Kínai emberek érzelmeinek megbántása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A „kínai emberek érzelmeinek megbántása” (伤害中国人民的感情) egy politikai kifejezés, amit a Kínai Népköztársaság Külügyminisztériuma használ olyan állami médiaszervezetekkel együtt, mint a Zsenmin Zsipao,[1] a China Daily,[2] a Xinhua hírügynökség[3] és a Global Times.[4] Célja az elégedetlenség vagy rosszallás kifejezése egy személy, szervezet vagy kormány Kína-ellenesnek tartott szavaival, cselekedeteivel vagy politikai nézeteivel szemben, módszere az argumentum ad populum alkalmazása.[5][6][7][8][9] A kifejezés szerepelhet úgy is, hogy „1,3 milliárd ember érzelmének megbántása”[3][FN 1] (伤害13亿人民感情) vagy „a kínai faj érzelmének megbántása”[10][11] (伤害中华民族的感情).

Eredete[szerkesztés]

A kifejezés először 1959-ben jelent meg a Zsenmin Zsipaóban, ahol egy határvita miatt Indiát kritizálták.[1] Az ezt követő évtizedekben a kifejezést rendszeresen használták a kínai kormány nemtetszésének kifejezésére annak különféle hivatalos kommunikációs csatornái útján. A „kínai emberek érzelmeinek megbántásával” vádoltak köre igen változatos, nemzeti kormányoktól és nemzetközi szervezetektől kezdve[12] autógyártó cégeken át[1] a hírességekig.[13][14][15]

Elemzés[szerkesztés]

A „kínai emberek érzelmeinek megbántása” kifejezés gyakorisága a Zsenmin Zsipaóban évente.[16]

David Bandurski a Hongkongi Egyetemen, a China Media Project részeként készített tanulmányához 143 szövegmintát választott ki a Zsenmin Zsipao 1959 és 2015 között megjelent cikkeiből, ahol megjelent a kifejezés. A minták alapján Japánt vádolták meg a leggyakrabban, összesen 51-szer azzal, hogy „megbántották a kínai emberek érzelmeit”, az Egyesült Államok 35 említéssel a második helyen állt. A kifejezést kiváltó konkrét kérdéseket illetően 28 a Tajvan politikai státuszához, 12 a tibeti szuverenitási vitához kapcsolódott.[6]

Egy 2008. decemberi Time-cikk informális statisztikai felmérés alapján elemezte a kifejezés előfordulását a Zsenmin Zsipao kiadványaiban, és kimutatta, hogy 1946 és 2006 között több mint száz olyan cikk volt, amelyben megvádoltak valakit a „kínai emberek érzelmeinek megbántásával”.[17] A Global Times 2015 júniusában közzétett elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy a Zsenmin Zsipao 1947. május 15. és 2015. május 1. között 237 cikkben 29 különböző országot vádolt meg azzal, hogy érzelmeket bántottak meg. Ezek közül 9 Indiát, 16 Franciaországot, 62 az Egyesült Államokat és 96 Japánt célozta meg.[18]

Vang Hung-lun (汪宏倫), a tajvani Központi Kutatási Akadémia Szociológiai Intézetének munkatársa úgy találta, hogy a Zsenmin Zsipaóban 1949 és 2013 között a „kínai emberek érzelmeinek megbántása” 319 alkalommal fordult elő az újság adatbázisa alapján.[16]

Példák[szerkesztés]

Egyesült Államok[szerkesztés]

A kínai külügyminisztérium szóvivői és külügyminiszterek Bill Clinton,[19] George W. Bush[20] és Barack Obama[21][22] elnököket mind azzal vádolták, hogy "megbántották a kínai emberek érzelmeit" a Tendzin Gyacoval folytatott találkozóik alapján.

Vatikán[szerkesztés]

2000. október 1-jén II. János Pál pápa szentté avatott 120 misszionáriust és hívet, akik Kínában haltak meg a Csing-dinasztia és Köztársaság korában. Válaszul a Zsenmin Zsipao kifejezte, hogy ez "nagymértékben megbántotta a kínai faj érzelmeit és súlyosan provokálja Kína 1,2 milliárd lakosát".[10] A Kínai Külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben kijelentette, hogy a Vatikán "súlyosan megbántotta a kínai emberek érzelmeit és a kínai nemzet méltóságát".[23]

Európa[szerkesztés]

2000-ben a Svéd Akadémia Irodalmi Nobel-díjat jutalmazott Kao Hszing-csien-nek. A Zsenmin Zsipao erre azt írta, hogy ezek a "visszafelé irányuló cselekedetek nagyon megbántották a kínai faj érzelmeit és súlyosan provokálja Kína 1,2 milliárd lakosát".[11]

2008. október 23-án az Európai Parlament Hu Csia társadalmi aktivistának jutalmazta a 2008-as Szaharov-díjat. A bejelentést megelőzően Kína nagy nyomást gyakorolt az Európai Parlamentre azért, hogy megakadályozza azt, hogy Hu Csia megkapja a díjat. Szung Csö az Európai Unió kínai nagykövete pedig figyelmeztető levelet írt az Európai Parlament elnökenek, amelyben kijelentette, hogy ha Hu Csia megkapja a díjat, az súlyosan károsítani fogja a Kína-Európai viszonyokat és "megbántaná a kínai emberek érzelmeit".[24][25][26]

Mexikó[szerkesztés]

2011. szeptember 9-én Felipe Calderón mexikói elnök találkozott a 14. dalai lámával. Szeptember 10-én Ma Csao-hszü a Kínai Külügyminisztérium szóvivője hivatalos nyilatkozatot tett, amelyben kifejezte Kína elégedetlenségét és határozottan ellenezte a találkozót és ez "megbántotta a kínai emberek érzelmeit".[27]

Japán[szerkesztés]

2012. szeptember 15-én miután a Japán kormány államosította a Szenkaku-szigetek három magántulajdonban lévő szigetét, a Xinhua Hírügynökség kijelentette, hogy ez a lépés "1,3 milliárd kínai ember érzelmét bántja".[3]

Hong Kong[szerkesztés]

2019. augusztus 3-án, a 2019-es hongkongi tüntetések során egy ismeretlen tüntető Cím Szá Cöü-nál leeresztette a kínai nemzeti zászlót és a tengerbe dobta.[28] A Hongkongi és Makaói Államügyek Hivatala egy közleményt adott ki amelyben elítélte "a Kínai Népköztársaság nemzeti zászlótörvényét súlyosan megsértő szélsőséges radikálisokat [...] az ország és a nemzet méltóságát kirívóan sértő módon ezzel, akaratlanul eltaposva a egy ország – két rendszer elvét és nagyon megbántotta az összes kínai ember érzelmét".[28][2]

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Az említett pontos szám 1,2 milliárd[10][11] és 1,4 milliárd[2] ember között váltakozik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c ‘Hurting the feelings of the Chinese people’ is just a way of registering state displeasure (angol nyelven). Hong Kong Free Press, 2018. február 16. [2018. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. a b c Tung: Desecration of national flags hurts feelings of 1.4b people (angol nyelven). China Daily, 2019. szeptember 24. [2019. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. a b c 日方“购岛”伤害13亿中国人民感情 (kínai nyelven). NetEase. Jiangxi Daily, 2012. szeptember 15. [2014. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. „这是对我国神圣领土的悍然侵犯,严重损坏了两国关系,严重伤害了13亿中国人民的感情。”
  4. Zhong Sheng: Provocation to human civilization must be rejected (angol nyelven). Global Times, 2020. április 28. [2020. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva].
  5. 李肇星:日本领导人不应再做伤害中国人民感情的事 (kínai nyelven). Zsenmin Zsipao, 2006. március 7. [2006. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
  6. a b Bandurski, David: Hurting the feelings of the “Zhao family” (angol nyelven). Hongkongi Egyetemen. China Media Project, 2016. január 29. [2016. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. 中国留学生“玻璃心”缘何而来? (kínai nyelven). Deutsche Welle, 2017. szeptember 9. [2017. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva].
  8. Bandurski, David: Why so sensitive? A complete history of China’s ‘hurt feelings’ (angol nyelven). Hong Kong Free Press, 2016. január 29. [2016. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. Keith B. Richburg: China's hard power and hurt feelings (angol nyelven). Nikkei Asian Review, 2018. február 22. [2018. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
  10. a b c 梵蒂冈“封圣”是对中国人民的严重挑衅 (kínai nyelven). Zsenmin Zsipao, 2000. október 3. [2015. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. „梵蒂冈不顾中国人民包括广大天主教徒的强烈反对,坚持搞“封圣”的倒行逆施,极大地伤害了中华民族的感情,这是对12亿中国人民的严重挑衅。”
  11. a b c 《人民日報》評論員文章 (kínai nyelven). Zsenmin Zsipao, 2000. október 13. [2020. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. „瑞典文學院的倒行逆施,極大地傷害了中華民族的感情,這是對12億中國人民的嚴重挑釁。”
  12. China says unity at stake over Tibet (angol nyelven). Reuters, 2008. április 12. [2020. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva].
  13. China Hurt by Bjork. The New York Times, 2008. március 8. [2012. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva].
  14. People in China don’t quite know why they are boycotting Arsenal player Mesut Özil (angol nyelven). Quartz, 2019. december 16. [2020. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva].
  15. Angelina Jolie Hurts the Feelings of the Chinese People (angol nyelven). The Wall Street Journal, 2014. június 10. [2020. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva].
  16. a b 汪宏倫 (2014). „理解當代中國民族主義:制度、情感結構與認識框架” (kínai nyelven). 文化研究 (19), 189-250. o.  
  17. Hurt Feelings? Blame Deng Xiaoping (angol nyelven). Time, 2008. november 11. [2016. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  18. 揭秘:是谁“伤害了中国人民的感情”? (kínai nyelven). Global Times, 2015. június 5. [2016. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
  19. Dalai Diplomacy (angol nyelven). Wired, 1998. november 5. [2020. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. „China is growling about President Clinton's plans to meet next week with the exiled Tibetan spiritual leader, the Dalai Lama. To do so, a Foreign Ministry spokesman said, would be to "support (the Dalai Lama's) activities, which seriously hurt the feelings of the Chinese people.”
  20. 'Bush must cancel meet with Dalai' (angol nyelven). Hindustan Times, 2007. október 16. [2020. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. „Liu said Bush's meeting with the Tibetan spiritual leader, one day before the Dalai Lama receives a congressional Gold Medal, "seriously violates the fundamental rules of international relations, hurts the Chinese people's feelings and grossly interferes in China's internal affairs.”
  21. China lodges solemn representations on Obama-Dalai meeting (angol nyelven). Xinhua hírügynökség, 2011. július 17. [2011. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. „China pointed out that the U.S. obstinate arrangement of President Obama's meeting with the Dalai Lama in the White House has seriously interfered in China's internal affairs, hurt the feelings of the Chinese people, undermined China's key interests and damaged the Sino-American relations, said the press release”
  22. Why the US has nothing to fear from China’s warnings about the Dalai Lama (angol nyelven). Quartz, 2014. február 21. [2014. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. „After president Barack Obama met the Dalai Lama in 2010, China issued a statement calling the meeting “a serious interference in China’s internal affairs that hurt the feelings of the Chinese people, hurts China’s core interests and hurts Sino-US relations.””
  23. 中国外交部发表声明强烈抗议梵蒂冈“封圣” (kínai nyelven). Kínai Népköztársaság Külügyminisztériuma, 2000. november 7. [2020. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. „梵蒂冈的这一行径严重伤害了中国人民的感情和中华民族的尊严。”
  24. Sakharov Prize 2008 awarded to Hu Jia (angol nyelven). Európai Parlament. [2008. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  25. 欧洲议会授予胡佳人权奖 (kínai nyelven). The Wall Street Journal, 2008. október 23. [2009. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva].
  26. 外交部发言人秦刚就欧洲议会授予胡嘉“萨哈罗夫奖”答记者问 (kínai nyelven). Kínai Népköztársaság Külügyminisztériuma. [2008. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
  27. 外交部发言人马朝旭就墨西哥总统卡尔德龙会见达赖事发表谈话 (kínai nyelven). Kínai Népköztársaság Külügyminisztériuma, 2011. szeptember 10. [2011. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. „此举是对中国内政的粗暴干涉,伤害中国人民感情,损害中墨关系。”
  28. a b 【旺角遊行】港澳辦、中聯辦譴責:極端激進分子侮辱國旗必須嚴懲 (kínai nyelven). 香港01, 2019. augusztus 4. [2020. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva].