Kertész Mihály Miksa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kertész Mihály Miksa
SzületettKohn Miksa
1888. február 4.[1]
Szolnok
Elhunyt1945. március 18. (57 évesen)[1]
Budapest
ÁlneveGardener Michel
Állampolgárságamagyar
HázastársaFarkas Irén
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (22-32-10)
SablonWikidataSegítség

Kertész Mihály Miksa, született Kohn Miksa,[2] álneve Gardener Michel (Szolnok, 1888. február 4.[3]Budapest, 1945. március 18.)[4] magyar jogász, ifjúsági író.

Életútja[szerkesztés]

Kertész (Kohn) János mozdonyvezető és Schwarcz Henrietta (Jetti) fia. Jogot végzett, az első világháborúban szerb, albán, orosz fronton teljesített katonai szolgálatot, megsebesült, 1918-ban ügyvédi vizsgát tett; a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után Romániában telepedett le, Nagybányán nyitott ügyvédi irodát.

1922-ben bekapcsolódott a Cimbora szerkesztésébe, s nemcsak meséivel, történeteivel, regényeivel szerepelt a gyermeklapban, hanem sűrű levelezésben Benedek Elek főszerkesztővel a Nagybányán előállított lap nyomdai munkálatait is irányította.

Gyermekregényével nyitott a Cimbora Könyvtár; a Benedek Elek összeállításában megjelent Gyermekszínház című kötetben Az igazmondó láda című jelenetével szerepelt (Magyar Ifjúság Könyvtára, 2–3. Kolozsvár, 1926; románul Lada năzdrăvană. Kolozsvár, 1926).

Szépirodalmi tevékenységét 1927-től szülővárosában folytatta, a Szolnoki Tükör és az Irodalmi Kurír közölte novelláit, könyvei és színdarabjai jelentek meg, részt vett a Tanya című irodalmi és művelődési klub alapításában, a Verseghy Körben tevékenykedett. Több kabarédarabját játszották Budapesten a Belvárosi Színházban és az Andrássy úti Színházban.

Ügyvédi irodájának fenntartása, publikálási lehetőségei az egyre szigorúbb zsidótörvények által ellehetetlenültek. A holokauszt áldozata lett.

Magánélete[szerkesztés]

Felesége Farkas Irén (1894–1987) volt.

Kötetei (válogatás)[szerkesztés]

  • Senki Tamás története. Gyermekregény és még egyéb mesék (Cimbora Könyvtár 1. Szatmár, 1922)
  • Futurex (Kisregény, Erdélyi Könyvtár 6. Arad, 1922)
  • Szökés a teknőben. Két kicsapott diák kalandjai a Tiszán (Szatmár, 1923)
  • A gyémántköves melltű (ifjúsági regény, Budapest, 1924; Szatmár, 1927)
  • A csengeri domb. Ifjusági regény; Singer és Wolfner, Bp., 1927
  • Az üstökös. Regény; Tolnai, Bp., 1928 (Tolnai regénytára)
  • Rög János (regény, Szolnok, 1928)
  • A csodálatos sárkány (ifjúsági elbeszélés, Budapest, 1929)
  • Kiket az Isten is egymásnak teremtett. Egy farsangi éj története (Budapest, 1930)
  • Hazátlan Péter (ifjúsági elbeszélés, Szolnok, 1930)
  • Bohóc Péter. Egy kalandos vakáció története (ifjúsági regény, Budapest, 1932)
  • Pletyka. Regény; Világvárosi Regények Kiadóvállalat, Bp., 1933 (Világvárosi regények)
  • Az utolsó jelenet. Regény; Világvárosi Regények Kiadóvállalat, Bp., 1933 (Világvárosi regények)
  • A főnyeremény (regény, Budapest, 1935)
  • Gyilkosság a cirkuszban (regény, Budapest, 1936)
  • A versaillesi randevú. Regény; A Mai Nap, Bp., 1937 (Gong. A Mai Nap könyvtára)
  • Michel Gardener: Cowboybosszú. Regény; szerzői, Bp., 1940
  • A farkasvölgy leánya (regény, Budapest, 1941)
  • A pinski zsidók (elbeszélések, Budapest, 1941)
  • Remek hecc; 2. kiad.; s.n., Tel-Aviv, 195? (Világvárosi regények)
  • Így éltünk mi... Kertész Mihály szolnoki tárcái; vál., szerk. Kósa Károly; Verseghy Kör–Verseghy Ferenc Könyvtár, Szolnok, 2004 (Verseghy kiskönyvtár)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kertész Mihály Miksa; álneve: Gardener Michel, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07828.htm
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 112593/1898. Forrás: MNL-OL 30797. mikrofilm 1127. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 84. oldal 23. sor
  3. Születési bejegyzése a szolnoki izraelita hitközség születési akv. 10/1888. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  4. Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 927/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 13.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kertész Mihály Benedek Eleknek. 9 levél. Blev I. 1979. 78, 83, 84, 100, 104, 113, 118, 152, 154–55.

Külső hivatkozások[szerkesztés]