Kínai szil

Kínai szil
	Fiatal kínai szil
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida);
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Rózsavirágúak (Rosales);
Alrend:	Csalánvirágúak (Urticanae);
Család:	Szilfafélék (Ulmaceae);
Nemzetség:	Szil (Ulmus);
Faj:	U. parvifolia;
Tudományos név
	Ulmus parvifolia; Jacq.
Szinonimák
	Microptelea parvifolia (Jacq.) Spach; Planera parvifolia (Jacq.) Sweet; Ulmus campestris var. chinensis Loudon; Ulmus chinensis Pers.; Ulmus coreana Nakai; Ulmus japonica Siebold; Ulmus shirasawana Daveau; Ulmus sieboldii Daveau; Ulmus sieboldii f. shirasawana (Daveau) Nakai;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kínai szil témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai szil témájú médiaállományokat és Kínai szil témájú kategóriát.

A kínai szil (Ulmus parvifolia) a szilfafélék (Ulmaceae) családjának szil (Ulmus) nemzetségébe tartozó növényfaj.

Elterjedés, élőhely[szerkesztés]

Ez a kis, kerek fa Japánban, Koreában és Tajvanon is vadon nő, úgy, mint Kínában.

Leírása[szerkesztés]

Ahogyan latin neve (parvifolia) mutatja, levelei nagyon aprók, 2–6 cm-esek. Általában lombhullató, bár gyakran nehezen válik meg leveleitől. Melegebb éghajlatú területeken, például Kaliforniában, egyáltalán nem hullatja le leveleit, és örökzöld marad.

Felhasználása[szerkesztés]

Bonszai[szerkesztés]

A szilek közül talán a kínai szil a legnépszerűbb a bonszainevelők körében. Finom ágainak köszönhetően azon kevés faj közé tartozik, amely alkalmas a hokidacsi stílusra. Hosszú, erőteljes, hajlékony gyökerei ideálissá teszik a sekijoju stílus kialakítására.

Népszerű tarka levelű fajta az Ulmus parvifolia ‘Varigeta’.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ TPL

Források[szerkesztés]

Harry Tomlinson: Bonsai (Park Kiadó, 2011.) ISBN 9789635309283
TPL: Ulmus parvifolia Jacq. (angol nyelven) (html). The Plant List (2010), Version 1. Royal Botanic Gardens, Kew and Missouri Botanical Garden. (Hozzáférés: 2013. február 23.)
Owen Johnson: Európa fái. Ill. David More, ford. Illés Beatrix. [Budapest]: Kossuth. 2011. 250–251. o. ISBN 978-963-09-6602-3

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[TPL-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ TPL

[1]