Jennifer Egan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jennifer Egan
Jennifer Egan felolvasást tart az Occupy Wall Street-en (fotó: David Shankbone(wd), 2011).
Jennifer Egan felolvasást tart az Occupy Wall Street-en (fotó: David Shankbone(wd), 2011).
Született1962. szeptember 7. (61 éves)
Chicago, Illinois,  USA
Állampolgárságaamerikai
Nemzetiségeamerikai
HázastársaDavid Hershkovits
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozása
Tisztségeelnök (2018–, PEN America)
Iskolái
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Jennifer Egan témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jennifer Egan (Chicago, 1962. szeptember 7. –) amerikai regény- és novellaíró. A Visit from the Goon Squad című regénye 2011-ben elnyerte a Pulitzer-díjat és a National Book Critics Circle(wd) szépirodalmi díját. 2018. február 28-tól a PEN America(wd) elnöke.[3]

Fiatalkora[szerkesztés]

A Katherine Delmar Burke School(wd) és a Lowell High School(wd) elvégzése után Egan a Pennsylvaniai Egyetemen angol irodalmat hallgatott. Az egyetemi évei alatt Steve Jobs-szal járt, aki egy Macintosh számítógépet szerelt a hálószobájába.[4] A diploma megszerzése után két évet töltött a cambridge-i St John's College-ban(wd), amit egy Thouron-díj(wd) támogatott, ahol megszerezte az M.A.-t(wd).[5][6] 1987-ben New Yorkba jött, és különféle munkákat vállalt, többek között a World Trade Centerben dolgozott vendéglátósként, miközben írni tanult.[7]

Pályafutása[szerkesztés]

A New Yorkerben, a Harper's-ben(wd), a Zoetrope-ban(wd) és a Ploughshares(wd) című folyóiratokban publikált rövid novellákat[8], újságírói írásai pedig gyakran jelennek meg a New York Times Magazin-ban(wd). Első regénye, a The Invisible Circus 1995-ben jelent meg, és 2001-ben azonos címmel filmet is forgattak belőle.[7] 2001-ben egy novelláskötete és hat regénye jelent meg, amelyek közül a Look at Me 2001-ben a National Book Award döntőjébe került.

Egan habozott, hogy az A Visit from the Goon Squad-ot regénynek vagy novellagyűjteménynek minősítse, mondván: "El akartam kerülni a központosítást. Polifóniát akartam. Oldalirányú érzést akartam, nem pedig előremutatót. Az alapszabályaim a következők voltak: minden darabnak nagyon különbözőnek kell lennie, más-más nézőpontból. Később tulajdonképpen megpróbáltam ezt a szabályt megszegni; ha szabályt alkotsz, akkor azt meg is kell szegni!". A könyvben olyan műfaji eltéréseket tartalmazó tartalmak találhatók, mint például egy fejezet, amely teljes egészében Microsoft PowerPoint prezentációként van megformázva. Az inspirációjáról és a munkához való hozzáállásáról így nyilatkozott: "Nem lineárisan élem meg az időt. Olyan rétegekben tapasztalom meg, amelyek úgy tűnik, hogy egymás mellett léteznek... Az egyik dolog, ami megkönnyíti ezt a fajta időutazást, a zene, ezért gondolom, hogy a zene végül is olyan fontos része lett a könyvnek. Emellett Proustot is olvastam. Ő megpróbálja – bizonyos szempontból – nagyon sikeresen megragadni az idő múlását, a tudat minőségét és a linearitás megkerülésének módjait, ami a prózaírás furcsa csapása."[9].

Díjai[szerkesztés]

Egan at LiteratureXchange Festival in Aarhus (Denmark 2019)

1986-ban Thouron-díjat(wd) kapott[6], National Endowment for the Arts ösztöndíjban részesült, 1996-ban pedig Guggenheim-ösztöndíjat(wd) kapott.[10] 2002-ben címlapsztorit írt hajléktalan gyerekekről, amelyért Carroll Kowal újságírói díjat kapott.[7] 2004-2005-ben a New York-i Közkönyvtár(wd) Dorothy és Lewis B. Cullman Center for Scholars and Writers ösztöndíjasa volt.[11] A bipoláris zavarokkal küzdő gyerekekről szóló 2008-as története elnyerte a National Alliance on Mental Illness[12] kiemelkedő médiadíját.[7] 2011-ben döntős volt a PEN Faulkner-díj szépirodalmi kategóriájában.[13] Ugyanebben az évben elnyerte a National Book Critics Circle Award (Fiction)[14], a Los Angeles Times Book Prize(wd)[15] és a Pulitzer-díjat A Visit from the Goon Squad című írásával.[16] 2018-ban elnyerte az Andrew Carnegie Medal-t(wd) a Manhattan Beach című regényéért.[17] A regény a 2017-es National Book Award hosszúlistáján is szerepelt.[18]

Fogadtatása[szerkesztés]

A 2010-es Brooklyn Book Festival-on(wd)

Az akadémiai irodalomkritikusok különböző kontextusokban vizsgálták Egan munkásságát. David Cowart az A Visit from the Goon Squad című művét úgy olvasta, mint aki adós a modernista írással, de közelebbi rokonságot mutat a posztmodernizmussal, amelyben "a szülői posztmodernekkel a saját helyükön találkozik; ugyanígy a nagyszülői moderneket is tiszteli, még akkor is, amikor törlés alá helyezi mitográfiájukat, és lebontja a legfelsőbb fikcióikat" – ezt a szempontot Adam Kelly is érintette.[19][20] Baoyu Nie alternatív módon arra összpontosított, hogy "Egan a második személyű elbeszélő technika alkalmazásával hogyan vonja be az olvasót a címzett szerepébe" a Twitter-fikcióiban. Végül Martin Paul Eve azzal érvelt, hogy maga az egyetem "számszerűsíthetően nagyobb teret kap Egan művében, mint ami a szigorú társadalmi mimézis[21] alapján megérdemelné", ami arra késztette, hogy Egan regényeit a metafikció[22] történetébe sorolja.[23]

2013-ban a londoni Birkbeck Egyetemen(wd) tartották az első, Egan munkásságának szentelt tudományos konferencia-rendezvényt "Láthatatlan cirkusz: Nemzetközi konferencia Jennifer Egan munkásságáról" címmel.[24]

Idézet[szerkesztés]

Az interneten a hazugság és az igazság ugyanúgy néz ki. Ez a hivatásos hazudozóknak kedvez, akik kihasználják, hogy az amerikaiak kétharmada a közösségi médiából szerzi híreit, és ezeket a platformokat arra használják, hogy a hazugságokat pénzkereseti vállalkozásként forgalmazzák... a személyes hírnév eszközeként, vagy külföldi hatalmak, például Kína és Oroszország számára propaganda terjesztésére, a szavazók és ezáltal a választások befolyásolásának reményében.[25]

Magánélete[szerkesztés]

Jennifer Egan a brooklyni Clinton Hillben(wd) él férjével és két fiával.[26]

Könyvei[szerkesztés]

Regények[szerkesztés]

  • The Invisible Circus (1994)
  • Look at Me (2001)
  • The Keep (2006)
  • A Visit from the Goon Squad (2010)
  • Manhattan Beach (2017)
  • The Candy House (2022)

Novellák[szerkesztés]

  • Emerald City (novellagyűjtemény; 1993, Egyesült Királyság; az USA-ban 1996-ban jelent meg)[27]
  • "Black Box" (novella; 2012, USA; megjelent a The New Yorker'}s Twitter fiókján)

Magyarul megjelent[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.gf.org/fellows/all-fellows/jennifer-egan/, 2021. október 25.
  2. Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2021. október 25.)
  3. Current Board of Trustees (2018-2019). PEN AMERICA , 2016. szeptember 20. (Hozzáférés: 2018. március 28.)
  4. Schuessler, Jennifer. „Inside the List”, The New York Times , 2010. november 3. (Hozzáférés: 2012. október 3.) 
  5. Mitchell, Margaret (2009), Hamilton, Geoff & Jones, Brian, eds., Encyclopedia of Contemporary Writers and Their Work, Infobase Publishing, pp. 108–110, ISBN 978-0-8160-7578-2
  6. a b Whiteman, Sean (July–August 2011). „Surprises Are Always The Best”. The Pennsylvania Gazette 109 (6).  
  7. a b c d Amazon.com: Jennifer Egan: Books, Biography, Blog, Audiobooks, Kindle. www.amazon.com . (Hozzáférés: 2018. április 25.)
  8. Author Details. Pshares.org . (Hozzáférés: 2011. április 20.)
  9. Julavits, Heidi. "Jennifer Egan" Archiválva 2012. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben., BOMB Magazine, Summer 2010. Retrieved July 20, 2011.
  10. Jennifer Egan. John Simon Guggenheim Memorial Foundation. [2011. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
  11. Past Fellows. New York Public Library
  12. A National Alliance on Mental Illness egy egyesült államokbeli nonprofit szervezet, amelyet eredetileg a mentális betegséggel diagnosztizált emberek családtagjai alapítottak alulról szerveződő csoportként.
  13. Bosman, Julie. „Deborah Eisenberg Wins PEN/Faulkner Award for Fiction”, The New York Times , 2011. március 15. 
  14. Bosman, Julie. „Jennifer Egan and Isabel Wilkerson Win National Book Critics Circle Awards”, The New York Times , 2011. március 11. 
  15. Jennifer Egan – Novelist and Journalist (amerikai angol nyelven). jenniferegan.com . (Hozzáférés: 2018. április 25.)
  16. Discussion of "A Visit from the Goon Squad" in relation to her work as a whole: Retrieved 20 April 2011.
  17. Andrew Carnegie Medals for Excellence in Fiction & Nonfiction. American Library Association . (Hozzáférés: 2018. március 10.)
  18. 2017 National Book Award Longlist, Fiction: Manhattan Beach'. National Book Foundation. [2018. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 13.)
  19. Cowart, David (2015. május 27.). „Thirteen Ways of Looking: Jennifer Egan's A Visit from the Goon Squad”. Critique: Studies in Contemporary Fiction 56 (3), 252 in 241–254. o. DOI:10.1080/00111619.2014.905448. ISSN 0011-1619.  
  20. Kelly, Adam (2011. szeptember 21.). „Beginning with Postmodernism” (angol nyelven). Twentieth-Century Literature 57 (3–4), 391–422. o. DOI:10.1215/0041462X-2011-4009. ISSN 0041-462X.  
  21. A mimézis az irodalomkritikában és a filozófiában használt kifejezés, amely számos jelentéstartalmat hordoz, többek között imitatio, utánzás, nem érzéki hasonlóság, befogadhatóság, reprezentáció, mimikri, a kifejezés aktusa, a hasonlítás aktusa és az én bemutatása.
  22. A metafikció a fikció olyan formája, amely a saját narratív szerkezetét hangsúlyozza oly módon, hogy a közönséget eredendően arra emlékezteti, hogy egy fiktív művet olvas vagy néz.
  23. Eve, Martin Paul (2015). „"Structural Dissatisfaction": Academics on Safari in the Novels of Jennifer Egan” (angol nyelven). Open Library of Humanities 1 (1). DOI:10.16995/olh.29.  
  24. Invisible Circus: An International Conference on the work of Jennifer Egan – Department of English and Humanities, Birkbeck, University of London. www.bbk.ac.uk . [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
  25. Tények - Még mindig léteznek
  26. Cooke, Rachel. „Jennifer Egan: 'I was never a hot, young writer. But then I had a quantum leap'”, The Guardian , 2017. szeptember 24. (Hozzáférés: 2018. április 25.) (angol nyelvű) 
  27. (2020. április 27.) „Textual Scholarship and Contemporary Literary Studies: Jennifer Egan's Editorial Processes and the Archival Edition of Emerald City”. Lit: Literature Interpretation Theory 31 (1), 25–41. o. DOI:10.1080/10436928.2020.1709713.  

Egyéb információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jennifer Egan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.