Kóny
Megjelenés
Kóny | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Kistérség | Csornai | ||
Jogállás | község | ||
Irányítószám | 9144 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2714 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 93 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 28,87 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 37′ 47″, k. h. 17° 21′ 46″47.629769°N 17.362789°EKoordináták: é. sz. 47° 37′ 47″, k. h. 17° 21′ 46″47.629769°N 17.362789°E | |||
Kóny weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kóny témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kóny község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai kistérségben.
Fekvése
Magyarország északnyugati részén, a Rábaköz határán helyezkedik el.
Kóny község Győr (22 km) és Csorna (10 km) között, a 85-ös számú főút és a Győr–Sopron-vasútvonal mentén fekszik. A település határában 250 hektárnyi védett terület a Fertő–Hanság Nemzeti Park része. Természeti értéke a tőzegtavak rendszere, melynek 60 hektáros vízterülete horgászásra, csónakázásra alkalmas.
Története
- A település címerében korona és ló látható. Az előbb arra utal, hogy a falu II. Andrástól kapta az alapítólevelet (1228).
- Az oklevél tanúsága szerint II. Endre király az 52 szabadosból álló falut a Téth nemzetségből származó Demeternek adományozta.
- A falu a nevét a kutatók a szláv „kony” (ló) szóból eredeztetik. Ez magyarázza a ló megjelenését a címerben és gyakori előfordulását a hagyományokban.
- A XVI. század végén a királyi kamara a község tulajdonosa a község, de haszonélvezői igen sűrűn váltakoznak. 1685-től többszöri birtokosváltás után ismét a győri káptalané lett.
- 1641-ben Nádasdy Ferenc katonái kifosztották a települést.
- A XVIII. századi virágzó állattartás eredményeként bekövetkező gazdasági fellendülés megteremtette az alapját az újabb és újabb építkezéseknek.
- A XIX. században a jobbágybirtokok megváltását követően is jelentékeny területű föld maradt a káptalan kezén.
Kónyi verbunk
A kónyi verbunk a Rábaköz legelterjedtebb, egytételes (körverbunk) típusa. A két világháború között háttérbe szorította a korábban általánosabb karéj nevezetű táncot.
Látnivalók
- Barokk stílusú római katolikus templom, eredetileg egyhajós, újabban kereszthajóval és új szentéllyel megtoldott épület, egy toronnyal
- Szent Antal-kápolna
- Sírtói-kápolna
- Nepomuki Szent János szobor
- Szentháromság-szobor
- Tőzeg-tavak
- Kerék-tó
Híres szülöttei
Hivatkozások
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)