Küszvágó csér
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kiáltozó egyed
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sterna hirundo Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A küszvágó csér elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
telelőhely
költözési útvonal
szórványos
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Küszvágó csér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Küszvágó csér témájú médiaállományokat és Küszvágó csér témájú kategóriát. |
A küszvágó csér (Sterna hirundo) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe és a csérfélék (Sterniidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3] Nevét egyik legfontosabb táplálékáról, a szélhajtó küszről kapta.[4]
Alfajai[szerkesztés]
- Sterna hirundo hirundo Linnaeus, 1758
- Sterna hirundo longipennis Nordmann, 1835
- Sterna hirundo minussensis Sushkin, 1925
- Sterna hirundo tibetana H. Saunders, 1876[2]
Előfordulása[szerkesztés]
Széles körben elterjedt Eurázsiában, Észak-Afrikában, Észak-Amerika keleti felén és a Karib-tenger mentén. Afrika déli és nyugati partjain, Dél-Délkelet-Ázsiában, Ausztrália keleti részein, Közép- és Dél-Amerikában telel.[5]
Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]
Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő a Balatonon, szikes tavak és bányatavak környékén.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 31–35 centiméter, szárnyfesztávolsága 77–82 centiméter, és testtömege 110–150 gramm.[4] A hím és a tojó külseje hasonló. A költési szezonban csőrük erőteljesen kipirosodik, a vége azonban fekete marad, a madarak homloka szintén fekete. Hosszú, villás farkának köszönhetően röpte elegáns. A fiatal madarak háta és szárnya barna mintázatú.
Életmódja[szerkesztés]
Vándor madár, telepesen fészkel. Halakkal, vízi rovarokkal és azok lárváival táplálkozik. de néha sáskákat is fogyaszt.[4] A legöregebb, meggyűrűzött madár 25 évet élt.
Szaporodása[szerkesztés]
Az ivarérettséget 2–4 évesen éri el, a költési időszak május-júliusban van. Évente egyszer költ. A fészek sekély talajmélyedés, melyet olykor kagylóhéjjal, fűvel vagy algával bélel. A fészekalj két-három vajszínű vagy zöldes, sötéten pettyezett tojásból áll.[4] A tojásokon mindkét szülő kotlik, 21–22 napig. A fiatal madarak 22–28 nap után repülnek ki.
.jpg)
.jpg)
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Fészkelő-állománya 400-1500 párra tehető (2008-2012).[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
- ↑ a b c d e f Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
Források[szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
