Līvi
| Līvi | |
| Információk | |
| Eredet |  Lettország |
| Alapítva | 1976 |
| Aktív évek | 1976–2010 2017- |
| Műfaj | hard rock heavy metal |
| Kiadó |
|
| Tagok | |
| Ainars Virga Guntars Mucenieks Jānis Buķelis Henrijs Mucinieks EdgarsSilacērps Ilvars Manfelds Aleksejs Balinskis | |
| Korábbi tagok | |
| Aivars Brīze Andris Krūziņš Dainis Virga Edijs Šnipke Elmārs Cielavs Ēriks Ķiģelis Igo Ingrida Pavitola Jānis grodums Juris pavītols Laimis Rācenājs Māris Zīlmanis Mārtiņš Bērtulis Modris Šterns Regīna Sieka Tālis Pusbarnieks Tomass Kleins Valdis Štarks Vilnis Krieviņš | |
| A Līvi weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Līvi lett hard rock és heavy metal együttes, amely nagy hatást fejtett ki a helyi rockkultúra kialakulására. Költői szövegeikről és gitárszólóikról voltak ismertek.[1]
A zenekart Ēriks Ķiģelis és Juris Pavītols alapította 1976-ban a Szovjetunióban, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaságban, Liepajaban.[2]
Pop-rock stílusú zenekarként indultak, és Lettországban több helyen is felléptek. 1977 és 1985 között az együttes többféle stílusban is zenélt, miközben megpróbálta megtalálni a saját hangját. Ennek eredményeképpen a poptól a rockig terjedő széles skálán születtek meg a dalaik. A zenekar ebben az időszakban végig a hazaszeretet és a szovjetellenesség mellett foglalt állást.
Ķiģelis 1986-os halála után Ainars Virga csatlakozott a zenekarhoz, ami a himnikus balladák, a heavy rock és a lázadó témák új korszakához vezetett. Virga komponálta a legismertebb lett hard rock dalokat.
A Līvi 2019-ig kilenc stúdióalbumot és 3 koncertfelvételt rögzített.[3] Dalaik között szerepel a "Zimtā valoda", "Zzelgriezēs", "Meitene zeltene", "Saldus saule", "Pipodos man", "Zīlīte", "Tikai tev un man" és "Pāri visam".
Története[szerkesztés]
1976–1985[szerkesztés]
A zenekar 1976-ban jött létre, bár előtte rövid ideig létezett egy másik Līvi nevű zenekar is, amelyet szintén Juris Pavītols, az 1970-es években ismert gitáros alapított.[4] Az „új” Līvi-t Pavītols és a fiatal saldusi gitáros Ēriks Ķiģelis hozta létre. Mindketten elhatározták, hogy sajátos hangzást teremtenek a lett rockhoz.[5]
Pavītols a feleségével, Ingrīdával, Andris Krūmiņš dobossal és a „rock dinoszauruszával”, Jānis Grodums-szal együtt zenéltek, Pavītols első zenekarának a nevét vették fel. A „līvi” elnevezés a Liepāja környékén élő, mára már majdnem kihalt etnikai csoportra utal, amely legendák szerint kalózkodásból és külföldi elnyomókkal való harcból élt.[6] A zenekar a kezdeti években kis létszámú koncerteken játszott, többnyire a Pavītols által írt és a felesége által énekelt szomorú dalokat játszottak. Előadtak néhány gyorsabb, keményebb, Ķiģelis által komponált számot is.
1978-ban Ķiģelis kilépett a zenekarból, és kijelentette, hogy az ő és Pavītols művészi különbségeit lehetetlen leküzdeni.[7] Ezután megalapította saját zenekarát, a Corpust, és megpróbált elhatárolódni korábbi zenei partnereitől.[8] A helyére Modris Šterns került. 1980-ban Ķiģelis három új taggal: a 17 éves Rodrigo Fomins énekessel, Vilnis Krieviņš dobossal és a zenekar hangmérnökével, Juris Jakovļevsszel egészült ki, mivel Krūmiņš és Šterns ekkoriban hagyta el az együttest.[9] Ķiģelis azonnal visszatért a dalszerzéshez, és a Līvi népszerűsége megnőtt, aminek eredményeként számos zenei fesztiválon szerepeltek, és felvették első albumukat, amely 1983-ban jelent meg.[10]
Lettország akkoriban a Szovjetunió része volt, és a rockzenekarokat a kommunista párt cenzúrázta.[11] A szovjet rezsim potenciális ellenséget látott a lázadó lett rockerekben, és 1981-ben megtiltotta a Līvinek a koncertezést.[12] Līvi 1982-ben egy új slágerrel, a „Zīlīte”-vel válaszolt.[13]
1984-ben Līvi szerepelt a Rigai Filmstúdió zenés vígjátékában, a Vajadzīga soliste (Szólistára van szükség) című és az Amors Superstars című dallal.[14] A filmben a korszak lettországi pop- és rockéletének számos zenekara is szerepelt.
Šterns később visszatért a zenekarhoz, de Pavītols és Ķiģelis továbbra is viszálykodtak, ami miatt előbbi örökre elhagyta az együttest.[15] Felesége követte, nem illett bele a zenekar keményebb zenéjébe. Ennek ellenére továbbra is részt vett a Līvi második albumának, az Aprīļa pilieni-nek (Április esőcseppek) felvételén. A zenekarhoz rövid időre csatlakozott a billentyűs, Tālis Pusbarnieks. Együtt sikeresen rögzítettek egy újabb albumot – az Iedomu pilsēta (A képzelet városa) címűt, és akkoriban az egyik legnépszerűbb zenekarrá váltak.[16]
Pusbarnieks, Fomins, Šterns és Kreiviņš 1984-ben hagyták el a zenekart, hogy saját zenei projektjeiket folytassák.[17] Ķiģelis megmentette a csapatot, amikor szerződtette Aivars Brīze énekest (később „a lett rock hangjaként” vált ismertté),[18] Guntars Mucenieks billentyűst és Valdis Štarks dobost. 1985-ben azonban Ķiģelis egy koncert után autóbalesetben váratlanul meghalt.[19]
1986–2010[szerkesztés]
.jpg)
Ķiģelis pártfogoltja, Ainars Virga lett 1986-ban az együttes új vezetője. Virga olyan heavy metal zenekarok rajongója volt, mint a Black Sabbath, a Scorpions, a Deep Purple és a Led Zeppelin. Ezért elhatározta, hogy a Līvi-t is hasonlóvá teszi, keményebb hangzásúvá, gitárszólókkal és lázadó attitűdökkel. Első dala a Dzimtā valoda volt, egy érzelmes ballada, és a lett nyelv és kultúra értékelése.
1987-ben Štarks helyét Ainars öccse, Dainis vette át, 1989-ben pedig Tomass Kleins került a zenekarhoz állandó gitárosként. A Szovjetunió bukása idején a Līvi több tucat slágert rögzített, és a legstabilabb felállást mutatta be: Brīze, Ainars Virga, Kleins, Grodums és Dainis Virga.
1988-ban a Līvi kiadta második stúdióalbumát (LIVI). A dalok fele Ķigelis utolsó szerzeményei voltak, a másik fele új szerzők dalai.
1994-ben Līvi kiadta a Karogi (Zászlók) című stúdióalbumot, amely Ķiģelis 1985-ös halála óta a második felvétel volt. Az album dupla platinalemez lett. A zenekar bejárta Észak-Európát és Lettországot, hogy népszerűsítse a Karogit. 1994 decemberében megjelen a Spoku Koks (A szellemfa) című lemezük. Egy éjszaka alatt rögzítették, kivágták, összekeverték és a boltokba szállították.[20]
Két évvel később megjelent a KMKVP-t vagy a Kas Mums Var Ko Padarīt (Bárki bármit megtehet velünk). A kapcsolódó kislemezek között szerepelt a "Meitene", a "Bize" és a "Dzelsgriezējs" régi slágerük dzsessz verziója. 1997-ben felvették a Bailes par ziņģēm (Félelem a daloktól) című bestsellert, amelyet Ķiģelis emlékének ajánlottak.[21] Nem sokkal a lemez megjelenése után Aivars Brīze elhagyta a csoportot.[22] Két évvel később a Līvi felvette hetedik albumát, a Vivát.
2000-ben megjelent a 2001 című lemez. 2001-ben Virga az USA-ba ment, és az együttes nélküle játszott majdnem 2 évig.
2003-ban Virga visszatért az Egyesült Államokból. Brize is visszatért a zenekarba. Nagy terveik voltak, de 2003. július 26-án, az Oldies Rock fesztiválról Daugavpilsből visszafelé autózva balesetet szenvedett a Virga által vezetett autó.[23] Dainis dobos és Juris Jakovļevs hangmérnök belehaltak a sérüléseikbe.[24] A Līvi ezt követően új albumot vett fel, Pāri visam (Minden felett) címmel, és minden balesetben meghalt rockzenésznek ajánlotta.[25]
2010. június 15-én a csoport legidősebb tagja, Jānis Grodums meghalt, és a zenekar feloszlott.[26]
2013 nyarán még adtak néhány koncertet együtt.
2017-től[szerkesztés]
2017-ben azonban Aivars Virga bejelentette, hogy a csoport újjáalakul. Ezután új albumot adtak ki Bez stepšeļiem címmel. 2019-ben újabb lemezzel jelentkeztek: a Pluss mīnuss-sal. Azóta továbbra is tartanak alkalmi koncerteket.
Jelenlegi tagok[szerkesztés]
- Ainars Virga
- Guntars Mucenieks
- Jānis Buķelis
- Henrijs Mucenieks
- Edgars Silacērps
- Ilvars Manfelds
- Aleksejs Balinskis (Alex)
Korábbi tagok[szerkesztés]
- Mārtiņš Bērtulis: gitár
- Aivars Brīze: ének
- Rodrigo Fomins: ének
- Jānis Grodums: basszusgitár, ének
- Ēriks Ķiģelis: gitár, ének
- Tomass Kleins: gitár
- Vilnis Krieviņš: dob
- Andris Krūmiņš: dob
- Guntars Mucenieks: billentyűs hangszerek, ének
- Ingrīda Pavītola: ének
- Juris Pavītols: gitár, ének
- Tālis Pusbarnieks: billentyűs hangszerek
- Valdis Skujiņš: gitár
- Edijs Šnipke: gitár
- Valdis Štarks: dob
- Ainars Virga: ének, gitár
- Dainis Virga (elhunyt): dob
- Māris Zīlmanis: dob
- Edgars Silacērps: gitár
Diszkográfia[szerkesztés]
- Aprīļa pilieni, EP (1985)
- Iedomu pilsēta (1986)
- Līvi aka Kurzemei - saules ceļš (1988)
- Karogi (1994)
- Spoku koks (1994)
- K.M.K.V.P. (1996)
- Bailes par ziņģēm (1997)
- Viva (1998)
- 2001 (2000)
- Līvi Zelts 1 (2002)
- Pāri visam (2004)
- Līvi 1995-2005 (2005)
- Mēs nešķirsimies (2007)
- Nezāles neiznīkst (2010)
- Bez štepseļiem (2018)
Videók[szerkesztés]
- Līvi & Liepājas simfoniskais orķestris: Koncerts bildēs 2004 DVD (2005)
- Līvi & Sinfoniskais orķestris: Nacionālajā operā 2006 DVD (2010)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kaljo, Egils: Compilation provides glimpse of early Līvi (angol nyelven). Latvians Online , 2003. július 29. (Hozzáférés: 2024. április 15.)
- ↑ Kultūra, DELFI: 'Viņš bija ikona'. Aprit 30 gadi kopš 'Līvu' dibinātāja Ērika Ķiģeļa nāves (lett nyelven). delfi.lv , 2015. október 3. (Hozzáférés: 2024. április 15.)
- ↑ Līvi albumok (angol nyelven). music.amazon.com . (Hozzáférés: 2024. április 15.)
- ↑ Kultūra, DELFI: Juris Pavītols svin 70 gadu jubileju un aicina uz koncertu (lett nyelven). delfi.lv , 2019. május 5. (Hozzáférés: 2024. április 15.)
- ↑ Līvi free mp3 music for listen or download online - FreeListenOnline.com (angol nyelven). freelistenonline.com . (Hozzáférés: 2024. április 15.)
- ↑ Cassidy-Welch, Megan. Remembering the Crusades and Crusading. Taylor & Francis (2016. november 3.). ISBN 9781134861446
- ↑ Vēju muzikants Ēriks Ķiģelis. www.diena.lv . (Hozzáférés: 2024. április 15.)
- ↑ Ēriks Ķiģelis (lett nyelven). timenote.info . (Hozzáférés: 2024. április 15.)
- ↑ Vilnis Krieviņš - Works - MusicBrainz. musicbrainz.org . (Hozzáférés: 2024. április 15.)
- ↑ Top latvian rock artists (angol nyelven). Last.fm . (Hozzáférés: 2024. április 15.)
- ↑ Jones, Derek. Censorship: A World Encyclopedia. Routledge (2001. december 1.). ISBN 9781136798641
- ↑ Latvian rock 'n' roll legend Pete Anderson dies at 70 (angol nyelven). eng.lsm.lv . (Hozzáférés: 2024. április 15.)
- ↑ Reviews Archives - Page 147 of 151 (angol nyelven). Latvians Online . (Hozzáférés: 2024. április 15.)
- ↑ Archiválva:Ghostarchive és a Wayback Machine Līvi - Amors superstar. (Hozzáférés ideje: 2024-04-15.)
- ↑ Mauer, Scott: Music Monday: Nationalistic Latvian Rock (angol nyelven). Latgale Research Center , 2015. december 14. (Hozzáférés: 2024. április 15.)
- ↑ Līvi – Iedomu pilsēta, <https://genius.com/Livi-iedomu-pilseta-lyrics>. Hozzáférés ideje: 2024-04-15
- ↑ Līvi discography (angol nyelven). RateYourMusic . (Hozzáférés: 2024. április 15.)
- ↑ Lîvi - Biography - Metal Storm (angol nyelven). www.metalstorm.net . (Hozzáférés: 2024. április 15.)
- ↑ r/listentothis - Livi -- Funky Feelings [electronic (2016)] (angol nyelven). reddit , 2016. július 11. (Hozzáférés: 2024. április 15.)
- ↑ Liepājā izaudzis Spoku koks (lett nyelven). TVNET , 2014. augusztus 31. (Hozzáférés: 2024. április 15.)
- ↑ Bailes par ziņģēm, 13 September 1997, <https://co.napster.com/artist/lvi/album/bailes-par-zim>. Hozzáférés ideje: 2024-04-15
- ↑ Kaljo, Egils: Remember the band, but forget the album (angol nyelven). Latvians Online , 2009. március 16. (Hozzáférés: 2024. április 15.)
- ↑ Andris Straumanis: Līvi drummer, sound engineer die in accident. Latvians Online , 2003. július 28. (Hozzáférés: 2024. április 15.)
- ↑ Simmonds, Jeremy. The Encyclopedia of Dead Rock Stars: Heroin, Handguns, and Ham Sandwiches. Chicago Review Press (2012. május 1.). ISBN 9781613744789
- ↑ Līvi Pāri visam - MICREC. www.micrec.lv . (Hozzáférés: 2024. április 15.)
- ↑ Simmonds, Jeremy. The Encyclopedia of Dead Rock Stars: Heroin, Handguns, and Ham Sandwiches (angol nyelven). Chicago Review Press (2012. május 1.). ISBN 9781613744789
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Līvi (band) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Hivatalos weboldal (lettül)
- Enciklopēdiju ārējās saites (lettül)
- Līvi Music Brainz (angolul)
- Līvi Discogs (angolul)
