különbség, de ha a programok képességeit is megpróbáljuk kihasználni, komoly korlátokba ütközhetünk.

[5] Szélsőséges példái ennek a pgf és az ochem csomagok. Az első egy ábrakészítő csomag, a második kémiai molekularajzoló kiegészítés. Mindkettőnek a kézikönyve több száz oldalas.

[6] Kérdés, hogy ez ténylegesen hátrány-e.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

$L a T e X$



Fejlesztő	Leslie Lamport
Első kiadás	1985^[1]
Legfrissebb stabil kiadás	$L a T e X 2 ε$ update 20^[2] (2018. december 1.)
Legfrissebb fejlesztői kiadás	$L a T e X3$ ^[3] (2016. november 21)
Programozási nyelv	TeX
Operációs rendszer	platformfüggetlen
Platform	platformfüggetlen
Állapot	aktív
Kategória	szedés
Licenc	LaTeX Project Public License (LPPL)
A(z) $L a T e X$ weboldala

Szerkeszthető
$L a T e X$ -forrásfájl

fordítás

Napló- avagy log-fájl
(A fordítóprogram
üzenetei)

Megtekinthető
és nyomtatható
DVI-fájl

átalakítás PDF-fájllá

Megtekinthető
és nyomtatható
PDF-fájl

átalakítás Postscript-fájllá

Megtekinthető
és nyomtatható
Postscript-fájl