Ugrás a tartalomhoz

2019-es hongkongi tüntetések

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2019-es hongkongi tüntetések
Hongkong–Kína konfliktus
Dátum2019. március 15. óta (2742 napja)[1]
HelyszínHongkong
Okokhongkongi kiadatási törvény módosítási javaslata
Célok
  • a kiadatási törvényjavaslat visszavonása
  • a hongkongi rendőrség túlkapásainak kivizsgálása
  • Carrie Lam lemondása
  • törvényhozás tagjainak közvetlen választhatósága
  • a letartóztatott tüntetők szabadon engedése
Szembenálló felek
civil tüntetőkHongkong vezetése
Vezetők
nincs központi vezetésCarrie Lam
Veszteségek
  • 9 öngyilkosság[2]
  • 2 közvetett halálos áldozat
  • 1 közvetlen halálos áldozat
Több mint 2000 sérült és 3000-nél is több letartóztatott[3]

A 2019-es hongkongi tüntetések közvetlen kiváltó oka a 2019-es hongkongi kiadatási törvény módosítási javaslata volt.[4][5] Ha törvénybe iktatták volna, a helyi hatóságoknak joga lett volna feltartóztatni és kiadatni olyan személyeket, akiket olyan területeken köröznek, amelyekkel Hongkongnak nincs közvetlen kiadatási egyezménye, beleértve Tajvant és a szárazföldi Kínát.[6] Ez aggodalmat váltott ki, mi szerint a törvény a hongkongi lakosokat, illetve a városba látogatókat közvetlenül kínai jogi fennhatóság alá helyezné, ami ellentétes az egy ország – két rendszer elvvel és aláássa a polgári szabadságjogokat.[7][8][9][10] A tüntetések során a tüntetők öt fő követeléssel álltak elő, melyek közé tartozott a törvény visszavonása, a hongkongi rendőrség állítólagos túlkapásainak és brutalitásának kivizsgálása, a letartóztatott tüntetők szabadon engedése, a tüntetések „zavargásnak” minősítésének visszavonása, Carrie Lam főminiszter lemondása és a hongkongi törvényhozás tagjainak, valamint főminiszternek közvetlen szavazással történő megválasztása.[11][12]

A június 9-i tüntetésen mintegy egymillió ember vonult az utcákra a törvényjavaslat visszavonását követelve.[13] Ez azonban nem járt eredménnyel, így a tüntetők június 12-én a törvényhozás épülete előtt gyülekezve próbálták meg megakadályozni a törvényjavaslat második olvasását.[14][15][16][17] A tüntetés erőszakba torkolt, amikor a rendőrség könnygázt és gumilövedékeket is bevetett.[18] Június 16-án, a javaslat felfüggesztését követően újra utcára vonultak, ezúttal a korábbi rendőri túlkapások ellen tüntettek.[19] A tüntetések fordulópontja július 1-jén következett be, amikor a tüntetők egy csoportja betört a törvényhozás épületébe.[20] A nyár folyamán a tüntetések folytatódtak, egyre erőszakosabbá váltak, a tüntetők, a rendőrség és a civilek konfrontálódtak, különösen miután állítólagos triádtagok tüntetőkre és járókelőkre támadtak július 21-én, ami ellen a tüntetők szerint a rendőrség nem tett semmit.[21][22] Október elsején, a kínaiak nemzeti ünnepén újabb nagyszabású tüntetések zajlottak, ekkor egy 18 éves tüntetőt lelőttek.

Lam június 15-én felfüggesztette a kiadatási törvény tárgyalását, július 9-én pedig „halottnak” nyilvánította a javaslatot, azonban egészen szeptember 4-ig nem volt hajlandó hivatalosan visszavonni a törvényjavaslatot.[23][24][25] A tüntetések visszaszorítása érdekében a vészhelyzeti törvényre hivatkozva megtiltotta a maszkok viselését, ennek azonban nem volt visszatartó ereje, október folyamán folytatódtak a konfliktusok városszerte.[26] A kiadatási törvényt végül október 23-án elvetették, azonban a hongkongi kormány továbbra sem volt hajlandó további engedményeket tenni a tüntetőknek.

A tüntetéseknek nincs központi vezetése,[27] a tüntetők többféle taktikát és módszert alkalmaznak a nyomásgyakorlásra. A jelenlegi vezetés, valamint a rendőrség támogatottsága az 1997-es visszacsatolás óta nem volt ilyen alacsony a felméréseken.[28][29][30] Kína vezetése szerint a tüntetések 1997 óta Hongkong történelmének legnagyobb krízisállapotát jelentik.[31] A tüntetések során számos öngyilkosság történt, valamint két közvetett és egy közvetlen halálos áldozata van az eseményeknek.[2][32][30]

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2019 Hong Kong protests című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "眾志衝入政總靜坐促撤回逃犯條例修訂" (kínai nyelven). Now.com. 2019. március 15. Hozzáférés: 2019. november 13.
  2. 1 2 "'Society is suffering': Hong Kong protests spark mental health crisis". The Guardian. Hozzáférés: 2019. október 31.
  3. ↑ "Fourfold surge in number of school students held over protests". South China Morning Post. 2019. november 13.
  4. ↑ "The Hong Kong protests explained in 100 and 500 words". BBC News. 2019. augusztus 27. Hozzáférés: 2019. augusztus 30.
  5. ↑ Chan, Holmes (2019. február 13.). "'Trojan horse': Hong Kong's China extradition plans may harm city's judicial protections, say democrats". Hong Kong Free Press. Hozzáférés: 2019. július 30.
  6. ↑ Ives, Mike (2019. június 10.). "What Is Hong Kong's Extradition Bill?". The New York Times. Hong Kong. Hozzáférés: 2019. július 29.
  7. ↑ Pomfret, James (2019. május 24.). Macfie, Nick (ed.). "EU lodges formal diplomatic note against contentious Hong Kong extradition bill". Reuters. Hozzáférés: 2019. június 20.
  8. ↑ Chugani, Michael (2019. május 23.). "Is HK tilting from a semi-democracy to a semi-dictatorship?". EJ Insight. Hozzáférés: 2019. június 20.
  9. ↑ Chan, Holmes (2019. május 22.). "Ex-governor Chris Patten says extradition bill 'worst thing' for Hong Kong since 1997, as Carrie Lam faces grilling". Hong Kong Free Press. Hozzáférés: 2019. május 22.
  10. ↑ Leung, Christy (2019. április 1.). "Extradition bill not made to measure for mainland China and won't be abandoned, Hong Kong leader Carrie Lam says". South China Morning Post. Hozzáférés: 2019. június 20.
  11. ↑ Chan, Holmes (2019. szeptember 4.). "Hong Kong to officially withdraw extradition bill from legislature, but still no independent probe into crisis". Hong Kong Free Press. Hozzáférés: 2019. szeptember 4.
  12. ↑ "Hong Kong Extradition Bill officially withdrawn". ABC News. Hozzáférés: 2019. november 3.
  13. ↑ "Over a million attend Hong Kong demo against controversial extradition law, organisers say". Hong Kong Free Press. 2019. június 9.
  14. ↑ "Hong Kong leader presses on with extradition bill, with a few changes". South China Morning Post. 2019. június 10. Hozzáférés: 2019. október 5.
  15. ↑ Olsen, Kelly (2019. június 10.). "Hong Kong leader vows to go ahead with contentious China extradition law despite mass protest". CNBC. Hozzáférés: 2019. október 5.
  16. ↑ Ramzy, Austin (2019. június 10.). "Hong Kong Leader, Carrie Lam, Says She Won't Back Down on Extradition Bill". The New York Times. ISSN 0362-4331. Hozzáférés: 2019. október 5.
  17. ↑ Kwan, Shawna; Zhong, Carol (2019. június 10.). "Hong Kong Vows to Pursue Extradition Bill Despite Huge Protest". Bloomberg. Hozzáférés: 2019. október 5.
  18. ↑ Solomon, Feliz. "Hong Kong Is on the Frontlines of a Global Battle For Freedom". Time. 2019. augusztus 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. július 17.
  19. ↑ "Nearly 2 million people march to oppose Hong Kong extradition bill, organisers say". South China Morning Post. 2019. június 16. Hozzáférés: 2019. június 16.
  20. ↑ "Hong Kong protesters occupy legislative chamber after smashing windows, vandalising corridors". Hong Kong Free Press. 2019. július 1. Hozzáférés: 2019. július 30.
  21. ↑ Ramzy, Austin (2019. július 22.). "Mob Attack at Hong Kong Train Station Heightens Seething Tensions in City". The New York Times. Hozzáférés: 2019. július 25.
  22. ↑ "Hong Kong: Rampaging police must be investigated". Amnesty International. 2019. szeptember 1. Hozzáférés: 2019. szeptember 1.
  23. ↑ Griffiths, James. "After months of protests, Hong Kong leader withdraws extradition bill". CNN.
  24. ↑ Kuo, Lily; Yu, Verna (2019. július 9.). "Hong Kong: Carrie Lam says extradition bill is 'dead' but will not withdraw it". The Guardian. Hozzáférés: 2019. július 17.
  25. ↑ "Hong Kong extradition bill 'is dead' says Lam". BBC. 2019. július 9. Hozzáférés: 2019. július 9.
  26. ↑ "Using emergency law to ban masks 'may doom HK'". RTHK. 2019. október 3.
  27. ↑ Banjo, Shelly; Lung, Natalie; Lee, Annie; Dormido, Hannah. "Hong Kong Democracy Flourishes in Online World China Can't Block". Bloomberg. Hozzáférés: 2019. augusztus 23.
  28. ↑ Cheng, Kris (2019. október 9.). "'Disastrous performance': Carrie Lam's rating plunges to lowest among any Hong Kong Chief Exec. yet". Hong Kong Free Press. Hozzáférés: 2019. november 6.
  29. ↑ Lee, Francis (2019. október 16.). "Our research in Hong Kong reveals what people really think of the protesters – and the police". The Independent. Hozzáférés: 2019. november 6.
  30. 1 2 Kuo, Lily (2019. november 8.). Written at Beijing. "Hong Kong protests: student who fell from parking lot during demonstrations dies". The Guardian. Materials from news agencies also contributed the news article. London. Hozzáférés: 2019. november 8.
  31. ↑ "Hong Kong facing worst crisis since handover: senior China official". Reuters. 2019. augusztus 7.
  32. ↑ Sum, Lok-kei; Magramo, Kathleen; Low, Zoe; Zhang, Karen; Sui, Phila Siu; Ting, Victor; Lam, Jeffie (2019. november 14.). "As it happened: Hong Kong protesters vandalise and repeatedly set Cross-Harbour Tunnel tollbooths on fire". South China Morning Post.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2019-es_hongkongi_tüntetések&oldid=29101185”