Ugrás a tartalomhoz

Kornis Zsigmond (gubernátor)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hkoala (vitalap | szerkesztései) 2018. november 13., 08:32-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Kornis Zsigmond
Született1677. augusztus 10.[1]
nem ismert[1]
Elhunyt1731. december 15. (54 évesen)[1]
Kolozsvár[1]
Állampolgárságaerdélyi
HázastársaBálintitt Zsuzsa
Gyermekei
  • Kornis Zsuzsanna Zsófia
  • Kornis Zsigmond
SzüleiCsáky Mária Klára
Kornis Gáspár
Foglalkozása
  • politikus
  • arisztokrata
Tisztségekormányzó (1713–, Erdélyi Fejedelemség)
SírhelyeHavas Boldogasszony-templom
SablonWikidataSegítség

Kornis Zsigmond göncz-ruszkai gróf (?, 1677. augusztus 10. – Kolozsvár, 1731. december 15.) erdélyi nagybirtokos, gubernátor.

Életpályája

Erdélyben született, Kornis Gáspár báró és Csáky Klára Mária grófnő fiaként. Neje Bálintith Zsuzsa volt.

A Rákóczi-szabadságharc idején, III. Károly alatt a Habsburgok híve volt. A szabadságharc elől Szebenbe, Rabutin oltalma alá menekült. 1710-től erdélyi kancellár, 1712-től gróf, 1713-tól Erdély gubernátora volt. Fontos szerepet játszott abban, hogy az erdélyi rendek elfogadták a pragmatica sanctiót; jutalmul belső titkos tanácsossá nevezték ki, kapott egy aranyláncot, rajta az uralkodó drágakövekkel keretezett arcképével és 30 000 német forintot, Ferenc nevű fia pedig Küküllő megye főispánja lett.

Tevékeny részt vállalt Erdély rekatolizációjában. Az ő közreműködésének köszönhető, hogy a ferencesek templomot kaptak Kolozsváron, Medgyesen és Nagyszebenben. Kóródon kápolnát építtetett, és ő finanszírozta a kolozsvári ferences templom Szent Kereszt- Szent Sebestyén-kápolnáinak felújítását.[2] A füzesmikolai könnyező Mária-képet saját szentbenedeki kastélyába vitette.[3]

Végrendeletének megfelelően a kolozsvári ferences templomban temették el.[4]

Jegyzetek

  1. a b c d PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. november 25.)
  2. Miklósi-Sikes Csaba: A kolozsvári ferences-rend építkezései. Honismeret, XXVIII. évf. 5. sz. (2000)
  3. Adalékok a mikolai Mária-ikon történetéhez. In B. Nagy Margit: Stílusok, művek, mesterek. Bukarest: Kriterion. 1977.  
  4. Papp Klára: Útkereső Csákyak az Erdélyi Fejedelemségben és a Magyar Királyságban. In In: "...éltünk mi sokáig két hazában...": tanulmányok a 90 éves Kiss András tiszteletére. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 194–217. o. ISBN 978-963-318-259-8  

Források