Itháki (sziget)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Itháki
Vathi és a kikötő látképe
Vathi és a kikötő látképe
Közigazgatás
Ország  Görögország
Decentralizált régió Peloponnészosz–Nyugat-Görögország–Jón-szigetek
Régió Jón-szigetek
Regionális egység Ithaka
Székhely Vathi
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Fekvése Jón-tenger
Szigetcsoport Jón-szigetek
Terület95,8216 km²
Legmagasabb pont Niritosz (805 m)
Elhelyezkedése
Thiaki-Ithaca.jpg
Itháki (Görögország)
Itháki
Itháki
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 38° 25′, k. h. 20° 40′Koordináták: é. sz. 38° 25′, k. h. 20° 40′
Az Itháki weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Itháki témájú médiaállományokat.

Itháki avagy Ithaka (görögül Ιθάκη [Itháki]) Görögországhoz tartozó sziget a Jón-tengeren, Kefalóniától északkeletre, a Balkán-félszigettől és a kontinentális Görögországtól nyugatra. A hét Jón-sziget közül Paxí után ez a második legfontosabb.

Lakosainak száma 2011-ben 3231 fő volt. A főváros Vathi (vagy Vathy).

A modern Ithakát (Ithaca) általában Homérosz Ithakájával, Odüsszeusz otthonával azonosítják, akinek késedelmes visszatéréséről a szigetre szól az Odüsszeia.

Földrajza[szerkesztés]

Ithaka fekvése a Jón-szigetek térképén

Itháki a Jón-szigetekhez tartozik. Területe 96 km². Észak-déli irányban húzódik, hossza 23 km és maximális szélessége 6 km. Két, körülbelül egyenlő méretű részből áll, melyeket az Aetosz (sas) szűk átjárója köti össze; utóbbi mindössze 600 méter széles. A két rész fogja körül Molosz öblét, amelynek déli ága Vathi kikötője. Vathi a sziget fővárosa és legnagyobb települése. A második legnagyobb település a sziget északi részén található Sztavrosz.

A Lazaretto-sziget (avagy a Megváltó szigete) őrzi a kikötőt. A Megváltó temploma és egy régi kegyhely maradványai is a szigeten helyezkednek el. Az öblök közé tartozik az Afalesz-öböl északnyugatra, a Frikesz- és a Kioni-öböl északkeleti, a Molosz-öböl keletre, az Ormosz-öböl és a Szarakiniko-öböl délkeletre. A legmagasabb hegy a kettős csúcsú Niritosz (806 m) az északi részen található, majd délen a Merovigli (669 m).

Története[szerkesztés]

Első telepesek[szerkesztés]

Az első ember a neolitikus korszak utolsó éveiben (ie 4000-3000 körül) telepedett le a szigeten. Az épületek, a falak és egy út ebből az időből származó nyomai bizonyítják, hogy az élet létezett és folytatódott a korai hellén korszakban (ie 3000-2000 között) is.

Mükénéi korszak[szerkesztés]

Odüsszeosz egy régi pénzérmén

A mükénéi időszakban (i.e. 1600-1100) Itháki az ősi történelem legmagasabb szintjére emelkedett. Az Odüsszeia és a szájhagyományok alapján úgy vélik, hogy a sziget lett a Jón Királyság fővárosa, amely a környező területeket is magába foglalta, az akkori egyik legerősebb államnak nevezték a Földközi-tenger vidékén. Homérosznak az Iliász és az Odüsszeia c. eposzai fényt derítenek a bronzkori Itháki-ra. Ezek a versek általában, valamikor az i. e. 9. vagy 8. században keletkeztek, de felhasználhattak régebbi mitológiai és költői hagyományokat is; a hős Odüsszeusz és Ithaca, valamint a környező szigetek és kontinens uralmának ábrázolása megőrzi az időszak politikai földrajzáról, szokásairól és társadalmáról szóló emlékeket.

Később[szerkesztés]

Kathara kolostor, Anogi

A Kr. e. 2. században a rómaiak elfoglalták a szigetet, majd később a Bizánci Birodalom részévé vált. Ithákit a 13. században a normannok uralták, majd egy rövid török uralom után a velenceiek kezébe került.

Ezt követően Ithákit a Campo Formió-i békezerződés 1797. évi elfogadásával Franciaország foglalta el. Ezután egy közös orosz-török haderő szabadította fel, Fjodor Usakov és Kadir bej admirálisok parancsnoksága idején 1798-ban, majd később a Hét Sziget Köztársaság részévé vált, amely eredetileg az Orosz Birodalom és az Oszmán Birodalom protektorátusaként jött létre. 1807-ben ismét francia birtokba került, amíg a Brit Birodalom 1809-ben át nem vette. Az 1815-ös Párizsi békeszerződés szerint Itháki a Jón-szigetek, a Brit Birodalom protektora. 1830-ban a helyi közösség kérte, hogy csatlakozhasson az újonnan felújított görög nemzetállam többi részéhez. Az 1864-es londoni egyezmény értelmében Ithákit a másik hat Jón-szigettel együtt I. György brit király Görögországnak adományozta diplomáciai barátságuknak gesztusaként, azonban fenntartotta korfui kikötőjének kiváltságos brit használatát.

1953-ban erős földrengés sújtotta, sok épület összedőlt.

Közigazgatás[szerkesztés]

Itaca a Jón-szigetek régió különálló területi egysége, és a regionális egység egyetlen önkormányzata. A 2011-es Kallikratész-féle közigazgatási reform részeként az Ithaka regionális egység a volt Kefalónia és Ithaka prefektúra egy részéből jött létre. Az önkormányzat változatlanul a közigazgatási reformon kívül az Ithakám kívül további szigeteket is magába foglal: köztük két közelit, Cape Melissa, Arkoudi és az északkeleti Atokoszt, valamint az Echinadesz-szigetcsoport számos szigetét (közülük nagyobbak: Drakonera, Makri, Oxeia, Petalasz és Vromonasz) kelet felé az Aetolia-Acarnania szomszédságában. Csak Ithaka és Atokosz lakott.

Legnagyobb települései[szerkesztés]

Vathi (2011-ben 1920-ban), Perachori (343), Sztavrosz (366), Platreithiasz (201) és Kioni (182).

Közösségek és falvak: Aetosz, Afalesz, Agiosz Joannisz, Agia Szaranta, Anogi, Exogi, Frikesz, Kalivia, Kathara, Kioni, Kolieri, Lachos, Lefki, Marmaka, Perachori, Piszo Aetosz, Platreithiasz, Rachi, Sztavrosz, Vathi.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Dietrich Volkmer: Ithaka – Das ewige Ziel – Szenen einer Heimreise, Books on Demand, 2006, ISBN 978-3-8370-3053-2
  • Robert Bittlestone: Odysseus Unbound. The Search for Homer’s Ithaca. Cambridge University Press, Cambridge 2005