Katkó István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Katkó István
Született1923. június 17.[1]
Jákóhalma
Elhunyt2000. február 13. (76 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaújságíró
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1957)
Kitüntetései
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (42/1-A-27)
A Wikimédia Commons tartalmaz Katkó István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Katkó István (Jászjákóhalma, 1923. június 17.Budapest, 2000. február 13.) író, újságíró.

Élete[szerkesztés]

19361938 között Budapesten tejcsarnokban, mosodában, péküzletben kifutófiúként tartotta el magát. 1938–1944 között vasöntő tanonc, később segédként a Budapest–Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt.-nél dolgozott. 19451949 között újságíró volt vidéken (Békéscsaba, Szeged, Pécs, Kaposvár), majd a Népszavához szerződött üzemi riporternek. 19531957 között a Népszava kulturális rovatvezetője lett. 1957-ben a Budapesti Egyetemen magyar szakos tanári oklevelet szerzett. 19581983 között a Magyar Televízió irodalmi rovatának vezetője és főmunkatársa, majd 1983-tól nyugdíjasként művészeti tanácsadója volt.

Munkássága[szerkesztés]

Elbeszéléseiben és regényeiben háború utáni élményeit, ifjúságának emlékeit írja meg. Későbbi műveiben a munkásszármazású értelmiség válságait, az új, visszásnak érzett társadalmi folyamatokat mutatja be realista, olykor szatirikus jelleggel. Írt gyermekregényt, rádió- és tévéjátékot, színpadi művet; egyfelvonásosait amatőr társulatok mutatják be.

Katkó István sírja Budapesten. Kerepesi temető: 42/1-A-27.

Díjai[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Opálka és a forgószél (regény, 1956)
  • Piros kenyér (elbeszélések, 1958)
  • Félszívű apostolok (regény, 1958)
  • Hátra arc! (regény, 1960)
  • A nap adja az árnyékot is (regény, 1961)
  • Két ember az országúton (elbeszélések, 1962)
  • Dicső rokonom (regény, 1963)
  • Festett egek (regény, 1966)
  • Szent Bertalan délutánja (regény, 1967)
  • Történelmi társbérlet (regény, 1969)
  • Társutazás (elbeszélések, 1969)
  • 5 férfi komoly szándékkal (regény, 1970)
  • Csak a testvérem (ifjúsági regény, 1971)
  • Vadhajtás (regény, 1973)
  • Micsoda fiatalok! Micsoda öregek! (elbeszélések, 1975)
  • Háziőrizet (regény, 1978)
  • Együtt futottunk (kisregény, 1979)
  • Telefonpapa (gyermekregény, 1982)
  • Beszélgetés hajnal felé (elbeszélések, 1982)
  • Törésvonal (regény, 1983)
  • Börtönkalauz kezdő bűnözők számára. Igazolójelentés egy szerelemről (kisregény, 1985)
  • A hóhér (regény, 1992)
  • Kokárda (regény, 1993)
  • Tabló babérlevelekből (1999)

Források[szerkesztés]

  1. BnF források (francia nyelven)