Királygébicsfélék
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Ollósfarkú tirannusz (Tyrannus forficatus)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területük
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Királygébicsfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Királygébicsfélék témájú médiaállományokat és Királygébicsfélék témájú kategóriát. |
A királygébicsfélék (Tyrannidae) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család.
Előfordulásuk
[szerkesztés]Egész Amerikában, Kanadától a Tűzföldig elterjedtek, a Galápagos-szigeteken és a Falkland-szigeteken is találhatóak képviselői. Elterjedési területük legészakibb és legdélibb részén sok faj költöző madár. A trópusokon élő fajok megfogyatkozhatnak az élőhelyük pusztítása miatt. Nyílt terepen, tengerparti szavannákon, erdős vidékeken és esőerdőkben is jól érzik magukat.
Megjelenésük
[szerkesztés]Az ide tartozó madarak aprók, legfeljebb középnagyságúak, a legnagyobbak is alig rigóméretűek. A királygébicsfélék hossza fajtól függően 5-37 centiméter között van; a hímek többnyire nagyobbak a tojóknál. Testtömegük fajtól függően 4,5-80 gramm között van; a hímek többnyire súlyosabbak a tojóknál. Tollazatuk színe fajtól függően nagyon változó. Hosszú farkuk vadászat közben megkönnyíti a gyors irányváltoztatást a levegőben. Bóbitájukat csak rendkívül zaklatott állapotban vagy támadáskor meresztik fel.
Életmódjuk
[szerkesztés]A királygébicsfélék területhez kötődő madarak, de egyes fajok télen elköltöznek a költőhelyeikről. Táplálékuk rovarok, bogyók és gyümölcsök. A nagyobb fajok kis halakat is esznek.
Szaporodásuk
[szerkesztés]A legtöbb faj egyéves korban éri el az ivarérettséget. A költési időszak tavasszal és kora nyáron van. A királygébicsfélék a költési időszakban igen harciasak. Ilyenkor még a jóval nagyobb madarakat is elűzik körzetükből. Általában egyszer költenek évente. A legtöbb faj 2-7 tojást rak, ezek többnyire fehérek, egyes fajoknál lehetnek barnán pettyezettek is. A trópusi fajok kevesebb tojást raknak, mint a mérsékelt övi madarak. Általában a tojásokat a tojó költi ki, de a hím ellátja táplálékkal. A kotlás 14-20 napig tart. Egyes fajoknál a fiatal madarak segítenek a szülőknek, felnevelni a következő évi fészekaljat.
Rendszerezésük
[szerkesztés]A családba az alábbi alcsaládok és nemek tartoznak:
Myiotriccini
[szerkesztés]- Myiotriccus – 1 faj
- Nephelomyias - 3 faj
Hirundineini
[szerkesztés]- Hirundinea - 1 faj
- Pyrrhomyias – 1 faj
Euscarthmini
[szerkesztés]- Zimmerius – 16 faj
- Stigmatura – 4 faj
- Euscarthmus – 3 faj
- Inezia – 4 faj
- Xanthomyias - 10 faj
- Tyranniscus – 5 faj
- Ornithion – 3 faj
- Camptostoma – 2 faj
Elaeniini
[szerkesztés]- Tyrannulus – 1 faj
- Myiopagis – 7 vagy 10 faj
- Elaenia – 23 faj
- Suiriri – 2 faj
- Pseudelaenia – 1 faj
- Capsiempis – 1 faj
- Phyllomyias – 3 faj
- Mecocerculus – 1 vagy 5 faj
- Culicivora – 1 faj
- Pseudocolopteryx – 1 vagy 5 faj
- Serpophaga – 6 faj
- Polystictus - 2 faj
- Uromyias – 2 faj
- Anairetes – 6 faj
- Nesotriccus – 1 faj
- Phaeomyias – 2 faj
Pipritinae
[szerkesztés]- Piprites – 3 faj
Platyrhynchini
[szerkesztés]- Neopipo – 1 faj
- Platyrinchus – 7 faj
Tachurini
[szerkesztés]- Tachuris – 1 faj
Pipromorphini
[szerkesztés]- Corythopis – 2 faj
- Pseudotriccus – 3 faj
- Leptopogon – 4 faj
- Mionectes – 2 faj
- Pipromorpha - 3 faj
- Pogonotriccus - 7 faj
- Phylloscartes – 16 faj
Cnipodectini
[szerkesztés]- Taeniotriccus – 1 faj
- Cnipodectes – 2 faj
Rhynchocyclini
[szerkesztés]- Rhynchocyclus – 4 faj
- Tolmomyias – 5 faj
Todirostrini
[szerkesztés]- Todirostrum – 7 faj
- Poecilotriccus - 12 faj
- Hemitriccus – 5 faj
- Oncostoma – 9 faj
- Microcochlearius - 1 faj
- Myiornis – 4 faj
- Idioptilon - 13 faj
Királygébicsformák (Tyranninae)
[szerkesztés]- Attila – 7 faj
- Ramphotrigon – 4 faj
- Sirystes – 4 faj
- Casiornis – 2 faj
- Rhytipterna – 3 faj
- Myiarchus – 22 faj
- Legatus – 1 faj
- Phelpsia – 1 faj
- Philohydor - 1 faj
- Pitangus – 1 faj
- Machetornis – 1 faj
- Megarynchus – 1 faj
- Tyrannopsis – 1 faj
- Conopias – 4 faj
- Myiodynastes – 5 faj
- Myiozetetes – 4 faj
- Empidonomus – 2 faj
- Milvulus - 1 faj
- Tyrannus – 12 faj
Fluvicolinae
[szerkesztés]Coloniini
[szerkesztés]- Colonia – 1 faj
Fluvicolini
[szerkesztés]- Sublegatus – 3 faj
- Pyrocephalus – 4 faj
- Fluvicola – 3 faj
- Arundinicola – 1 faj
- Muscipipra – 1 faj
- Gubernetes – 1 faj
- Alectrurus – 2 faj
- Colorhamphus – 1 faj
- Silvicultrix - 4 faj
- Tumbezia – 1 faj
- Ochthoeca - 6 faj
Contopini
[szerkesztés]- Myiophobus – 2+4 faj
- Ochthornis – 1 faj
- Xenotriccus – 2 faj
- Cnemotriccus – 1 faj
- Lathrotriccus – 2 faj
- Aphanotriccus – 2 faj
- Mitrephanes – 2 faj
- Sayornis – 3 faj
- Contopus – 14 faj
- Empidonax – 15 faj
Xolmiini
[szerkesztés]- Lessonia – 2 faj
- Hymenops – 1 faj
- Knipolegus – 12 faj
- Satrapa – 1 faj
- Muscigralla – 1 faj
- Muscisaxicola – 13 faj
- Syrtidicola – 1 faj
- Cnemarchus – 1 faj
- Polioxolmis – 1 faj
- Xolmis – 7 faj
- Myiotheretes – 4 faj
- Neoxolmis – 1 faj
- Agriornis – 5 faj
Források
[szerkesztés]- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
- ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
- Biolib szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
