Kaposi Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kaposi Sándor
Személyes adatok
Születési név Kotroba Sándor
Születési dátum 1920
Halálozási dátum 1997 (76-77 évesen)
Egyéb foglalkozás MÁV tiszt
Poszt kapus
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
19401941Magyar 1919-1946 Törekvés004 0(0)
 Magyar 1919-1946 Debreceni VSC
 Magyar 1919-1946 Gamma FC
1944Magyar 1919-1946 Szentlőrinci AC002 0(0)
1945Magyar 1919-1946 MTK010 0(0)
1946Magyar 1919-1946 Testvériség[1][2]001 0(0)
 Magyar 1919-1946 Bp. Spartacus
Nemzeti játékvezetés
IdőszakBajnokságStátusz
19571970NB Ijátékvezető
Nemzetközi játékvezetés
IdőszakKonföderációStátusz
19591960FIFA-tagjátékvezető
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma

Kaposi Sándor (Budapest, 19201997) magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető, ellenőr. Születési neve: Kotroba Sándor. A MÁV nyugállományú főfelügyelője, reklámszínész és statiszta. Az ő izmos nyakán szerepel a rendszerváltozás szimbólumává vált Tovaris konyec feliratú plakát.[3] Hobbija: a madarak - galamb és pintyfélék - tenyésztése.

Pályafutása[szerkesztés]

Labdarúgóként[szerkesztés]

A labdarúgást fiatalon ismerte meg. Nem volt kiemelkedő tudású kapus, de képességei alapján az élvonalba tartozott. Ifjúsági válogatott labdarúgókapus, NB I-es labdarúgó. Pályafutásának eredményesebb állomásai a Debreceni VSC és az MTK volt. Kitűnő volt a labdafogása, rendkívül ruganyos volt, jól helyezkedett és a reflexei is rendben voltak. Sokat adott a külsőségekre, szeretett vetődni, a levegőbe rugaszkodni, látványos, de egyben kockázatos labdaszerzéseket végezni. Labdarúgó pályafutásának végén a Budapesti Szpartakuszban védett.

Labdarúgó-játékvezetőként[szerkesztés]

Nemzeti játékvezetés[szerkesztés]

A Spartakuszban egy alkalommal Barna Béla a Játékvezető Testület (JT) vezetője tartott előadást a szabályokról és a különleges esetekről. A feltett kérdésekre Kaposi adta a legjobb válaszokat. Az előadás végén felkérte, hogy tegyen játékvezetői vizsgát.[forrás?] A játékvezetésből 1952-ben vizsgázott, 1957-ben lett NB I-es játékvezető. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1970-ben vonult vissza.

A világon is kivételes sportemberként tevékenykedett, NB I-es labdarúgó-játékvezetésen kívül, NB I-es kézilabda-játékvezető is volt. Hazánkban rajta kívül, Müncz György játékvezető volt hasonló helyzetben, ő NB I-es jégkorong-játékvezetőként I. osztályú bajnoki mérkőzéseken működött közre. Vezetett NB I-es mérkőzések száma: 94.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény
1957. december 8. DVTK-stadion, Diósgyőr első bajnoki mérkőzés Diósgyőri VTKKomlói Bányász SK 3 – 1
1970. november 28. Sóstói Stadion, Székesfehérvár utolsó bajnoki mérkőzés Videoton FCCsepel SC 0 – 0

Nemzetközi játékvezetés[szerkesztés]

A Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1959-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1960-ban búcsúzott.

Nemzetközi kupamérkőzések[szerkesztés]
Inter-Cities Fairs Cup[szerkesztés]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1967. október 28. Crvena zvezda Stadion, Belgrád selejtező (2. mérkőzés) FK Crvena zvezdaValencia CF 1 – 2 65 000
1967. november 1. Karađorđe Stadion, Újvidék selejtező (2. mérkőzés) FK VojvodinaVfB Leipzig 0 – 0

Sportvezetői pályafutása[szerkesztés]

1959-ben az Országos Testnevelési és Sportbizottság Játékvezető Tanácsánál Háznagy feladatokat látott el. Volt edző, de a játékvezetéssel összeférhetetlen volt, ezért fel kellett adnia. Aktív pályafutását befejezve az MLSZ Játékvezető Bizottság-Játékvezető Testület felkérésére országos ellenőrként tevékenykedett. Nyugállományú sportemberként 1994-ben játékvezetői vándordíjat alapított, a Kaposi-díjat, amit első alkalommal Hartmann Lajos érdemelt ki.

Sikerei, díjai[szerkesztés]

1971-ben az MLSZ, az 50. életévét betöltő, az aktív játékvezetői szolgálatot befejező sportembert, elismeréseként tárgyjutalomba részesítette.

Családi állapot[szerkesztés]

Felnőtt játékos, majd játékvezetői pályafutását végigkísérte felesége, Edit. Lányuk, Edit a Fő utcai általános iskola magasugrója és a BVSC vívó szakosztályának tagja. Közvetlen családja sokszor elkísérte útjaira, de az elválást követően rendszeresen elhagyták a stadion területét, mert a nézői bekiabálásokat nem bírták elviselni. Amikor vége lett a mérkőzésnek, csendben visszatértek a játékvezetői öltöző közelébe. Kaposival szemben az általános nézőtéri bekiabálásokon túl soha nem volt semmilyen atrocitása, Editék úgy gondolták, hogy jobb félni, mint megijedni.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kaposi Sándor profilja a Nemzeti Labdarúgó Archívum oldalán”, nela.hu, 2020. július 12. (Hozzáférés ideje: 2020. július 12.) [halott link]
  2. Kaposi Sándor profilja a magyarfutball.hu oldalán”, magyarfutball.hu, 2020. július 12. (Hozzáférés ideje: 2020. július 12.) 
  3. Mininacis Beckhamné, gólok a kapu mögül. nemzetisport.hu, 2012. június 22. (Hozzáférés: 2015. szeptember 27.)

Források[szerkesztés]

  • (1959) „újságcikk”. Játékvezető 1959. I. évfolyam 1. szám.  
  • (1970) „újságcikk”. Játékvezető 1970. XI. évfolyam 1-2. szám.  
  • (1971) „újságcikk”. Játékvezető 1971. XII. évfolyam 3. szám.  
  • (1958) „újságcikk”. Labdarúgás 1958. IV. évfolyam 12. szám.  
  • (1999) „újságcikk”. Nemzeti Sport 1999. január 17..  

Külső hivatkozások[szerkesztés]