Kende János (művészeti író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kende János
Született 1881. szeptember 26.
Gyulafehérvár
Elhunyt 1958. június 26. (76 évesen)
Kolozsvár
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pedagógus,
szerkesztő,
művészeti szakíró,
zenekritikus
Sírhely Házsongárdi temető

Kende János (Gyulafehérvár, 1881. szeptember 26.Kolozsvár, 1958. június 26.) magyar pedagógus, szerkesztő, művészeti szakíró, zenekritikus.

Életútja[szerkesztés]

Középiskolai és teológiai tanulmányait szülővárosában végezte (1904), a kolozsvári egyetem bölcsészeti karán szerzett magyarnémetfrancia szakos tanári diplomát (1913). Mint a kolozsvári Marianum tanára, több évtizedes pedagógiai működése során növendékeit a művészetiesztétikai ismeretekbe is bevezette. Alapítója és szerkesztője volt az Erdélyi Magyar Lányok című folyóiratnak (1920–31), s Hirschler Józseffel közösen adta ki Kolozsvárt a Művészeti Szalon című szemlét (1926–32).

Írásait A Hírnök, Pásztortűz, Vasárnap s a kolozsvári napilapok közölték. Tanulmányt írt a leánynevelés történetéről, a modern festészetről és költészetről, Vas Gereben, Madách, Jókai, Ady írásművészetéről, Beethoven életéről, Schubert dalairól, Wagner operáiról, a kamarazenéről. Bár a modern művészettel szemben tartózkodó és konzervatív álláspontra helyezkedett, a Művészeti Szalonban közzétett írásaival és a nagyszámú, jó minőségű reprodukcióival sokat tett a képzőművészet egyetemes fejlődésének, stíluskorszaki változásainak hazai bemutatásáért. Jelentősebb írásai a Művészeti Szalonban: Az expresszionizmus (1929/4); Az új primitívek (1929/5–6); Paál László (1929/8–9); Börtsök Samu (1930/2); Drámaiság Székely Bertalan festményein (1930/5–10).

Források[szerkesztés]