Közönséges kakaslábfű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Közönséges kakaslábfű
Echinochloa crus-galli01.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Alcsalád: Kölesformák (Panicoideae)
Nemzetség: Echinochloa
Faj: E. crus-galli
Tudományos név
Echinochloa crus-galli
(L.) Beauv
Szinonimák
Szinonimák
  • Digitaria hispidula (Retz.) Willd.
  • Echinochloa caudata Roshev.
  • Echinochloa commutata Schult.
  • Echinochloa crus-corvi (L.) P.Beauv.
  • Echinochloa crus-pavonis var. austrojaponensis (Ohwi) S.L.Dai
  • Echinochloa crus-pavonis var. breviseta (Döll) S.L.Dai
  • Echinochloa crus-pavonis var. praticola (Ohwi) S.L.Dai
  • Echinochloa disticha St.-Lag. nom. illeg.
  • Echinochloa dubia Roem. & Schult.
  • Echinochloa echinata (Willd.) Nakai
  • Echinochloa formosensis (Ohwi) S.L.Dai
  • Echinochloa glabrescens Kossenko
  • Echinochloa hispida (E.Forst.) Schult.
  • Echinochloa macrocarpa var. aristata Vasinger
  • Echinochloa macrocarpa var. mutica Vasinger
  • Echinochloa macrocorvi Nakai
  • Echinochloa madagascariensis Mez
  • Echinochloa micans Kossenko
  • Echinochloa muricata var. occidentalis Wiegand
  • Echinochloa occidentalis (Wiegand) Rydb.
  • Echinochloa paracorvi Nakai
  • Echinochloa persistentia Z.S.Diao
  • Echinochloa pungens var. occidentalis (Wiegand) Fernald & Griscom
  • Echinochloa spiralis Vasinger
  • Echinochloa zelayensis (Kunth) Schult.
  • Milium crus-galli (L.) Moench
  • Oplismenus crus-galli (L.) Dumort.
  • Oplismenus dubius (Roem. & Schult.) Kunth
  • Oplismenus echinatus (Willd.) Kunth
  • Oplismenus limosus J.Presl
  • Oplismenus zelayensis Kunth
  • Orthopogon crus-galli (L.) Spreng.
  • Orthopogon echinatus (Willd.) Spreng.
  • Panicum alectorocnemum St.-Lag. nom. illeg.
  • Panicum alectromerum Dulac nom. illeg.
  • Panicum corvi Thunb. nom. illeg.
  • Panicum corvipes Stokes nom. illeg.
  • Panicum cristagalli Gromov ex Trautv.
  • Panicum crus-galli L.
  • Panicum cruscorvi L.
  • Panicum echinatum Willd.
  • Panicum goiranii Rouy
  • Panicum grossum Salisb. nom. illeg.
  • Panicum hispidum G.Forst.
  • Panicum limosum J.Presl ex Nees
  • Panicum oryzetorum Sickenb. nom. illeg.
  • Panicum scindens Nees ex Steud.
  • Panicum zelayense (Kunth) Steud.
  • Pennisetum crus-galli (L.) Baumg.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges kakaslábfű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kakaslábfű témájú médiaállományokat és Közönséges kakaslábfű témájú kategóriát.

A közönséges kakaslábfű, vagy egyszerűen kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) a perjefélék (Poaceae) családjába, és kölesformák (Panicoideae) alcsaládjába tartozó egyszikű gyomnövény. Az ötödik országos szántóföldi gyomfelvételezés tanúsága szerint az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) után a legelterjedtebb gyom Magyarország szántóföldjein, a legveszélyesebb egyszikű gyomnövényünk.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Eredetileg Ázsia trópusi, mocsaras területeiről származik, de mára a világ minden melegebb részén megtalálható.

Magyarországon gyomnövényként régóta jelen van, jellemzően kukoricavetésekben, e kultúrának már az 1950-es évektől legjelentősebb gyomnövénye. Magyarországon mindenütt elterjedt.

Jellemzése[szerkesztés]

Formagazdag, közepes vagy magas termetű (általában 30–80 cm között), bokrosodó, erőteljes növény. Kopasz levelei szélesek, hosszúak, szélük éles, nem fogazott, csak a levélhüvely közelében szőrözött. Nyelvecskéje nincs, a levéllemez középső ere a tövénél pirosas színezetű. Füzérkéi kicsik (2,5–4 mm), az egyvirágú kalászkák tömören összezsúfolva szemben, vagy váltakozva helyezkednek el. Termése pelyvás szemtermés, elliptikus, féldomború, szálkás. Júniustól késő őszig virágzik, növényenként 200-1000 db magot érlel.

Életmódja, környezeti igényei[szerkesztés]

Magról kelő, nyári egyéves (T4) életformájú növény. Melegigényes, ezért csírázására csak késő tavasszal kerül sor. A kötött talajokon kívül mindenütt megtalálja életfeltételeit, száraz körülmények között homokon, üdébb területeken más talajtípusok esetében is jól érzi magát. Az árasztást is jól tűri. Az érett magvak csírázóképességüket 3-7 évig tartják meg.

Kártétele[szerkesztés]

Magyarország legelterjedtebb, legveszélyesebb egyszikű gyomnövénye. Gyakorlatilag minden kultúrában megtalálható, legyen az szántóföldi, vagy kertészeti álló kultúra. Nem művelt területeken is gyakran megjelenik. Jól tűrve a vízborítást, a rizsnek is jelentős gyomnövénye lehet.

Felhasználása[szerkesztés]

A faj alkalmas lehet kérődzők takarmányozására zölden etetve, vagy erjesztett takarmányként, szenázsként felhasználva. A takarmányként való felhasználás azonban nagy körültekintést igényel, mert a növény szöveteiben képes felhalmozni a talajból származó nitrátot, ami mérgező lehet az állatok számára. Felhasználható szikes talajok javítására. A faj egyes változatainak magvait gabonaként fogyasztották emberek is szűkös időkben. Ázsiában többfelé fogyasztják fiatal hajtásait, illetve egyes részeit gyógynövényként használják.

Források[szerkesztés]

  • Holm, L.G., Pancho, J.V., Herberger, J.P., and Plucknett, D.L.. A geographical atlas of world weeds. New York: John Wiley & Sons (1979) 
  • szerk.: Vajdai Imre: Fontosabb szántóföldi gyomnövények, 2. kiadás, Bp.: Mezőgazda Kiadó (2000). ISBN 9639239798 
  • szerk.: Hunyadi Károly, Béres Imre, Kazinczi Gabriella: Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia. Bp.: Mezőgazda Kiadó (2000). ISBN 963-9239-78-X 
  • szerk.: Dancza István, Novák Róbert, Karamán József, Szentey László: Az Ötödik Országos Gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein. Bp.: Vidékfejlesztési Minisztérium (2011) 
  • PlantPro - A paprika növényvédelme - Közönséges kakaslábfű. (Hozzáférés: 2015. július 29.)