Ugrás a tartalomhoz

Vinkler László

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vinkler László
Született1912. október 1.
Szabadka
Meghalt1980. december 2. (68 évesen)
Szeged
Nemzetiségemagyar
Stílusaposztimpresszionizmus, kubizmus, szürrealizmus, absztrakt expresszionizmus, tasizmus
IskoláiMagyar Képzőművészeti Főiskola,
Collegium Hungaricum
Mestere(i)Karlovszky Bertalan, Glatz Oszkár
Aki(k)re hatottBakacsi Lajos,
Tóth Attila,
Szekeres Ferenc,
Fontos Sándor
A Wikimédia Commons tartalmaz Vinkler László témájú médiaállományokat.

Vinkler László (teljes nevén: Vinkler László Imre Endre Károly) (Szabadka, 1912. október 1. – Szeged, 1980. december 2.) festő, grafikus, művészeti író. Iskolateremtő képzőművész.

Életútja, munkássága

[szerkesztés]

A gimnázium első két osztályát 1922 és 1924 között Szegeden, a piarista gimnáziumban végezte (osztályfőnökei Boharcsik Pál és Vincze József voltak),[1] az III-VIII. osztályokat pedig 1924 és 1930 között az állami Baross Gábor reáliskolában.[2] Művészeti tanulmányait a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta 1930 és 1935 között, ahol Karlovszky Bertalan és Glatz Oszkár voltak a mesterei. Emellett jogot is hallgatott a budapesti egyetemen. 1935-ben ösztöndíjjal Rómába utazott, ahol a Collegium Hungaricumban alkotott nyolc hónapon keresztül. Szorosan nem tartozott a Római iskolához, bár néhány vallási témájú korai alkotása a kora reneszánsz művészet hatását mutatja.

Leginkább portréművészetével aratott nagyon korán sikereket, a portréfestéshez egész pályája során hű maradt, de kísérletező hajlamú művészként folyamatosan megközelítette a XX. századi avantgárd (posztimpresszionizmus, kubizmus, szürrealizmus, absztrakt expresszionizmus, tasizmus) festészeti és grafikai törekvéseket. Még az 1930-as években eljutott Párizsba (1937) és Szicíliába (1939). A második világháborút követően művészete az Európai Iskola alkotóiéval rokonítható. 1944-ben házasságot kötött Szegeden Brauswetter János és Czibere Mária lányával, Nórával.[3] Első feleségétől elvált. 1950-ben dr. Tolnay Miklós és Sebeczky Ilona lányát, Máriát vette feleségül.[4]

1947-ben megbízták a szegedi Tanárképző Főiskolán Rajz- és Művészettörténeti Tanszék alapításával, ezt a tanszéket vezette 1957-ig. 1957-1972-ig állásától megfosztották politikai okokból, majd 1972-ben vették ismét vissza. Művészeti pályáját folytatta tovább, alkotói kedve nem hagyta el a létbizonytalanság közepette sem. Képzőművészeti oktatásának összességében nem egészen húsz éve alatt jeles tanítványokat nevelt, köztük Bakacsi Lajos, Tóth Attila, Szekeres Ferenc. A tanítványok és a szegedi művészetkedvelő közönség körében 'fogalom' volt Vinkler László művészete, művészettörténeti és művészetelméleti munkássága. Műveinek jelentős részét a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi.

Művészete Németh László szavaival

[szerkesztés]

„Vinkler László mindent tudott, amit manuálisan egy festőnek tudnia kell, és mindent ismert, amit egy modern embernek és gondolkodónak ismernie kell. Ismerte és őrizte a hagyományt, de nyitott volt az újítás iránt is. A hagyományőrzés és a szüntelen megújulás között kereste az egyensúlyt” – jellemezte a művészt Németh László író.[5]

Műveinek utóélete

[szerkesztés]

2009-ben Kerényi Károly leánya Cornelia Isler-Kerényi (archeológus és a görög művészettörténet ismerője) Vinkler László 6 grafikáját ajándékozta a Móra Ferenc Múzeumnak a családi gyűjteményből, Vinkler grafikái a svájci Asconából kerültek ismét vissza Szegedre, feltehetően Vinkler ezen grafikákkal ajándékozta meg Kerényi Károlyt az 1960-as években nála tett látogatásai alkalmából.[6]

Kiállítások (válogatás)[7]

[szerkesztés]

Egyéni kiállítások

[szerkesztés]
  • Városi Múzeum, Kupolacsarnok, Szeged (1942)
  • A szegedi Képző- és Iparművészeti Szalon Klauzál téri terme, Szeged (1957)
  • Retrospektív kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest (1959)
  • Reggio Emilia (OL, 1961)
  • Képcsarnok, Szeged (1963)
  • Szabadka (1968)
  • Az én világom, Szeged (1971)
  • Salgótarján (1973)
  • Dunaújváros (1976)
  • Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged (1979)

Egyéni emlékkiállítások

[szerkesztés]
  • Emlékkiállítás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged ; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (1982)
  • Pokolraszállás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged (1997)
  • Vinkler László 1942-es első önálló kiállításának rekonstrukciója, Móra Ferenc Múzeum, Szeged (1998)
  • Emlékkiállítás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged (2001)
  • Antik motívumok, Mártonfi Galéria, Kecskemét (2001)
  • Grafikák, Tiffany Galéria, Budapest (2001)
  • Gyűjteményes kiállítás, Szombathelyi Képtár ; Mű-terem Galéria, Budapest (2002)
  • Kiállítás, Aulich Art Galéria, Budapest (2003)
  • Vinkler világa IV. - tusfestmények, Móra Ferenc Múzeum (2005)
  • Vinkler László festőművész kiállítása, Móra Ferenc Múzeum (2006)

Csoportos kiállítások

[szerkesztés]
  • A Képzőművészetek Szabad Szakszervezete Vidéki Csoportjának I. Kiállítása, Műcsarnok, Budapest (1947)
  • II. Országos miskolci Képzőművészeti Kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc (1956)
  • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Móra Ferenc Múzeum, Szeged (1960)
  • Szegedi Képzőművészek Tárlata, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (1967)
  • Változatok egy témára, A szegedi Állami Tanárképző Főiskola Rajz Tanszéke művésztanárainak kiállítása, Állami Tanárképző Főiskola, Szeged (1970)

Csoportos emlékkiállítás (Vinkler Lászlóra nézve)

[szerkesztés]
  • Vinkler László és tanítványai, Városi Képtár, Orosháza (2001)

Társasági tagság

[szerkesztés]
  • A szegedi Collégium Artium Képzőművészeti tagozatának vezetője (1957-1980)

Díjak, elismerések

[szerkesztés]
  • Balló-díj (1932, 1933)
  • Jellinek-díj (1937)
  • Fényes Adolf-díj
  • Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1972)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A kegyesrendiek vezetése alatt álló szegedi városi Róm. Kat. Dugonics András főgimnázium értesítője, 1922/1923–1923/1924.
  2. ↑ A szegedi m. kir. áll. Baross Gábor reáliskola értesítője, 1924/1925–1929/1930.
  3. ↑ Vinkler László és Brauswetter Nóra házasságkötési bejegyzése a szegedi polgári házassági akv. 63/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 14.)
  4. ↑ Vinkler László és Tolnay Mária házasságkötési bejegyzése a szegedi polgári házassági akv. 701/1950. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 14.)
  5. ↑ Pölös Zsófia: Tájak, csavargók, vonalak : Mednyánszky - Vinkler.
  6. ↑ Vinkler grafikák Asconából
  7. ↑ Kiállítások listája artportal.hu i.m. nyomán.

Források

[szerkesztés]
  • Kortárs magyar képzőművészeti lexikon. 3. köt. Szerk. Fitz Péter. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2001. Vinkler László lásd 903-905. p.
  • Automatizmusok. A magára talált Vinkler László /szerk. és bev. tanulm. Szuromi Pál. Szeged, 2003.
  • Nátyi Róbert: „… most kell nekifogni, különben elfut az idő…” Murális törekvések Vinkler László festészetében (1936-1943). Tudomány, oktatás, kultúra a két világháború közötti Magyarországon. (Szerk. M. Pelesz Nelli). Radnóti Szegedi Öröksége Alapítvány, Szeged, 2019. 278-302. ISBN 978-615-00-4685-3 

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vinkler_László&oldid=27169988”