Jörg Demus
| Jörg Demus | |
 | |
| Jörg Demus impresszáriójával, Manfred Jahnnal 2016-ban | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Jörg Wolfgang Demus[1] |
| Született | 1928. december 2.[2][3][4][5][6] Sankt Pölten[7] |
| Származás | osztrák |
| Elhunyt | 2019. április 16. (90 évesen)[8][9][2][3][4] Bécs |
| Sírhely | Bécs |
| Szülei | Otto Demus Erika Budik |
| Iskolái | Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem (1940–1945) |
| Pályafutás | |
| Műfajok | versenymű, kamarazene, szólódarabok, dal |
| Aktív évek | 1943–2018 |
| Hangszer | zongora |
| Díjak |
|
| Tevékenység |
|
| Kiadók | Deutsche Grammophon, Marco Polo, Nuova Era |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jörg Demus témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jörg Wolfgang Demus (Sankt Pölten, 1928. december 2. – Bécs, 2019. április 16.) osztrák zongoraművész és zeneszerző. Nagyrabecsült művész volt szólistaként és kamarazenészként, valamint dalestek kísérőjeként. Gyüjtője és szakértője volt a régi billentyűs hangszereknek, kollekciójából múzeumot hozott létre.
Élete[szerkesztés]
Édesapja Otto Demus (1902–1990) művészettörténész, édesanyja Erika Demus (szül. Budik, 1896–1975) hegedűművész és -tanár volt. Bátyja, Klaus Demus (1927–) követte apjuk foglalkozását, de költőként is ismert.
Hatévesen kezdett zongorázni tanulni, öt évvel később lett a bécsi zeneakadémia növendéke. Tanárai: Walter Kerschbaumer (zongora), Karl Walter (orgona), Joseph Marx (zeneszerzés), Hans Swarowsky és Josef Krips (karmesterképző) voltak. Még akadémiai növendékként, 1943-ban debütált a Gesellschaft der Musikfreunde Brahms-termében. Végbizonyítványát 1945-ben szerezte meg. Több zongoraverseny első helyezettje volt, 1947-ben a második világháború utáni első bécsié, 1956-ban a rangos bolzanói Ferruccio Busoni-versenyé. Az 1950-es években Arturo Benedetti Michelangeli, Edwin Fischer, Walter Gieseking, Wilhelm Kempff és Yves Nat mesterkurzusain vett részt.
1950-ben indult nemzetközi karrierje egy-egy londoni és zürichi koncerttel. A következő évben Dél-Amerikában turnézott. Nagy siker volt bemutatkozása Párizsban 1953-ban. Az 1956-ban megnyert Busoni-verseny óta a világ élvonalbeli pianistái közé számított. Szólistaként, kamarazenészként, versenyművek megszólaltatójaként, dalestek kísérőjeként (pl. Dietrich Fischer-Dieskauval, Elisabeth Schwarzkopffal) egyaránt ismert volt. Évadonként mintegy százötven koncertet adott. Rendszeresen tartott mesterkurzusokat Európában, az Egyesült Államokban, Japánban, Kínában. Pályafutása 60. évfordulóját egykori debütálása helyén, a bécsi Brahms-teremben adott koncerttel ünnepelte 2013. március 20-án. Utoljára a linzi Brucknerfesten, 90. születésnapja előtt lépett fel Paul Badura-Skodával, akivel együtt indult pályája a második világháború után.
Jelentős gyűjteményre tett szert régi billentyűs hangszerekből. Ezek bemutatására hozta létre a Weyregg am Attersee-i Gahbergen a Museo Cristoforit.
Több elméleti művet írt a zongorajátékról. Zeneszerzőként néhány konzervatív stílusú művet alkotott. Közreadta Johannes Brahms, Frédéric Chopin, Joseph Haydn műveit.
Dijai, elismerései[szerkesztés]
- 1956 — Premio Busoni
- 1970 — Sankt Pölten Város Jakob Prandtauer Tudományos és Művészeti Díja
- 1977 — a Bécsi Beethoven Társaság Beethoven-gyűrűje
- 1978 — a Wiener Mozartgemeinde Mozart-érme
- 1981 — az Amhersti Egyetem díszdoktora
- 1986 — Zwickau város Robert Schumann-díja
- 2000 — Österreichisches Ehrenkreuz für Wissenschaft und Kunst, 1. osztály
- 2006 — a Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja
Diszkográfia[szerkesztés]
- Franz Schubert: Téli utazás Dietrich Fischer-Dieskau (bariton) Deutsche Grammophon 447 421-2
- Joseph Haydn: Dalok Elly Ameling (szoprán) (1980) Philips 420 217-2
- Johannes Brahms: A szép Magelone Andreas Schmidt (bariton) (1988) Deutsche Grammophon 427 334-2
- Robert Schumann összes zongoraműve (1989) Nuova Era NE 7353 és Documents 231752
- Demus, Jörg: Gordonka–zongora művek Maria Kliegel (gordonka), Jörg Demus (zongora) (2000) Marco Polo 8.225036
- Demus, Jörg: Fuvola–zongora művek Patrick Gallois (fuvola), Jörg Demus (zongora) (2006) Saphir Productions LVC 1041
- Franz Schubert: Négykezes zongoradarabok. Paul Badura-Skoda, Jörg Demus (zongora) (élő felvétel, Bécs, 1978, Párizs, 2007) Gramola GRAM 99175
- Jörg Demus - Anniversary Box (2019) Documents 234493 [21 CD-n Debussy és Schumann összes, J. S. Bach válogatott billentyűs műve]
Könyvei, publikációi[szerkesztés]
- Dietrich Fischer-Dieskau. Berlin, 1966. Rembrandt.
- Abenteuer der Interpretation. Wiesbaden, 1967, 1970, 1976. Brockhaus.
- Die Klaviersonaten von Ludwig van Beethoven. (Paul Badura-Skodával) Wiesbaden, 1970. Brockhaus. (Franciául: Les sonates pour piano de Ludwig van Beethoven. Ford. Jean Malignon. Párizs, 1981. Lattès.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a Kongresszusi Könyvtár katalógusa
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
- ↑ Musicalics (francia, holland, angol, német, olasz és spanyol nyelven)
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Der Standard (német nyelven), 2019. április 17. (Hozzáférés: 2019. április 19.)
- ↑ Kurier (német nyelven), 2019. április 17. (Hozzáférés: 2019. április 19.)
Források[szerkesztés]
- Brockhaus Riemann zenei lexikon. Szerk. Carl Dahlhaus és Hans Heinrich Eggebrecht. A magyar kiad. szerk. Boronkai Antal. Budapest, 1983. Zeneműkiadó. I. köt. 421. l. ISBN 9633304741
- Demus, Familie = Œsterreichisches Musiklexikon online (Hozzáférés: 2019. május 1.)
- Mit Bach fing alles an. Pianist Jörg Demus gestorben = br.klassik.de 2019. április 17. (Hozzáférés: 2019. május 3.)
- Életrajza a bach-cantatas.com-on (Hozzáférés: 2019. május 1.)
- Életrajza Manfred Jahn ügynöksége oldalán (Hozzáférés: 2019. április 28.)
- Életrajza[halott link] a Ferruccio Busoni Nemzetközi Zongoraverseny oldalán (Hozzáférés: 2019. április 28.)
