Ugrás a tartalomhoz

Kígyászdarufélék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kígyászdarufélék
Evolúciós időszak: Középső miocén - jelen, 16–0 Ma
Vöröslábú kígyászdaru (Cariama cristata)
Vöröslábú kígyászdaru (Cariama cristata)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Rend: Kígyászdaru-alakúak (Cariamiformes)
Öregcsalád: Cariamoidea
Bonaparte, 1853
Család: Cariamidae
Bonaparte, 1853
Elterjedés
A két élő faj elterjedési területe; a vörös a C. cristatáé és a fekete a C. burmeisterié
A két élő faj elterjedési területe; a vörös a C. cristatáé és a fekete a C. burmeisterié
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kígyászdarufélék témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Kígyászdarufélék témájú kategóriát.

A kígyászdarufélék (Cariamidae) a madarak (Aves) osztályába és a kígyászdaru-alakúak (Cariamiformes) rendjébe tartozó egyetlen élő család.

Rendszertani besorolásuk és kifejlődésük

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábban a kígyászdaruféléket a darualakúak (Gruiformes) rendjébe sorolták be, manapság viszont tudjuk, hogy saját rendjük van.[1][2] Azt is tudjuk, hogy rokonságba állították az Amerikák egykori óriás, röpképtelen, ragadozó életmódú madaraival, az úgynevezett gyilokmadarakkal (Phorusrhacidae).[3][4] Úgyszintén rokonságban állnak más fosszilis madárcsaládokkal is, mint például az észak-amerikai Bathornithidae-fajokkal és az európai Idiornithidae-fajokkal.[3][4] Habár több fosszilis rokonuk is ismert, a kígyászdarufélék fosszíliái igen ritkák; eddig csak két fajt sikerült azonosítani. Mindkét fajt Argentínában találták meg, a miocén kori rétegekben: az egyik a Chunga incerta, amelynek ma is él egy közeli rokona,[5] míg a másik a Noriegavis santacrucensis.[6] Egyes kutatók 3 másik nemet is ide próbálnak behelyezni: az eocén korból származó és a németországi Messel lelőhelynél talált Salimia és Idiornis nemeket,[7] valamint az észak-amerikai oligocénben élt Paracraxot, azonban nincs elég kövület ahhoz, hogy biztosra menjenek az e családba való helyezéssel.[6]

A családba az alábbi 2 élő nem és 1 fosszilis nem tartozik:

Bár a madarak neve arra utal, hogy főleg kígyókkal táplálkoznak, de valójában mindenevők. Tojások, rovarok, kisebb rágcsálók, gyümölcsök és lágyabb növények a táplálékai. Ha veszélyben érzi magát inkább elfut, semmint felreppenjen. Hangja kutya vinnyogására emlékeztet, „ugatásával" a felségterületét jelzi. Sajátossága a csőr tövénél növő, akár 10 centiméteres hosszúságot is elérő bóbita.

  1. Hackett, S. J. et al. (2008) A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History. Science 320(5884):1763–1768 10.1126/science.1157704
  2. Jarvis, E. D.; Mirarab, S.; Aberer, A. J.; Li, B.; Houde, P.; Li, C.; Ho, S. Y. W.; Faircloth, B. C.; Nabholz, B.; Howard, J. T.; Suh, A.; Weber, C. C.; Da Fonseca, R. R.; Li, J.; Zhang, F.; Li, H.; Zhou, L.; Narula, N.; Liu, L.; Ganapathy, G.; Boussau, B.; Bayzid, M. S.; Zavidovych, V.; Subramanian, S.; Gabaldon, T.; Capella-Gutierrez, S.; Huerta-Cepas, J.; Rekepalli, B.; Munch, K.; et al. (2014). "Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds" (PDF). Science. 346 (6215): 1320–1331. doi:10.1126/science.1253451. PMC 4405904. PMID 25504713. 2015. február 24. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. március 21.
  3. 1 2 Naish, Darren (2006. október 27.). "Terror birds". Darren Naish: Tetrapod Zoology. Hozzáférés: 2008. március 29.
  4. 1 2 Alvarenga, H. M. F.; Höfling, E. (2003). "Systematic Revision of the Phorusrhacidae (Aves: Ralliformes)" (PDF). Papéis Avulsos de Zoologia. 43 (4). São Paulo: Museum of Zoology of the University of São Paulo: 55–91. doi:10.1590/S0031-10492003000400001. Hozzáférés: 2008. március 29.
  5. Noriega, J.I., Vizcaíno, S.F., & Bargo, M.S. (2009). "First record and a new species of seriema (Aves: Ralliformes: Cariamidae) from Santacrucian (early–middle miocene) Beds of Patagonia." Journal of Vertebrate Paleontology, 29(2), 620-626.
  6. 1 2 Mayr, G., & Noriega, J. I. A well-preserved partial skeleton of the poorly known early Miocene seriema Noriegavis santacrucensis (Aves, Cariamidae).
  7. Morlo, M & al. (2004): An annotated taxonomic list of the Middle Eocene (MP 11) Vertebrata of Messel. Courier Forschingsinstitut Senckenberg 252, pp 95-108.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Seriema című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Bonaparte, C.L. 1853. Classification ornithologique par séries. Compte Rendu des Séances de l'Académie des Sciences. Mallet-Bachelier. Paris. BHL 37: 641–647.Reference page Original description p.646 n.120 BHL
  • Seriema videos on the Internet Bird Collection