2019-es hongkongi tüntetések

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
2019-es hongkongi tüntetések
Hongkong–Kína konfliktus
Hong Kong anti-extradition bill protest (48108527758).jpg
Dátum 2019. március 15. óta (446 napja)[1]
Helyszín Hongkong
Okok hongkongi kiadatási törvény módosítási javaslata
Célok
  • a kiadatási törvényjavaslat visszavonása
  • a hongkongi rendőrség túlkapásainak kivizsgálása
  • Carrie Lam lemondása
  • törvényhozás tagjainak közvetlen választhatósága
  • a letartóztatott tüntetők szabadon engedése
Szembenálló felek
civil tüntetőkHongkong vezetése
Vezetők
nincs központi vezetésCarrie Lam
Veszteségek
  • 9 öngyilkosság[2]
  • 2 közvetett halálos áldozat
  • 1 közvetlen halálos áldozat
  • Több mint 2000 sérült és 3000-nél is több letartóztatott[3]

    A 2019-es hongkongi tüntetések közvetlen kiváltó oka a 2019-es hongkongi kiadatási törvény módosítási javaslata volt.[4][5] Ha törvénybe iktatták volna, a helyi hatóságoknak joga lett volna feltartóztatni és kiadatni olyan személyeket, akiket olyan területeken köröznek, amelyekkel Hongkongnak nincs közvetlen kiadatási egyezménye, beleértve Tajvant és a szárazföldi Kínát.[6] Ez aggodalmat váltott ki, mi szerint a törvény a hongkongi lakosokat, illetve a városba látogatókat közvetlenül kínai jogi fennhatóság alá helyezné, ami ellentétes az egy ország – két rendszer elvvel és aláássa a polgári szabadságjogokat.[7][8][9][10] A tüntetések során a tüntetők öt fő követeléssel álltak elő, melyek közé tartozott a törvény visszavonása, a hongkongi rendőrség állítólagos túlkapásainak és brutalitásának kivizsgálása, a letartóztatott tüntetők szabadon engedése, a tüntetések „zavargásnak” minősítésének visszavonása, Carrie Lam főminiszter lemondása és a hongkongi törvényhozás tagjainak, valamint főminiszternek közvetlen szavazással történő megválasztása.[11][12]

    A június 9-i tüntetésen mintegy egymillió ember vonult az utcákra a törvényjavaslat visszavonását követelve.[13] Ez azonban nem járt eredménnyel, így a tüntetők június 12-én a törvényhozás épülete előtt gyülekezve próbálták meg megakadályozni a törvényjavaslat második olvasását.[14][15][16][17] A tüntetés erőszakba torkolt, amikor a rendőrség könnygázt és gumilövedékeket is bevetett.[18] Június 16-án, a javaslat felfüggesztését követően újra utcára vonultak, ezúttal a korábbi rendőri túlkapások ellen tüntettek.[19] A tüntetések fordulópontja július 1-jén következett be, amikor a tüntetők egy csoportja betört a törvényhozás épületébe.[20] A nyár folyamán a tüntetések folytatódtak, egyre erőszakosabbá váltak, a tüntetők, a rendőrség és a civilek konfrontálódtak, különösen miután állítólagos triádtagok tüntetőkre és járókelőkre támadtak július 21-én, ami ellen a tüntetők szerint a rendőrség nem tett semmit.[21][22] Október elsején, a kínaiak nemzeti ünnepén újabb nagyszabású tüntetések zajlottak, ekkor egy 18 éves tüntetőt lelőttek.

    Lam június 15-én felfüggesztette a kiadatási törvény tárgyalását, július 9-én pedig „halottnak” nyilvánította a javaslatot, azonban egészen szeptember 4-ig nem volt hajlandó hivatalosan visszavonni a törvényjavaslatot.[23][24][25] A tüntetések visszaszorítása érdekében a vészhelyzeti törvényre hivatkozva megtiltotta a maszkok viselését, ennek azonban nem volt visszatartó ereje, október folyamán folytatódtak a konfliktusok városszerte.[26] A kiadatási törvényt végül október 23-án elvetették, azonban a hongkongi kormány továbbra sem volt hajlandó további engedményeket tenni a tüntetőknek.

    A tüntetéseknek nincs központi vezetése,[27] a tüntetők többféle taktikát és módszert alkalmaznak a nyomásgyakorlásra. A jelenlegi vezetés, valamint a rendőrség támogatottsága az 1997-es visszacsatolás óta nem volt ilyen alacsony a felméréseken.[28][29][30] Kína vezetése szerint a tüntetések 1997 óta Hongkong történelmének legnagyobb krízisállapotát jelentik.[31] A tüntetések során számos öngyilkosság történt, valamint két közvetett és egy közvetlen halálos áldozata van az eseményeknek.[2][32][30]

    Fordítás[szerkesztés]

    • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2019 Hong Kong protests című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

    Jegyzetek[szerkesztés]

    1. 眾志衝入政總靜坐促撤回逃犯條例修訂 (kínai nyelven). Now.com, 2019. március 15. (Hozzáférés: 2019. november 13.)
    2. a b 'Society is suffering': Hong Kong protests spark mental health crisis. The Guardian
    3. Fourfold surge in number of school students held over protests. South China Morning Post , 2019. november 13.
    4. The Hong Kong protests explained in 100 and 500 words. BBC News, 2019. augusztus 27. (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
    5. Chan, Holmes. „'Trojan horse': Hong Kong's China extradition plans may harm city's judicial protections, say democrats”, Hong Kong Free Press, 2019. február 13. (Hozzáférés ideje: 2019. július 30.) 
    6. Ives, Mike. „What Is Hong Kong's Extradition Bill?”, The New York Times, 2019. június 10. (Hozzáférés ideje: 2019. július 29.) 
    7. Pomfret, James. „EU lodges formal diplomatic note against contentious Hong Kong extradition bill”, 2019. május 24. 
    8. Chugani, Michael. „Is HK tilting from a semi-democracy to a semi-dictatorship?”, EJ Insight, 2019. május 23. 
    9. Chan, Holmes. „Ex-governor Chris Patten says extradition bill 'worst thing' for Hong Kong since 1997, as Carrie Lam faces grilling”, Hong Kong Free Press, 2019. május 22. 
    10. Leung, Christy. „Extradition bill not made to measure for mainland China and won't be abandoned, Hong Kong leader Carrie Lam says”, South China Morning Post, 2019. április 1. (Hozzáférés ideje: 2019. június 20.) 
    11. Chan, Holmes: Hong Kong to officially withdraw extradition bill from legislature, but still no independent probe into crisis. Hong Kong Free Press, 2019. szeptember 4. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
    12. Hong Kong Extradition Bill officially withdrawn. ABC News
    13. Over a million attend Hong Kong demo against controversial extradition law, organisers say”, Hong Kong Free Press, 2019. június 9. 
    14. Hong Kong leader presses on with extradition bill, with a few changes”, South China Morning Post, 2019. június 10. 
    15. Olsen, Kelly. „Hong Kong leader vows to go ahead with contentious China extradition law despite mass protest”, CNBC, 2019. június 10. 
    16. Ramzy, Austin. „Hong Kong Leader, Carrie Lam, Says She Won't Back Down on Extradition Bill”, The New York Times, 2019. június 10. 
    17. Kwan, Shawna: Hong Kong Vows to Pursue Extradition Bill Despite Huge Protest. Bloomberg , 2019. június 10.
    18. Hong Kong Is on the Frontlines of a Global Battle For Freedom. Time . (Hozzáférés: 2019. július 17.)
    19. Nearly 2 million people march to oppose Hong Kong extradition bill, organisers say”, South China Morning Post, 2019. június 16. 
    20. Hong Kong protesters occupy legislative chamber after smashing windows, vandalising corridors”, Hong Kong Free Press, 2019. július 1. 
    21. Ramzy, Austin. „Mob Attack at Hong Kong Train Station Heightens Seething Tensions in City”, The New York Times, 2019. július 22. (Hozzáférés ideje: 2019. július 25.) 
    22. Hong Kong: Rampaging police must be investigated. Amnesty International, 2019. szeptember 1. (Hozzáférés: 2019. szeptember 1.)
    23. Griffiths, James: After months of protests, Hong Kong leader withdraws extradition bill. CNN
    24. Hong Kong: Carrie Lam says extradition bill is 'dead' but will not withdraw it”, The Guardian, 2019. július 9. (Hozzáférés ideje: 2019. július 17.) 
    25. Hong Kong extradition bill 'is dead' says Lam. BBC, 2019. július 9.
    26. Using emergency law to ban masks 'may doom HK'”, RTHK, 2019. október 3. 
    27. Hong Kong Democracy Flourishes in Online World China Can't Block. Bloomberg . (Hozzáférés: 2019. augusztus 23.)
    28. Cheng, Kris: ‘Disastrous performance’: Carrie Lam's rating plunges to lowest among any Hong Kong Chief Exec. yet. Hong Kong Free Press, 2019. október 9. (Hozzáférés: 2019. november 6.)
    29. Lee, Francis: Our research in Hong Kong reveals what people really think of the protesters – and the police. The Independent, 2019. október 16. (Hozzáférés: 2019. november 6.)
    30. a b Kuo, Lily. „Hong Kong protests: student who fell from parking lot during demonstrations dies”, The Guardian, 2019. november 8. (Hozzáférés ideje: 2019. november 8.) 
    31. Hong Kong facing worst crisis since handover: senior China official”, 2019. augusztus 7. 
    32. As it happened: Hong Kong protesters vandalise and repeatedly set Cross-Harbour Tunnel tollbooths on fire. South China Morning Post , 2019. november 14.

    További információk[szerkesztés]

    Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]