Javorinka
| Javorinka (Javorinka) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galántai |
| Rang | Galánta településrésze |
| Első írásos említés | 1921 |
| Irányítószám | 925 01 |
| Körzethívószám | 00421 (0) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 10′ 12″, k. h. 17° 42′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 12″, k. h. 17° 42′ 41″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Javorinka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Javorinka (szlovákul: Javorinka) Galánta városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galántai járásában. A csehszlovák hatóságok által elsőként létrehozott szlovák telepes falu a Felvidéken.
Fekvése[szerkesztés]
Galántától 3 km-re délnyugatra, Taksonyfalva község szomszédságában, a Sárd-patak mentén fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést Csehszlovákia szláv nemzetállami törekvéseinek keretén belül alapították 1921. október 1-jén, kezdőlépéseként azoknak az intézkedéseknek, amelyek a felvidéki magyarság összefüggő tömbjét hivatott megbontani. Lakosai tizenkét trencsénteplic környéki faluból települtek át önkéntesen, összesen 44 szlovák család. Az új település elnevezése Štefánikovo lett Milan Rastislav Štefánik tiszteletére. A betelepülők részére több mint 500 hektár földterületet utaltak ki. Lakóházaik és gazdasági épületeik felépítése 1924-ben fejeződött be. Iskoláját 1928-ban a Szlovák Liga építtette. A településen megszervezték a Sedliacke jazdy (magyarul Paraszti Lovasság) félkatonai védelmi szervezetet is, amelynek célja „a magyar iredenta, revíziós törekvések megakadályozása” volt. Önkéntes tűzoltó szervezetét 1924-ben alapították. Közigazgatásilag kezdetben Taksony községhez tartozott, önállósodási törekvéseik hatására azonban 1938. január 1-jétől önálló község.
Az első bécsi döntés következtében a község 1938 novemberétől Magyarországhoz tartozott. A korabeli magyar jogszabályok értelmében lakosai megtarthatták szlovák állampolgárságukat és vagyonukat is. Szlovák állampolgárként ezenkívül mentesültek a hadkötelezettség alól is, nem kellett a magyar hadseregbe bevonulniuk. Szlovák iskolájuk a háború idején is működött 1944 szeptemberéig. Mindezen számukra kedvező feltételek miatt csupán egyetlen család költözött el a községből. A szovjet Vörös Hadsereg 1945 márciusában foglalta el a térséget, ezután ismét Csehszlovákiához csatolták. 1960-ban közigazgatásilag Galántához csatolták, nevét ekkor változtatták Javorinkára.[1]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Köztemetőjét 1922-ben létesítették.
- A haranglábat 1926-ban emelték.
- A Sárd-patakon átívelő betonhidat 1932-ben építették.
- A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma 2000-ben épült.
- A település központjában szép park található sportpályákkal és gyermekjátszótérrel.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Pukkai László: A földreformok árnyékában Mátyusföldön 1919–1949
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Galánta város hivatalos oldala
- Javorinka Szlovákia térképén
- Rövid ismertető Archiválva 2007. január 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (szlovákul)