Jordan Peterson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jordan Peterson
(Jordan Bernt Peterson)
Peterson Lecture (33522701146).png
Született 1962. június 12. (55 éves)
Alberta
Gyermekei két gyermek
Foglalkozása
Tisztség
  • postdoctoral researcher (1991–1993, McGill Egyetem)
  • egyetemi oktató (1998–, University of Toronto)
  • egyetemi oktató (1993–1998, Harvard Egyetem)
Iskolái
  • University of Alberta
  • McGill Egyetem
  • Grande Prairie Regional College

Jordan Peterson aláírása
Jordan Peterson aláírása

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jordan Peterson témájú médiaállományokat.

Jordan Brent Peterson (1962. június 12. –) kanadai klinikai pszichológus, a Torontói Egyetem pszichológia tanszékének professzora. Főként szociál, és személyiség pszichológiával[1] foglalkozik, kiemelt tekintettel a vallások és ideológiák pszichológiájára,[2] valamint a személyiség és a teljesítmény felmérésére és fejlesztésére.[3] Nézeteit egzisztencialista filozófusok (Kierkegaard, Sartre, Camus) alaptételeire és Jung illetve Freud analitikus pszichológiájára alapozza, emellett felhasználja Joseph Campbell munkáit is.

Fairviewben nőtt fel, Albertában. 1982-ben vette át első BA diplomáját politikatudományból, majd 1982-ben pszichológiából (mindkettőt az Alberta Egyetemen). 1992-ben Ph.D. fokozatot szerzett klinikai pszichológiából a McGill egyetemen. Ezt követően posztdoktori munkatársként két évig a McGill egyetemen maradt, majd Massachusettsbe költözött, ahol a Harvard pszichológia tanszékén asszisztensként és docensként dolgozott. 1998-ban Torontóba költözött, és a Torontói egyetemen professzorként kezdett el dolgozni. Két könyvet írt, az első a Maps of Meaning: The Architecture of Belief (A jelentés térképe: A hit felépítése) (1999), ebben azt mutatja be, hogy a hit- és mítoszrendszerek milyen szerepet játszanak az érzelmek szabályozásában, a jelentésalkotásban, és a népirtások motivációjában.[4][5][6] Második könyve, a 12 Rules for Life: An Antidote to Chaos (12 szabály az élethez: A káosz ellenszere) 2018 januárjában jelent meg.[7][8][9]

2016-ban több videót osztott meg YouTube csatornáján, amelyekben a politikai korrektséget, és a kanadai kormány C-16-os rendeletét kritizálta.[7][8][9] A videók után jelentős médiavisszhangot kapott. YouTube-os nézettsége miatt sokan gondolnak rá közszereplőként. Bár ő maga gyakran hangoztatja politikai függetlenségét, sokan az alt-right mozgalomhoz kötik.

Források[szerkesztés]

  1. Jordan B Peterson | Ph.D. | University of Toronto, Toronto | U of T | Department of Psychology | ResearchGate (en nyelven). ResearchGate. (Hozzáférés: 2018. március 1.)
  2. 'We're teaching university students lies' - An interview with Dr Jordan Peterson”, C2C Journal, 2016. december 1. (Hozzáférés ideje: 2018. március 1.) (en-US nyelvű) 
  3. (2018. február 22.) „Jordan Peterson” (en nyelven). Wikipedia.  
  4. Erik M. Gregory – Pamela B. Rutledge: Exploring Positive Psychology: The Science of Happiness and Well-Being: The Science of Happiness and Well-Being. 2016–10–03. ISBN 9781610699402 Hozzáférés: 2018. márc. 1.  
  5. J. Harold Ellens: The Destructive Power of Religion: Models and cases of violence in religion. 2004. ISBN 9780275979744 Hozzáférés: 2018. márc. 1.  
  6. Joan McCord: Beyond Empiricism: Institutions and Intentions in the Study of Crime. ISBN 9781412818063 Hozzáférés: 2018. márc. 1.  
  7. ^ a b Lott, Tim: Jordan Peterson: ‘The pursuit of happiness is a pointless goal’ (en nyelven). the Guardian, 2018. január 21. (Hozzáférés: 2018. március 1.)
  8. ^ a b Christie Blatchford sits down with ‘warrior for common sense’ Jordan Peterson”, National Post, 2018. január 19. (Hozzáférés ideje: 2018. március 1.) (en-US nyelvű) 
  9. ^ a b What’s So Dangerous About Jordan Peterson?”, The Chronicle of Higher Education, 2018. január 17. (Hozzáférés ideje: 2018. március 1.)