Kóny

Kóny
Kóny címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség	Csornai
Jogállás	község
Irányítószám	9144
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	2714 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	28,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 37′ 47″, k. h. 17° 21′ 46″47.629769444444, 17.362788888889
Kóny Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Kóny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kóny témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kóny község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai kistérségben.

Fekvése

Magyarország északnyugati részén, a Rábaköz határán helyezkedik el.
Kóny község Győr (22 km) és Csorna (10 km) között, a 85-ös számú főút és a Győr–Sopron-vasútvonal mentén fekszik. A település határában 250 hektárnyi védett terület a Fertő–Hanság Nemzeti Park része. Természeti értéke a tőzegtavak rendszere, melynek 60 hektáros vízterülete horgászásra, csónakázásra alkalmas.

Története

• A település címerében korona és ló látható. Az előbb arra utal, hogy a falu II. Andrástól kapta az alapítólevelet (1228).
• Az oklevél tanúsága szerint II. Endre király az 52 szabadosból álló falut a Téth nemzetségből származó Demeternek adományozta.
• A falu a nevét a kutatók a szláv „kony” (ló) szóból eredeztetik. Ez magyarázza a ló megjelenését a címerben és gyakori előfordulását a hagyományokban.
• A XVI. század végén a királyi kamara a község tulajdonosa a község, de haszonélvezői igen sűrűn váltakoznak. 1685-től többszöri birtokosváltás után ismét a győri káptalané lett.
• 1641-ben Nádasdy Ferenc katonái kifosztották a települést.
• A XVIII. századi virágzó állattartás eredményeként bekövetkező gazdasági fellendülés megteremtette az alapját az újabb és újabb építkezéseknek.
• A XIX. században a jobbágybirtokok megváltását követően is jelentékeny területű föld maradt a káptalan kezén.

Kónyi verbunk

A kónyi verbunk a Rábaköz legelterjedtebb, egytételes (körverbunk) típusa. A két világháború között háttérbe szorította a korábban általánosabb karéj nevezetű táncot.

Látnivalók

• Barokk stílusú római katolikus templom, eredetileg egyhajós, újabban kereszthajóval és új szentéllyel megtoldott épület, egy toronnyal
• Szent Antal-kápolna
• Sírtói-kápolna
• Nepomuki Szent János szobor
• Szentháromság-szobor
• Tőzeg-tavak
• Kerék-tó

Híres szülöttei

• Dobai Sándor
• Kamondi Imre
• Klafszky Emil
• Pozsgay Imre

Külső hivatkozások

• Hivatalos honlap
• A Vendégváró cikke