Karragén
A karragén egy a tengeri hínárból (a vörösmoszatok törzsébe tartozó tengeri növény), előállított, lineáris kéntartalmú poliszacharid-család. Nevét az Írország partjai mentén élő tengeri hínárról (Chondrus crispus) kapta, melyet már évszázadok óta sűrítő és zselésítő élelmiszer-adalékanyagként, étkezési célokra (E407) használnak.[1][2]
Tulajdonságok[szerkesztés]
A karragénok nagy, helikális szerkezetüknek köszönhetően hajlékony molekulák, melyek szobahőmérsékleten gélként viselkednek. Az élelmiszeriparban térfogatnövelőként, stabilizálószerként alkalmazzák. Nem-newtoni tulajdonságokkal rendelkeznek: a felülettel párhuzamos, vagy tangenciális nyomás hatására viszkozitásuk növekszik, az erőhatás megszűnése után ez visszaáll. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy könnyen pumpálható anyagok, de ezt követően megkeményednek.
A kereskedelemben három fő karragénfajta kapható:
- Kappa – erős, merev gél (a Kappaphycus cottoniiból állítják elő)
- Iota – puha gél (a Eucheuma spinosumból állítják elő)
- Lambda – víz helyett fehérjékkel lép kapcsolatba, tejtermékek térfogatnövelésére alkalmazzák (a Gigartinaból állítják elő)
Sok vörösmoszatfaj élete során más fázisában másfajta karragént termel. Például a Gigartina család egyedei gametofiton nemzedékük során kappa karragéneket termelnek, míg sporofiton nemzedékük alatt lamdba karragéneket állítanak elő.
Meleg vízben mind a három fajta karragén oldható, de hideg vízben csak a lambda (és a másik két fajtának nátriummal alkotott sói) oldható.
Legnagyobb előállítója a Fülöp-szigetek, ahol a Föld karragén-szükségletének 80%-át termelik. A Kappaphycus alvarezii, a K.striatum és az Eucheuma denticulatum fajokat a tenger felszínén, 2 méteres mélységben termesztik. A betakarítás 3 hónap után történik, amikor mindegyik növény körülbelül egy kilogrammot nyom. Ezt szárítás, és mosás követi, majd forró alkáli oldattal (pl. 5-8%-os nátrium-hidroxid oldattal) kezelik, végül eltávolítják a cellulózt. A folyamatot követően kiszárítják, megőrlik, majd csomagolják.
Felhasználási területek[szerkesztés]
- desszertek, jégkrémek, tejtermékek, szószok (gélként, a viszkozitás növelése érdekében)
- sör (egyes káros fehérjék eltávolítására)
- pástétomok és húsételek (térfogat és víztartalom növelése érdekében)
- fogkrém (stabilizálószerként)
- tűzoltókészülékekben (ennek segítségével tapad meg a tűzoltóhab a felületeken)
- samponban és kozmetikai szerek (térfogatnövelő)
- légfrissítők
- cipőtisztító szer (viszkozitás növelése miatt)
- biotechnológia (sejtek és enzimek helyhez kötése miatt)
- gyógyszerekben (kapszulákban, bevonatokban)
- régebben a sovány tej dúsítására is alkalmazták
E407a[szerkesztés]
Élelmiszerekben E407 néven alkalmazzák. Az E407a jelölés a feldolgozott euchemamoszatból kivont karragént jelöli. A különbség utóbbi magasabb cellulóztartalmában van. A karragén igen nagy mennyiségben történő fogyasztása esetén puffadás léphet fel.
Szexuális síkosítóként[szerkesztés]
Laboratóriumi vizsgálatok során a karragének gátolták a szexuális úton történő vírusok (HIV, herpesz) terjedését. Néhány kísérletben a herpesz-vírus által használt receptorokat blokkolta, így a HSV-2 nevezetű herpeszfertőzés valószínűsége 85%-kal csökkent.
Egy 2006-ban készült tanulmány szerint a humán papillomavírussal szemben igen hatékony, és előállítása is jóval olcsóbb, mint az eddig használt készítmények.[3]
Néhány szexuális síkosítógél, valamint egyes óvszerek is tartalmaznak karragént.[4] Bár a kísérletek biztatóak, egyes tudósok felhívják a figyelmet arra, hogy nemrég a HIV vírus terjedését megakadályozó cellulóz-szulfát volt egy hasonlóan reményteli anyag, de a kísérleteket sürgősen fel kellett függeszteni, mert úgy találták, hogy megkönnyíti az AIDS terjedését.[5]
Patkányokon végzett klinikai vizsgálatok szerint a karragén gyulladást okoz, ezért használata egészségre ártalmas lehet.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ FAO Agar and Carrageenan Manual
- ↑ Joint FAO/WHO Expert Committee on Food Additives
- ↑ Microbicides. Population Council. [2007. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 5.)
- ↑ Buck, Christopher B, Cynthia D Thompson, Jeffrey N Roberts, Martin Müller, Douglas R Lowy, John T Schiller (2006. április 25.). „Carrageenan Is a Potent Inhibitor of Papillomavirus Infection”. PLoS Pathogens 2 (7), e69. o. DOI:10.1371/journal.ppat.0020069.
- ↑ Organization Halts Clinical Trial For Potential Microbicide For Preventing HIV Infection
- ↑ Egil Fosslien: A nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID) által okozott szív- és érrendszeri szövődmények (angolul) (in Annals of Clinical & Laboratory Science, 2005 vol. 35, no. 4 pg. 347-385)