Corduene

Corduene (más betűzéssel Gorduene, Cordyene, Cardyene, Carduene, Gordyene, Gordyaea, Korduene, Korchayk, Gordian, héberül:^[1]קרטיגיני ) régió volt az ókorban Mezopotámia északi részében, a mai Délkelet-Törökországban.

Ókori története folyamán többnyire a Római Birodalom provinciája volt, az ókori Tigranakerttől keletre.^[2]

Az 1911-es Encyclopædia Britannica szerint Gordyene Bohtan régió (a mai Şırnak tartomány) ókori neve.^[3] Szír nyelvű források szerint, amelyek Beth Qardu néven említik, kis vazallus állam volt az Örményország és Perzsia közti hegyvidéken, amely a mai törökországi Van-tótól délre volt.^[4]

A cordueneiek a hurri égisten Tesubot imádták.^[5] C. Toumanoff „carduchiai dinasztiák” néven említi Corduenét, Moxxenét és Zabdicenét.^[6] A Corduene, carduchiai szavakban sok történész a Kurdisztán, kurd szavak elődjét véli felfedezni,^[7]^[8]^[9] mások azonban ezt tagadják.^[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Efraim Elimelech Urbach, I. Abrahams, The Sages, 1089 pp., Magnes Press, 1979, ISBN 9652233196, p.552
↑ Theodor Mommsen History of Rome - The Establishment of the Military Monarchy Page 24
↑ DARIUS III - DARIUS III, from 1911 Encyclopedia Britannica.. [2017. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 19.)
↑ Parthian City Index
↑ Olaf A. Toffteen, Notes on Assyrian and Babylonian Geography, The American Journal of Semitic Languages and Literatures, pp.323-357, 1907, p.341
↑ C. Toumanoff, Introduction to Christian Caucasian History II: Status and Dynasties of the Formative Period, Traditio, Vol. XVII, pp.1-107, 1961, Frodham University Press, New York. (see pp.31-32)
↑ Rawlinson, George, The Seven Great Monarchies Of The Ancient Eastern World, Vol 7, 1871. (copy at Project Gutenberg)
↑ Orbis Latinus, University of Columbia.
↑ Kurds. The Columbia Encyclopedia, Sixth Edition. 2001-07. [2006. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 19.)
↑ T. A. Sinclair, Eastern Turkey, an Architectural and Archaeological Survey, 1989, volume 3, page 360.

További információk[szerkesztés]

Corduene or Gordyene, Classical Dictionary of Biography, Mythology and Geography.
Geography, Strabo, Book XVI, Chapter 1, Section 24.
Kurds and Kurdistan^{[halott link]}, see section iii History, subsection A Origins and Pre-Islamic History, Encyclopaedia of Islam.
Map of Corduene
Map of Gordyene between Assyria and Lake Van
Theodor Mommsen History of Rome, The Establishment of the Military Monarchy, Page 53
Decline and Fall of the Roman Empire
Roman History, by Cassius Dio, Book XXX
The History of the Decline and Fall of the Roman Empire, Vol. 2, Chapter XXIV, Part IV, The Retreat and Death of Julian], by Edward Gibbon.
History of Rome, The Establishment of the Military Monarchy, by Theodor Mommsen, page 24.
History of the Later Roman Empire, by J. B. Bury, Chapter IV.
The Seven Great Monarchies Of The Ancient Eastern World, Vol 7: The Sassanian or New Persian Empire, 1871, by George Rawlinson.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Corduene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez az ókori témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ókorportál
Az ókori Róma portálja

[1] Efraim Elimelech Urbach, I. Abrahams, The Sages, 1089 pp., Magnes Press, 1979, ISBN 9652233196, p.552

[2] Theodor Mommsen History of Rome - The Establishment of the Military Monarchy Page 24

[3] DARIUS III - DARIUS III, from 1911 Encyclopedia Britannica.. [2017. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 19.)

[4] Parthian City Index

[5] Olaf A. Toffteen, Notes on Assyrian and Babylonian Geography, The American Journal of Semitic Languages and Literatures, pp.323-357, 1907, p.341

[6] C. Toumanoff, Introduction to Christian Caucasian History II: Status and Dynasties of the Formative Period, Traditio, Vol. XVII, pp.1-107, 1961, Frodham University Press, New York. (see pp.31-32)

[7] Rawlinson, George, The Seven Great Monarchies Of The Ancient Eastern World, Vol 7, 1871. (copy at Project Gutenberg)

[8] Orbis Latinus, University of Columbia.

[9] Kurds. The Columbia Encyclopedia, Sixth Edition. 2001-07. [2006. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 19.)

[10] T. A. Sinclair, Eastern Turkey, an Architectural and Archaeological Survey, 1989, volume 3, page 360.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

Sablon:Kis-Ázsia államai m v sz Kis-Ázsia államai
i. e. 1200-ig	Acci • Ahhijava • Armatana • Arzava • Assuva • Callara • Calpa • Calvar • Cippaszla • Hajasza • Hajasa-Azzi • Hapalla • Hatti • Hattuszasz • Hettita Birodalom • Isuva • Kanis • Karkisza • Kaska • Kizzuvatna • Kusszara • Kuvalijasz • Landa • Lukka • Luszna • Másza • Melíd • Millavanda • Mira • Nenassza • Pala • Parthahuina • Pitasszasz • Puruszhanda (Parszuhanta) • Szeha • Szuhmu • Tegaramma • Tipijasz • Iyalanda • Tummana • Tuvanuva • Urartu • Vahszuszana • Vilusza
i. e. 1200 – 717	Asszíria • Danuna • Diauehi • Gurgum • Khalitu • Hatti • Hilakku • Isuva • Kammanu • Kária • Kaska • Kimmerek • Kulha • Kumaha • Kúe • Lukka • Meliténé • Muskhi • Müszia • Sam’al • Sfard • Supria • Szuhmu • Szupa • Tabaal • Tuvana • Urartu • Zabaha
i. e. 717 – 40	Adiabene • Armenia Magna • Armenia Mikra • Bithünia • Egyiptom • Galatia • Gogaréné • Hérakleia • Ibéria • Iónia • Kappadókia • Kimmerek • Kommagéné • Kordüéné • Knidosz • Lüdia • Lükaónia • Lükia • Matüéné • Méd Birodalom • Pamphilia • Paphlagonia • Pergamon • Perzsa Birodalom • Phrügia • Piszídia • Pontosz • Rhodosz • Római Birodalom • Szeleukida Birodalom • Szinópé • Szóphéné • Trapezusz • Tróasz
i. e. 40 – i. sz. 375	Armenia Maior • Bithynia • Cappadocia • Commagene • Cordyene • Galatia • Lycaonia • Palmyra • Pamphylia • Parthia • Pergamon • Pisidia • Pontus • Rhodus • Római Birodalom • Sophene • Szászánida Birodalom
375 –	Abbászida Kalifátus • Armenia • Armenia Mikra • Aydın • Bagdadi kalifátus • Bizánci Birodalom • Çandar-Ogullari • Danismend Emirátus • Dulkadir • Dzsanik • Eretna • Germiyan • Hamdánida Kalifátus • Hamíd • Ílhánida Birodalom • Ikóniumi (Rumi Szeldzsuk) Szultánság • Isfendiar-Ogullari • Kajszita Emirátus • Karaman • Kartli • Kastamonu • Kilikia • Lakónia Menteşe • Nagyszeldzsuk Szultanátus • Nikaiai Császárság • Oszmán Birodalom • Pervang • Philadelphia • Saharmen • Saruhan • Sivas • Taron • Tekke • Törökország • Trapezunti Császárság • Vanand
Lásd még: Anatólia történelme