Kirkjubømúrurin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kirkjubømúrurin
Kirkjubøur, Faroe Islands.JPG
Település Tórshavn község
Típus templom
Elhelyezkedése
Kirkjubømúrurin (Feröer)
Kirkjubømúrurin
Kirkjubømúrurin
Pozíció Feröer térképén
é. sz. 61° 57′ 21″, ny. h. 6° 47′ 36″Koordináták: é. sz. 61° 57′ 21″, ny. h. 6° 47′ 36″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirkjubømúrurin témájú médiaállományokat.
Kirkjubømúrurin

A Kirkjubømúrurin vagy egyszerűen Múrurin (magyarul a falak) a Magnus-dóm romjai a feröeri Kirkjubøurban. Ez a szigetcsoport legnagyobb és legszebb középkori építménye,[1] a gótikus építészet fénykorából.[2] Mindmáig vitatott, hogy ki és mikor kezdte építtetni, akárcsak az, hogy valaha elkészült-e egyáltalán.

Történelem[szerkesztés]

Az építkezést valószínűleg a 13. század végén, a gótikus építészet fénykorában kezdték el, a kor nyugat-norvégiai templomépítési stílusának megfelelően.[2][3] A legenda szerint Erlendur püspök, a középkor legjelentősebb feröeri püspöke (akinek a nevéhez a Juhlevél is fűződik) az építkezés költségei miatt túl magas adót követelt, és fellázadtak ellene, így el kellett menekülnie a szigetekről. Ez lehet az egyik magyarázat a dóm félbemaradására. Egy másik elmélet szerint a fekete halál felelős ezért, ami 1349-1350 folyamán Feröer lakosságának jelentős részét elpusztította.

Egyes tudósok szerint azonban a dóm építése később kezdődött, az Erlendur elleni lázadás oka pedig a Szent Olaf-templom építése volt.[4] Az elmélet szerint a dómot csak jóval később, 1400 után kezdték építtetni. Jóan (vagy Jon) püspök egy 1420-ban kelt levelében megemlíti, hogy új templom alapjait tette le Kirkjubøurban, ahol Szent Brendan tiszteletére templomot, Erlendur tiszteletére kápolnát kívánt építeni.[5]

Jézus keresztrefeszítése egy faragványon a dóm belső falán

Egyes vélekedések szerint a dómot sohasem fejezték be, míg más történészek szerint elkészült, és a reformáció után bontották le részben.[6] Az újabb kutatások szerint egy időben be volt fedve.[2] A reformációig valószínűleg ez a templom szolgált Feröer székesegyházaként.[1] 1772-ben egy nagy lavina súlyos károkat okozott az épületben, és romba döntötte az északkeleti sarkát.[2]

A romok belülről
Restaurációs munkálatok, 2009. május

A székesegyházat egyébként Szent Magnus, Orkney jarlja és az izlandi Szent Thorlak püspök tiszteletére szentelték. 1905-ben mindkettejüknek az ereklyéit (csontdarabokat) megtalálták; ezen kívül egy faszilánkot, amely állítólag Krisztus keresztfájából, ill. egy anyagdarabot, amely Mária köntöséből származik.

A zord, gyakran viharos és esős feröeri időjárás az évszázadok folyamán erősen megviselte a romokat, ezért most renoválják, és felmerült, hogy egy üvegépülettel teljesen lefedjék.

Jövőbeli tervek[szerkesztés]

2001-ben Tórbjørn Jacobsen kulturális miniszter létrehozott egy bizottságot a romok jövőjének rendezésére. A bizottságnak a Føroya Fornminnissavn szakembereivel közösen kell kidolgozniuk az elképzeléseket.[7] A második Eidesgaard-kormány programjának része volt, hogy nemzetközi építészeti tervpályázatot írjanak ki az épület végleges formájának megtervezésére.[8]

Jellemzők[szerkesztés]

A gótikus romoknak nincsenek sem ablakai, sem teteje, és valószínűtlen, hogy valaha is elkészült volna. 25,5 m hosszú, 10,8 m széles és 9 m magas; tornyot hiába keresünk rajta, de vannak kezdemények amelyek arra utalnak, hogy építése tervbe volt véve. A mintegy másfél méter vastag falak hazai bazaltból épültek.

A romok belső oldalán tizenkét kőbe vésett kereszt volt látható,[9] amelyekből hat ma is megvan, egy hetedik a közeli királyi gazdaságban, egy további pedig a Dán Nemzeti Múzeumban található.

Kultúra[szerkesztés]

A romok közelében rendezik meg a við Múrin fesztivált, amely nevét is a Kirkjubømúrurinról kapta. A fesztivál rendezői építenek Kirkjubøur történelmi atmoszférájára.[10]

Hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kirkjubømúrurin című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  1. a b Jóannes Patursson: Magnuskatedralurin (angol nyelven). Kirkjubøargarður. [2009. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 8.)
  2. a b c d Kirkjubøur (angol nyelven). Faroe Islands Tourist Guide 2009, 2009. [2009. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 31.)
  3. Jóannes Patursson: Erlendur Biskupur (angol, feröeri nyelven). patursson.com. [2009. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 9.)
  4. Pictures from Kirkjubøur (The Parish Church) (angol nyelven). faroestamps.fo, 2007. április 26. [2011. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 8.)
  5. Debes, Hans Jacob. Føroya søga 2. (feröeri nyelven). Tórshavn: Føroya Skúlabókagrunnur, 129-133. o. (1995). ISBN 99918-0-060-3. Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 9. 
  6. Norbert B. Vogt: Die Färöer – eine kurze Chronik (német nyelven) (PDF). Deutsch-Färöischer Freundeskreis, 2003. (Hozzáférés: 2009. augusztus 9.)
  7. Varðveitingarátøk í Kirkjubø (feröeri nyelven). Føroya Fornminnissavn. (Hozzáférés: 2009. augusztus 8.)[halott link]
  8. Jóannes Eidesgaard, Høgni Hoydal, Jenis av Rana: The Coalition Paper (angol nyelven). Løgmansskrivstovan, 2008. február 4. (Hozzáférés: 2009. augusztus 8.)
  9. Gøtu kirkja - The Church of Gøta (angol nyelven). tjatsi.fo, 2005. október 18. (Hozzáférés: 2009. augusztus 8.)
  10. við Múrin (angol nyelven). við Múrin, 2009. [2009. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 8.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirkjubømúrurin témájú médiaállományokat.