Kemény János (matematikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kemény János
(Kemény János György)
Interjú (Dartmouth College, 1991)
Interjú (Dartmouth College, 1991)
SzületettKemény János György
1926. május 31.
Budapest
Elhunyt1992. december 26. (66 évesen)
New Hampshire, USA
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar-amerikai
Foglalkozása
Tisztségeelnök (1970–1981, Dartmouth College)
Iskolái
  • George Washington Educational Campus (1940–1945)
  • Princetoni Egyetem (1945–1949, doktorátus)
KitüntetéseiComputer Pioneer Award (1985)
Halál okatermészetes halál
SírhelyeDartmouth College Cemetery[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kemény János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kemény János György (John G. Kemeny) (Budapest, 1926. május 31.New Hampshire, USA, 1992. december 26.) zsidó származású magyar-amerikai matematikus, számítástechnikus.

Életpályája[szerkesztés]

Fiatalkora[szerkesztés]

Édesapja, Kemény Tibor fűtermesztéssel, magkereskedéssel, bankszakmával foglalkozott. Édesanyja Fried Lucia volt. Családjával Budapesten élt, elemi iskolába a Vilmos császár úti Rácz-féle magániskolába járt, ahol évekig Balázs Nándor volt a padtársa. Gimnáziumba a Berzsenyi Dániel Gimnáziumba járt.

1940-ben a második zsidótörvény elfogadása után emigrált a Kemény család. Nagyapja azonban nem volt hajlandó elhagyni az országot. Nagyapja, nagynénje és a nagybátyja a holokauszt áldozata lett.

Középiskolai tanulmányait New Yorkban fejezte be. Katonai szolgálatra Los Alamosba került, s a Manhattan terv keretében a későbbi Nobel-díjas Richard Feynman munkatársa volt. Találkozott az Amerikában dolgozó magyar fizikusokkal: Teller Edével, Wigner Jenővel, Szilárd Leóval.

Princetoni időszak[szerkesztés]

1947-ben leszerelt, és a Princetoni Egyetemen lediplomázott, 1949-ben doktorált logikából, majd Albert Einstein tanársegédje lett. Együtt kutatták ekkor az egyesített térelméletet. 1949-ben szerzett doktori fokozatot, ezt követően a Haditengerészet princetoni kutatóintézetében, majd az egyetem filozófiai tanszékén dolgozott. Nagy hatással volt rá Neumann Jánoson kívül Bertrand Russell is. Később a Kenti Egyetem munkatársa lett. Jellemző rá, hogy amikor autót vett, a „LOGIC” (LOGIKA) rendszámot íratta rá.

A Dartmouthi Főiskolán[szerkesztés]

27 évesen meghívták a Dartmouthi Főiskolára matematikaprofesszornak. Két év múlva a Matematikai Intézet vezetője lett. 1962-ben ő javasolta az egyetemi számítógépközpont megépítését is; a központot végül 1966-ban adták át. 1963-ban elkészült a Thomas Kurtz-cal közösen kidolgozott, első időosztásos számítógépes rendszer, amely megnövelte a processzorok kihasználtságát, ezzel a rendszerteljesítményét is. Ezért a vívmányáért 1990-ben megkapta az IBM első Louis Robinson-díját. Szintén Kemény és Thomas Kurtz közös munkájának eredménye a BASIC (Beginner's All Purpose Symbolic Instruction Code) programozási nyelv kifejlesztése, ami a 80-as években több számítógép „beépített” nyelvévé vált.[2]

Kemény egyébként a ma közkedvelt elektronikus levelezés (e-mail) úttörője volt. Felesége egy 200 km távolságban levő főiskolán dolgozott. A két főiskola központi gépének összekapcsolásával létrejött az első „internet” amelyen keresztül levelezhettek.

1970-ben a főiskola rektora lett, ezt a tisztet 1981-ig töltötte be – munkásságával, eredményeivel téve világhíressé a kis vidéki főiskolát. Több újítást is bevezetett. Lehetővé tette feketék, nők és indián őslakosok beiratkozását a főiskolára, amelyen addig a rendkívül konzervatív hagyományok ezt nem engedték meg. Tanítás iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy a Dartmouthban a rektort a tanítástól eltiltó szabályzat ellen fellázadt, és lemondásáig tartott órákat, nem csak matematikus hallgatóknak.

A Three Mile Island-i atomerőmű-baleset után őt kérték fel a kormányzati vizsgálat vezetésére.

Életében csak egyszer látogatott vissza Magyarországra: egy rövid időre 1964-ben.

Emléktáblája Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky út 38. sz. ház falán)

Főbb művei[szerkesztés]

  • Introduction to Finite Mathematics (with J. L. SNELLL, G. L. THOMPSON), 1957;
  • A Philosopher Looks at Science, 1959;
  • Finite Markov Chains (with J. L. SNELL), 1960;
  • BASIC Programming (with T. E. KURTZ), 1967;
  • Man and the Computer, 1972 (Magyarul 1978)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]