Johannes Scotus Erigena

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erigena portréja az ír öt fontos bankjegyről

Johannes Scotus Erigena, névváltozatok: Eriugena, Ierugena, Jerugena (Írország, 810 körül – Párizs, 877 körül) skót bölcselő, egyházi író.

Filozófiai tanítását a De divisione naturae-ban fejtette ki. Újplatonikus emanációs tanokat vallott, melyet az egyház többször is elítélt.

Filozófiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdet kezdete a teremtő teremtetlen természet (nature creans non creata): Isten. Az ő tudásának köszönheti létét az ideák világa: a teremtett és teremtő természet (natura creata creans). A teremtett – bár örök – ideák a dolgok létének elsőrendű okai (causae primordiales). A lét harmadik fokozata a teremtett és nem teremtő természet (natura creata non creans). Benne látható a láthatatlan, felfogható a felfoghatatlan, s ezért dicsőítik az értelmes teremtmények. Az utolsó fokozat a létezők visszatérése a kezdethez (natura non crans non creata). Eriugena az igazi filozófiát azonosítja a vallással, mivel a hit és a tudás között nem lehet áthidalhatatlan ellentmondás. Az emberi tekintéllyel szemben azonban az értelem pártját fogja: „auctoritas ex vera ratione processit, ratio vera nequaquam ex auctoriate” (De divisione nature, I. 69). A hatalommal szemben a tudáson alapuló hozzáértés tekintélyét fogadja el, „mivel gyönge lábakon áll az olyan tekintély, amelyet nem támaszt alá érdemi belátás, míg valódi értelmi belátáson nyugvó ésszerűség ereje megdönthetetlen”.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]