Kopasz Márta

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kopasz Márta
Született 1911. október 26.
Szeged
Elhunyt 2011. március 5. (99 évesen)
Szeged
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása festőművész,
grafikusművész
Sablon • Wikidata • Segítség

Kopasz Márta (Szeged, 1911. október 26. – Szeged, 2011. március 5.) magyar festő- és grafikusművész. Az SZTE Főiskolai Karának címzetes főiskolai tanára, Szeged város nemzetközi hírű művésze, Kopasz István[1] (1869–1913) építész és Szeles Olga[2] (1873–1965) lánya.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait Szegeden a Szent Erzsébet Leánygimnáziumban végezte 1921–1929 között. A középiskola elvégzése után tanulmányait (1930–1936) a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolán folytatta, ahol Haranghy Jenő, Simay Imre, Helbing Ferenc és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Diplomáját kitüntetéssel szerezte meg, elnyerte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ösztöndíját.

Visszatért Szegedre és az egyetem Bölcsésztudományi Karán – a külföldre távozott Buday György után megüresedett – grafikai lektori állást ő töltötte be 1938-tól 1952-ig. E mellett Felvinczi Takács Zoltán művészettörténeti tanszékén is közreműködött.[3] Ennek eredményeként ismét ösztöndíjat kapott, s így jutott el Kalotaszeg és vidékére, Székelyföldre. 1952–1957 között – Vinkler László és Major Jenő ösztönző környezetében – a Szegedi Tanárképző Főiskola Rajz és Művészettörténeti Tanszékének adjunktusa.

1957-ben áthelyezték a Hámán Kató Általános Iskolába. 1963-tól a Tömörkény István Gimnázium Művészeti Szakközépiskolában tanított nyugdíjazásáig. Tagja volt a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, alapítása óta a Szegedi Szépmíves Céh Képzőművészeti Egyesületnek, valamint a Kisgrafika Barátok Körének. Haláláig tevékeny részese volt Szeged képzőművészeti életének. 1992-1996-ig tagja volt az Aba-Novák közalapítványnak.

Munkássága[szerkesztés]

Fametszeteket pályája eleje óta készített. Az volt diplomamunkája is. Fa- és linóleummetszetein leginkább városkép, történelmi kompozíció és emberábrázolás látható. Ex libris készítéssel az 1930-as évek óta foglalkozott. Töredezett vonalú, historikus ihletettsége, fekete-fehér folthatásokra épülő grafikái egyre inkább helyi szellemiséget sugároznak. Művei között számos ex libris, kinyomtatásra került plakátterve és fametszete látható.

Kopasz Márta kisgrafikáival a helyi tárlatokon kívül Budapest, Berlin, Lipcse, Párizs, Krakkó, Cannes, Como és Varsó nemzetközi ex libris kiállításain szerepelt. 1966-ban a Hamburgban megalakuló ex libris gyűjtők nemzetközi szervezete alapító tagjává választotta. 1967-ben, a III. Malborki Ex Libris Biennálén bronzérmet nyert. Műveivel, munkásságával különböző külföldi szaklapok foglalkoztak. Sokrétű, színes munkássága pasztellportrékkal és temperaképek festésével teljesedik ki. Temperáin a népélet, a szegedi piacok jellegzetes életképeit örökítette meg.

Írásai (válogatás)[szerkesztés]

  • A magyar nép díszítőművészete. Főiskolai jegyzet. Budapest, 1955, 1957, 1961. Társszerző: Gábor Béla
  • A korszerű linómetszés útján. A Szegedi fiatalok grafikai metszőklubjának munkájáról: című kiállítás meghívója. Szeged, 1971. május 2-9.
  • Kopasz Márta: Dinnyés Ferenc az ex libris művésze. Délmagyarország, 1987. szeptember 12.
  • Levél Banner János centenáriumára kiadott emlékkönyvbe. Banner János emlékezete születésének centenáriumán. 1988. március 7. Békéscsaba-Szeged, 1989. 91-92. p.
  • A modern művészet kérdései. A Dugonics Társaság évkönyve. Szeged, 1995-1997. A Tömörkény Társaságban 1937. július 3-án tartott előadása

Ismertebb művei (válogatás)[szerkesztés]

  • 1938 Fürdő nők pasztell
  • 1939 Önarckép fametszet
  • 1940 Május
  • 1957 Szegedi Szabadtéri Játékok, plakát
  • 1959 Két harsonás [1]
  • Múzsák sorozata:
Ezek nagy méretű linómetszetek.

Egyéni kiállításai (válogatás)[szerkesztés]

Díjai, elismerései (válogatás)[szerkesztés]

Művei közgyűjteményekben[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Ősei három évszázadra visszamenően felsővárosi polgárok voltak. Már az 1522-es szegedi tizedjegyzékben is előfordul a Kopasz vezetéknév.
  2. ↑ »Beregszászi származású. Családjának ezt az ágát református lelkészek és jogászok alkotják. A családfát anyai ágon Szombaty János (1749-1828) sárospataki professzorig tudja visszavezetni« dr. Laczó Katalin
  3. ↑ Felvinczi Takáts Zoltán művészettörténész, egyetemi tanár, a művészettörténeti tudományok kandidátusa, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum alapító igazgatója

Források[szerkesztés]

  • Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. 434. o. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés
  • Laczó Katalin: Kopasz Márta, Szeged, Scriptum, 1997. ISBN 963 550 1196
  • Tandi Lajos: A szegedi képzőművészet nagyasszonya. Szeged, 1997. május 10-11.
  • A Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület szegedi csoportjának jubileumi évkönyve : 1961-2011. Szeged : KBK grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület szegedi csoportja, 2011. 64 p. (Angol és német nyelvű összefoglalóval)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kopasz_Márta&oldid=25566916”