Kereszténység Szíriában

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kereszténység Szíriában az ország mai területén kialakult a legkorábbinak számító kereszténység azzal, hogy a Krisztus legnagyobb apostola Damaszkusztól nem messze tért meg keresztényüldözőből, a kereszténységet hirdetővé. A keresztények száma 10 százaléka az ország népességének.[1]

Előzmény[szerkesztés]

Pál megtérése. Pál apostol a damaszkuszi úton vakult meg, mert találkozott Krisztussal, aki ezt mondta neki:"Saul, Saul, miért üldözöl engem?"[2] Pál vakon érkezett Damaszkuszba, ahol meggyógyult, és elkötelezett apostola lett a kereszténységnek. Ezek miatt is nevezik Szíriát a kereszténység bölcsőjének.

Története[szerkesztés]

Az önálló független Szíria 1946 óta létezik, emiatt csak a mai Szíria területén kialakult kereszténységtől beszélhetünk.

  • 46-48 Jézus tanítványait először nevezték keresztényeknek Antiochiában.[3]
  • 110 körül Antiochiai Szent Ignác Antiochia püspöke lesz annak a keresztényüldöző korszaknak amelyet a római császár rendelt el.,[4]
  • 2.-4. század megalakul az antiochiai teológiai iskola.[5] Legismertebb alakja a kiváló szónoki képességekkel bíró Aranyszájú Szent János Kialakul a szerzetesség. Aleppó mellett aszketikus életet élt id. Oszlopos Szt Simeon és Szent Maron , - aki a hegyekbe vonulva pogány istentiszteleti helyeket keresztény templomokká alakított át[6]
  • 4. század Belső-Szíriában, Edessza lesz a szír-arám teológiai iskola központja. Itt szent Efrém Bardesane és Afraate terjesztik a kereszténységet[7]
  • 5. század monofizita-vita[8] központjává válik Szíria A Khalkédóni zsinat még nem tudta megszüntetni a vitákat. Szent Maron Libanonba menekül.
  • 7. század I. Omár kalifa meghódította Szíriát. Damaszkuszban volt az omajjádok udvara, ahol sok keresztény szakember működött. Kiutasították őket és kötelezték őket, hogy megkülönböztetett ruhákban járjanak.
  • 706-ban Damaszkusz legnagyobb keresztény templomát I. al-Valíd ibn Abd al-Malik lebontatta bővítés céljából, hogy a növekvő muszlim közösség is tudjon imádkozni. A többségében keresztény damaszkuszi lakosok nagy tüntetése hatására visszaadta az összes keresztény templomot, a katedrálist kivéve. Az építkezések során egy kis barlangra találtak a katedrális alatt. A kalifa elrendelte ide helyezzék Keresztelő Szent János fejét egy kis koporsóba. A muszlimok Yahja bin Zakaria próféta néven tisztelik Keresztelő Jánost.[9] 8. század-ban kötelezte Al-Mahdi abbászida kalifa az arab-keresztényeket térjenek át az iszlámra. 4 millió lakosból 3,8 millió lakos keresztény volt 722-ben[10]
  • 855-ben A homs-i városkapuban lázadó keresztényeket feszítettek meg.[11]
  • 900-ra a szíriai lakosság fele muzulmán.
  • Keresztes háborúk kora. A váltakozó keresztes és muszlim uralmak miatt nehéz alkalmazkodási korszak köszönt be a szír keresztényekre.
  • 1350: a keresztények aránya kb. 10 százalék.
  • 1439 a keresztény egyház nem tud újraegyesülni, de a szír ortodoxok részt vettek a firenzei zsinaton. Szíriát törökök szállják meg és elesik Konstantinápoly is.[12]
  • 16. század: Az ottomán uralom az örmény, ortodox keresztények saját törvényeit és bíróságát elismerte.
  • 1724-ben Cyril Tanass pátriárka lépéseket tett, hogy a görög ortodox egyház térjen meg Rómához. Konstantinápoly rögtön leváltotta és új pátriárkát küldött, Tanassnak menekülnie kellett.[13]
  • A 19. században Európa arra kényszeríti az Ottomán Birodalmat, hogy minden ember egyenlőségének elvét tartsa be, függetlenül vallási hovatartozásától. 1840-ben a törökök megalkotják a Tanzimatot (a rendeleteket), amelyben a valláskülönbség nélkül egyenjogúságot nyújt.[14]
  • 1915: Az örmény népirtás[15] miatt deportációt küldenek a törökök a Szír-sivatag felé, jelentős számú örmény keresztény menekült érkezik az országba.

Az egyházak kialakulása[szerkesztés]

  • 6. század közepén születik meg a Szír ortodox egyház. Jakab Baradaeus (wd) megszentelte a monofizita püspököket és papokat. Többségük csatlakozott a bizánci uralomhoz. Jakobitáknak is nevezik.
  • A Mezopotámiában 431-ben született nesztoriánus egyházat az asszír keresztények hozták létre. Az Asszír keleti egyház 1681-ben visszatérnek a katolicizmusba.
  • Antiochiában az Orontész folyónál alapították meg a maronita katolikus egyházat, Szent Maron szerzetesei. A monofiziták és az arabok is üldözték, sokan Libanonba menekültek. Ma 25 ezren vannak.
  • 1762-ben alapított Aleppói apostoli vikariátust(wd),[16][17] többségük Aleppóban és Damaszkuszban élnek, 3000-en, leginkább olasz és francia származású római katolikusok.
  • 1848-ban alapították az evangélikus egyházat, Hivatalos neve Szíriai és Libanoni Nemzeti Evangélikus Szinódus.[18] Néhány ezer tagja él Szíriában. (Összevont adat 4000 fő).

A kereszténység csökkenése[szerkesztés]

  • 1860 maronitákat török felbujtással és felfegyverzéssel drúzok módszeresen gyilkolják, falujaikat felégetik.[19]
  • 1915 Törökországban 1 millió szír-arámi keresztényt öltek meg törökök és kurdok.[20]
  • 2011-ben kezdődő szíriai polgárháború szétzilálta a keresztény közösségeket, családokat. Két püspököt elraboltak,[21] a szír keresztények a harcok sújtotta övezetből, városokból elmenekültek.

A szír keresztények 21. század elejei viszontagságai, menekültté válása után a Magyar állam segélyprogramot indított Hungary Helps Program néven, hogy a szír családok visszatérhessenek szülőföldjükre.

Adatok[szerkesztés]

  • 11 felekezetből áll a szír kereszténység. A legnépesebb a görög ortodoxia[22]
  • A muszlim világban, Aleppó városában él a harmadik legnagyobb keresztény közösség, Kairó és Bejrút után, mintegy 300 000 fő.[23]
  • El-Karjateinben Homsztól délkeletre egy keresztény kolostort rombolt le az Iszlám Állam. 2011-ben 2000 fő, a háború alatt 2015-ben 300 keresztény maradt ott[24]

Magyar kapcsolatok[szerkesztés]

  • 1850-ben Bem tábornok honvédkatonáival megvédte az aleppói keresztényeket a muszlim öldökléstől.[25]
  • Magyar régészcsoport folytatott ásatásokat Szíria legnagyobb keresztes lovagvárában Margatban.[26]
  • Magyarország segélymegállapodást kötött két egyházzal a szir katolikus és szir ortodox egyházzal 2017-ben.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A remény rabjai - Húsvét a szíriai keresztényeknél » FüHü”, FüHü, 2018. április 2.. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 31.) (hu-HU nyelvű) 
  2. szentiras.hu: Szent István Társulati Biblia - Apostolok Cselekedetei - ApCsel 9 (magyar nyelven). szentiras.hu. [2018. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 24.)
  3. Apostolok Cselekedetei (ApCsel) | JEGYZETEK A KATOLIKUS BIBLIÁHOZ | Kézikönyvtár (magyar nyelven). webcache.googleusercontent.com. (Hozzáférés: 2018. május 30.)
  4. Kft., BioDigit: Keresztények üldözése - Lexikon :: (magyar nyelven). www.kislexikon.hu. (Hozzáférés: 2018. május 30.) [Tiltott forrás?]
  5. antiochiai iskola – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. május 30.)
  6. Maron – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. május 29.)
  7. Szír Szent Efrém”, Magyar Kurír (Hozzáférés: 2018. május 30.) (hu-HU nyelvű) 
  8. A monofizita vita I.: Küroszi Theodorétosz élete; a 448-as konstantinápolyi zsinat; Flavianosz hitvallása; az ortodox teológusok üldöztetése (magyar nyelven). www.proteo.cj.edu.ro. [2017. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 30.)
  9. Damaszkusz lelke – Az Omajjad mecset | Orientalista.hu (magyar nyelven). orientalista.hu. [2017. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 30.)
  10. pun072216 (angol nyelven). Prophecy Update. [2017. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 31.)
  11. OVERVIEW OF RELIGIOUS HISTORY OF SYRIA. www.ewtn.com. [2018. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 31.)
  12. tortenelem.fazekas.hu/uploads/321.doc
  13. Library : Overview of Religious History of Syria. www.catholicculture.org. (Hozzáférés: 2018. május 31.)[halott link]
  14. Kft., BioDigit: Tanzimát - Lexikon :: (magyar nyelven). www.kislexikon.hu. (Hozzáférés: 2018. május 31.) [Tiltott forrás?]
  15. rolo: Az örmény népirtás 1915 (magyar nyelven). konfliktuskutato.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 30.)
  16. apostoli vikariátus – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. május 30.)
  17. Apostolic Vicariate of Aleppo, Syria”, GCatholic (Hozzáférés: 2018. május 30.) 
  18. about – NESSL (amerikai angol nyelven). synod-sl.xyz. [2018. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 31.)
  19. DAMASZKUSZI BOLDOG VÉRTANÚK. www.katolikus.hu. [2018. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 29.)
  20. Archivált másolat. [2018. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 31.)
  21. Még életben vannak a négy éve elrabolt aleppoi püspökök | Orientalista.hu (magyar nyelven). orientalista.hu. [2017. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 31.)
  22. ertedvagyok.hu/126/126_20.pdf
  23. Aleppó görög melkita érseke Budapesten: Istentől kapott jog, hogy szülőföldünkön élhessünk, békében”, Magyar Kurír (Hozzáférés: 2018. május 24.) (hu-HU nyelvű) 
  24. 1500 éves keresztény kolostort döntött romba az Iszlám Állam”, Múlt-kor történelmi magazin, 2015. augusztus 24. (Hozzáférés: 2018. május 24.) (magyar nyelvű) 
  25. A szíriai Aleppó keresztényeit egyszer már 1850-ben is magyarok védték meg”, 888.hu. [2018. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 24.) (magyar nyelvű) 
  26. A magyar régészek, akik utolsókként kitartanak Szíriában”, Infostart.hu. [2018. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 25.) (magyar nyelvű)