Kara Ahmed
| Kara Ahmed | |
 | |
| Született | 15. század Albánia |
| Elhunyt | 1555. szeptember 29. Isztambul |
| Állampolgársága | oszmán[1] |
| Házastársa | Fatma szultána |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | az Oszmán Birodalom nagyvezírje (1553–1555) |
| Halál oka | halálbüntetés |
| Sírhelye | Isztambul |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kara Ahmed témájú médiaállományokat. | |
Kara Ahmed (azaz Fekete Ahmed) (Albánia, 15. század vége – Konstantinápoly, 1555. szeptember 29.) albán származású pasa, az Oszmán Birodalom nagyvezíre 1553. október 6-tól 1555. szeptember 28-án történt kivégzéséig.[2] Az 1552. évi magyarországi megtorló hadjárat során szerdár, azaz hadtestparancsnok volt.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ő vezette a török hadsereget az 1552-es hadjáratban, elfoglalta Temesvárt. Az Ahmed vezette török seregek elől menekültek Ferdinánd magyar király zsoldoskatonái, és menekült a magyar lakosság is. Több magyar várat védelem nélkül a sorsukra hagytak. Ahmed seregének célja a Temes-vidék megszerzése volt, míg Hadim Alinak Hont és Nógrád várait kellett elfoglalnia, így biztosítva az utat a gazdag felvidéki bányavárosok felé. A hadjárat során elfoglalták Temesvárt, Veszprémet, Szécsényt, Hollókőt, Bujákot, Lippát, Lugost, Karánsebest, Drégelyt és több kisebb erősséget. Hadim Ali Buda felől, Ahmed vezír pedig Erdély felől vonult fel. A két sereg Szolnok alatt egyesült. Kara Ahmed óriási hadával 1552. szeptember 2-án érkezett meg Szolnok alá.
A szolnoki vár őrsége csak 1400 fő volt, amely magyar, német, cseh és spanyol zsoldosokból állt, akik egymás között viszálykodtak. A vár kapitánya Nyáry Lőrinc nem tudott köztük fegyelmet tartani. Szeptember 3-án éjjel a vár őrsége kiszökött a várból. Szolnok sorsa így megpecsételődött. Nyáry Lőrinc kapitányt a vár feladása miatt később perbe fogták, hogy megbüntessék, de sikerült magát tisztáznia, így kegyelmet kapott.
Miután a szolnoki várat is elfoglalta, Ahmed Felső-Magyarország kapuja, Eger ellen fordult, de Egernél a magyar védők Dobó Istvánnal az élen megállították. Kara Ahmed végül 1552. október 17-én befejezte a hiábavaló ostromot.[3] Ezzel az északi hadiút felszabadult és a felvidéki gazdag, védtelen bányavárosok is megmenekültek. Az európai hírű magyar diadal azt a politikai eredményt is hozta, hogy sikerült 1566-ig megállítani a további oszmán hódítást a Magyar Királyság ellen.
Mikor Szulejmán 1553-ban kivégeztette legidősebb fiát, Musztafa herceget, a katonák az akkori nagyvezírt, Szulejmán vejét, Rüsztem pasát okolták. A szultán ezért leváltotta hivatalából Rüsztemet, és sógora, Kara Ahmed lett az új nagyvezír. Két évvel később azonban Kara Ahmedet a szultán parancsára megfojtották, valószínűleg Szulejmán felesége, Hürrem szultána intrikáinak köszönhetően, ő ugyanis újra Rüsztem pasát szerette volna vezírként látni. Kara Ahmed pasa halála után újra Rüsztem lett a nagyvezír 1555-től 1561-ig, haláláig.
Kara Ahmed pasa felesége I. Szelim leánya, Szulejmán húga, Fatma szultána volt. Gyermekük nem ismert.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "islamansiklopedisi.org.tr/kara-ahmed-pasa".
- ↑ "Sadık Müfit Bilge, „Macaristan'da Osmanlı Hakimiyetinin ve İdarî Teşkilatının Kuruluşu ve Gelişmesi", Ankara Üniversitesi Osmanlı Tarihi Araştırma ve Uygulama Merkezi Dergisi (OTAM), Sayı: 11 Sayfa: 033-081, 2000" (PDF). 2015. november 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. április 23..
- ↑ Az Egri vár napja, október 17. Archiválva 2017. szeptember 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, egritortenesz.hu
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A jászkunság múltja, sulinet.hu
| Elődje: Rüsztem |
Az Oszmán Birodalom nagyvezíre 1555 – 1561 |
Utódja: Rüsztem |
