Kárpátalja talajai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Kárpátalja talajadottságai változatosak, sokszínűek. A talajviszonyokat illetően három övezetre osztható a terület. A Kárpátaljai-alföld 104-140 méteres tengerszint feletti magasságban magába foglalja gyakorlatilag a teljes Beregszászi és Nagyszőlősi járásokat, valamint az Ungvári és a Munkácsi járások délkeleti részét. A vulkáni vonulat nyugati lejtői és a szigetvulkánok területe 140-400 méterrel a tengerszint, amely az Ungvári, Munkácsi, Perecsenyi, Ilosvai, Huszti, Técsői járások dombvidéke, valamint a Rahói járás délnyugati része. Területi kiterjedtségét tekintve legnagyobb a 400 méter feletti hegyvidéki övezet, a megye területének mintegy négyötöde tartozik ide.

A síkvidék legelterjedtebb talajtípusa a podzolos réti barnaföld. Kialakulásában és fejlődésében jól felismerhető a csekély aljnövényzetű erdő hatása. A talajképző kőzet többnyire a folyók egykori öntésterületén lerakódott hordalék, amelynek mechanikai összetétele ennek következtében egynemű, többnyire agyagos vályog, agyag vagy nehéz agyag. A talajfolyamatokat időszakosan kialakuló felszínközeli talajnedvesség is befolyásolja. A podzolos réti barnaföldek nehezen művelhető talajok, azonban jó potenciális termőképességgel rendelkeznek. Nagyon jól megterem ezeken a talajokon az őszi búza, kukorica, napraforgó, zab, különféle zöldség, a gyümölcs és szőlő.

A síkvidék mélyebben fekvő területeken, a nehéz mechanikai összetételű kőzeteken alakult ki a glejes réti barnaföld. A Szernye-mocsár területén összefüggő területet alkot. Jellemző rá az erdős növényzet és a gyakori, nagymértékű túlnedvesedés. A rossz vízáteresztő képesség valamint a magas talajvízszint következtében ezek a talajok hosszabb ideig vízborítás alatt állnak, ami a teljes szelvény elglejesedését okozza. A glejes réti barnaföld csak lecsapolás után használható mezőgazdasági növények termesztésére. Általában kapás növényeket és rövid tenyészidejű növényeket termesztenek.

A magmatikus kőzeteken, részben a kárpáti flis mállástermékein a meleg és nedves éghajlati viszonyok és az erdős növényzetnek a hatására alakultak ki a podzolos barnaföldek.

A magas Kárpátokban, 1300-2000 méteren barnaföldek találhatóak. A barnaföldek tápanyag-gazdálkodása kedvezőtlen, és elsősorban legelőként hasznosítják őket.

Források[szerkesztés]

  • Bulla Béla – Mendöl Tibor: A Kárpát-medence földrajza – Lucidus Kiadó, Budapest, 1999
  • Kárpátalja. A Kárpát-medence régiói 11. – Szerk.: Baranyi Béla – Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest, 2009
  • Kormány Gyula Dr.: Kárpátalja földrajzi vázlata (oktatási segédanyag) – Bessenyei György Tanárképző Főiskola Beregszászi Tagozata, Nyíregyháza–Beregszász, 1996
  • Maszljak P.O. – Siscsenko P.H.: Ukrajna földrajza. Kísérleti tankönyv a középiskolák 8–9 osztálya számára – Szvit kiadó, Lviv, 2000
  • Закарпатська область – Атлас – Редакційна колегія, Комітет Геодезії і картографії СРСР, Москва, 1991
  • Заставний Ф.З.: Фізична географія України – Підручник для учнів 8 класу середньої загальноосвітньої школи – Київ, Вищя школа, 1999
  • Поп Степан Степанович: Природні ресурси Закарпаття – Учбовий посібник, Ужгородський Національний Університет, Ужгород, 2002
  • Срібна земля – Закарпаття. Тематичний випуск. – Краєзнавство. Географія. Туризм. № 39-40 (476-477), жовтень 2006
  • Українська Радянська Енциклопедія. Головний редактор М.П. Божан. Том 17 – Академія Наук Української Радянської Соціалістичної Республіки, Київ, 1965