Ugrás a tartalomhoz

Interstate 24

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Interstate 24
Smyrnában
Smyrnában
Térkép
Úttípusút
Része ennek
ÚtfenntartóKentucky Transportation Cabinet
TulajdonosKentucky Transportation Cabinet
Építkezés1957. augusztus 14.[1]
Hossza
elkészült509,13[2] km
Ország USA
Tartományok
Az út eleje Pulleys Mill
Az út vége East Ridge
A Wikimédia Commons tartalmaz Interstate 24 témájú médiaállományokat.

Az Interstate 24 509,13 kilométer hosszú, délkelet–északnyugati irányú autópálya (a számozási rendszer alapján kelet–nyugati lenne) az Amerikai Egyesült Államok Illinois, Kentucky, Tennessee és Georgia államaiban, amely az I-57 Pulleys Mill-i elágazásától az I-75 és a US 74 East Ridge-i csomópontjáig tart. Georgiai szakasza nincs kitáblázva, az az állami nyilvántartásokban 409-es számmal szerepel.

A Nashville és Chattanooga közötti szakasz a Chicago–Atlanta kereskedelmi korridor része. Nagy szerepe volt Nashville növekedésében; a várostól 48 kilométerre délkeletre tartó út az állam legforgalmasabbika (a szokatlanul nagy teherforgalom miatt a chattanoogai szakaszon is jelentősek a torlódások). A Cumberland-fennsíkot (a helyiek szóhasználatával Monteagle-hegy) keresztező rész a 6%-os emelkedők miatt a tehergépjárművek számára különösen veszélyes szakasz.

Az 1956-os Federal-Aid Highway Act értelmében eredeti végpontja Nasvhille-ben volt; a chattanoogai szakasz az 1960-as években épült, az utolsó részt 1971-ben adták át. A helyi politikusok lobbitevékenységének köszönhetően a szövetségi úthivatal elődje, a Beruházási Hivatal hozzájárult a Pulleys Mill-i hosszabbításhoz. Az I-24 Tennessee és Kentucky legutoljára (1978-ban és 1980-ban) átadott autópályája.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A nashville-i szakasz 1955-ös tervei
1972-ben

Tervezés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nasville és Chattanooga közötti autópálya tervei már a Nemzeti Interregionális Közúti Bizottság 1944-es jelentésében, illetve a Szövetségi Beruházási Ügynökség 1947-es tervében is szerepelt,[3][4] valamint az 1956-os Federal-Aid Highway Act által kijelölt 1685,9 kilométeres hálózat része.[5] A terveket az autópálya-szövetség 1957. augusztus 14-én fogadta el.[1] Ugyan igyekeztek a legegyszerűbb nyomvonalat kiválasztani, Chattanooga térségének hegyei problémát jelentettek. Az út eredetileg az Alton Park és East Lake városrészeket határoló 38. utca közelében haladt volna, de 1955 októberében 2,4 kilométerrel északra tervezték át; emellett 1960 októberében bejelentették, hogy a Missionary-hegységben tervezett híd helyett 37 méter mély és 260 méter széles üreget vájnak a hegybe.[6] A mérnökök a Tennessee folyót a belvárostól délre, majd a Lookout-völgyben javasolták keresztezni, de 1958-ban a beruházási ügynökség ezt túl drágának találta.[7][8]

1957 októberében Tennessee, Kentucky, Illinois és Missouri államok a Nasvhille–Saint Louis meghosszabbításon kezdtek dolgozni, azonban a nyomvonalban nem tudtak megegyezni, végül két javaslat született: az egyik szerint az út Clarksville-nél lépne Tennessee-be, a másik szerint pedig Dicksonig az I-40-nel közös pályán haladna. Tennessee és Kentucky az utóbbit, a szövetségi kormány azonban Fort Campbell közelsége miatt az előbbit preferálta.[9]

1963. szeptember 17-én a négy állam kormányzói a John Fitzgerald Kennedyvel való találkozójukon megállapodtak a nyomvonalról (közte a Pullneys Mill-ig való hosszabbításról),[10] valamint a missouri Hayti és a tennesseei Jackson közötti új autópálya és az 1940-es évek óta tervezett Caruthersville híd megépítését sürgették.[11] 1964. augusztus 18-án a beruházási ügynökség részben jóváhagyta a nyugati hosszabbítást; ez lett a tennesseei Dryersburgig tartó I-155.[12][13]

Építés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első, a chattanoogai vasúti felüljáró feletti szakaszt 1958. december 23-án nyitották meg; ez volt a város és Kelet-Tennessee első autópályája.[14][15][16] Az I-75-től a georgiai államhatárig tartó szakaszt 1961. május 31-én adták át.[17][18][19] A Monteagle-hegyen végzett munkálatok során a US 41 több hajtűkanyarját is felszámolták;[20][21] ezt a részt 1962. február 6-án nyitották meg.[22] A Belvoir Avenue és az I-75 közötti szakaszt 1962 októberének végén,[23] a Fourth Avenue és a vasúti járműtelep közöttit pedig 1963. január 3-án adták át.[24][25]

Nasvhille-ben az I-40-nel közös útpálya 1965. január 11-ére készült el;[26] az I-40/I-65 és a Fesslers Lane közötti szakaszt 1963 decemberében részlegesen,[27] 1965. április 19-én pedig teljesen megnyitották.[28] 1964. január 14-én átadták a Silliman Evans hidat.[29] 1965. július 27-én megnyitották a US 431 és US 41 közötti szakaszt (ezen fázis részét képezte az I-65 addig még el nem készült csomópontja).[30] A Ridge Cut városrészen áthaladó szakaszt 1965. december 1-jén adták át a forgalomnak.[6][31] Azért, hogy az autópálya ne akadályozza a víz útját, a Lookout-hegy lábánál a folyómedret az északi part kotrásával és a déli 230 ezer tonnányi kaviccsal való feltöltésével elterelték.[8] Az 1966. december 16-án átadott szakasz tizenötmillió dolláros költségével a mérföldenkénti árat tekintve akkor az ország legdrágább autópálya-projektje volt.[32]

A Marion megye és a Monteagle-hegy közötti szakasz 1966 végén, a Manchester és a US 64 közötti 1967. július 27-én készült el;[33] a Nickajack-tó feletti hidat 1967. december 18-án,[34] a Lookout-völgyi szakaszt (az I-59 legészakibb részével együtt) 1968. szeptember 10-én,[35] a TN 156-ig tartó szakaszt pedig 1968 novemberének elején nyitották meg.[36][37] Nashville-ben a US 431 és az I-65 között (valamint az I-65 északi részén) 1968. december 23-án,[38] Coffee megye és Manchester között pedig 1969. december 3-án indult meg a forgalom.[39] A Murfreesboro és Beechgrove közötti szakaszt 1970. december 9-én,[40] míg a Nahsville és Murfreesboro közöttit december 31-én adták át.[41] A Nashville–Chattanooga szakasz utolsó eleme (a US 41 és a TN 64 közötti rész)[42] 1971. december 16-án nyílt meg.[43]

A kentuckyi államhatár és Clarksville közötti szakaszon 1971. április 12-én indult el a munka.[44] 1972 februárjában a szövetségi úthivatal bejelentette, hogy a támogatásokat Tennesseetől más, az útépítésekkel jobban elmaradt államokhoz csoportosítják át; emiatt veszélybe került a Nashville és Kentucky közötti rész időre való átadása.[45] Tennessee állam százmillió dollárt különített el a befejezésre,[46][47] ezzel 1972 szeptembere és novembere között megköthették a hiányzó szerződéseket.[48][49][50] A Clarksville–Nashville szakasz átadását 1974 végére vagy 1975 elejére tervezték, azonban földrajzi okokból (dombos és egyenetlen talaj)[51] ez csúszott.[52] A Hopkinsville–Clarksville szakaszt 1975. szeptember 12-én,[53][54] a Robertson megyeit pedig 1976 szeptemberében nyitották meg.[55] Az utolsó nashville-i részt 1978. január 5-én, több mint két évvel a tervezett határidő után adták át.[52][56]

A Silliman Evans hidat 2×3-ról 2×4 sávosra bővítették; ehhez 1974. január 20-a és 1975. április 6-a között lezárták az északi, míg 1975. április 6-a és 1975. november 16-a között a déli irányú útpályát;[57][58][59] ezalatt a korábban több halálos balesetet okozó szalagkorlátokat beton elválasztókra cserélték.[57]

Az első kentuckyi szakaszt (a Lyon megyeit) 1967. december 6-án adták át.[60][61] Az illinois-i szakasz 1968-ban kapott építési engedélyt;[62][63] a Vienna és Metropolis közti részt Dan Walker kormányzó 1974. január 15-én adta át,[64] október 18-án pedig megnyitották az első kentuckyi szakaszt,[65] az Ohio folyó hídját.[66] Az utolsó illinois-i szakaszt 1976. január 24-étől használhatja a forgalom.[67] A US 62 és US 68 közti rész 1977 októberében készült el.[65]

A US 62 és a KY 453 közti szakaszt 1979. október 25-én nyitották meg (a Tennessee folyó feletti híd már öt évvel korábban elkészült).[68] A US 60 és US 68 közti részt 1978. december 15-én adta át Julian Carroll kormányzó,[69] majd 1979. december 10-én megnyitották a KY 453 és a US 641 köztit is.[70] A Cumberland folyó feletti hidat 1972-ben kezdték építeni, de a vélhetően az 1811–1812-es New Madrid-i földrengések (vagy korábbi mozgások) által kialakított sziklaformációk miatt a költségek közel megháromszorozódtak, az átadás pedig késett.[71] 1980. március 20-ára elkészült az Eddyville és Western Kentucky Parkway közötti rész, valamint utóbbi út legnyugatibb szakasza.[72] Az I-24 legutolsó, I-69 és US 68 közötti szakaszát 1980. május 23-án adták át a forgalomnak.[65][73]

Bővítés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1977 novemberében a Tennesseei Közlekedési Hatóság (TDOT) az I-40-nel közös szakasz nyugati útpályáján a követési távolságot figyelő rendszert telepített; ez az úttestbe épített érzékelőkből és figyelmeztető táblákból állt.[74][75] Ez volt az ország első ilyen projektje; alacsony hatékonysága és műszaki problémák miatt 1980 júliusában kikapcsolták.[76] 1979 júliusa és 1980 januárja között a jobb oldali padka megszüntetésével és a sávok 30 centiméterrel való szűkítésével a szakaszt 2×4 sávosra bővítették.[77][78]

1985 áprilisában jelentősen csökkentették a Monteagle-hegységben a keleti útpálya emelkedését, továbbá bal oldali útpadkát és vészrámpát építettek ki.[79][80] A földrajzi helyzet számos késést okozott,[81] az elkészült utat végül Ned McWherter kormányzó 1989. július 11-én adta át (eredetileg 1987 decemberében nyitották volna meg; a költségek 17 millió dollárról 29,5 millióra emelkedtek).[79] Az építkezés alatt mindkét irányt a nyugati útpályára terelték és beton elválasztókat telepítettek, továbbá ideiglenes vészrámpát építettek ki.[81] 1992 januárjában fékbeállító állomás nyílt. A megnyitást követően a balesetek száma az 1983-as 54-ről 1991-re háromra csökkent.[82]

1989 áprilisa és 1990 novembere között a Harding Place és Bell Road közötti szakasz 2×3 sávosra bővítették,[83][84] továbbá 1994 novembere és 1995 novembere között az I-24 keleti útpályájának fizikai elválasztásával közvetlen kapcsolat jött létre az I-40 és az I-440 között.[85][86]

A Nashville és Smyrna közötti tizenöt kilométeres szakaszt 1997 júniusa és 1998 decembere között 2×2-ről 2×4 sávosra bővítették és telekocsi-sávokat alakítottak ki.[87] A TN 266 és az I-840 közötti 13,2 kilométeres szakaszt 1998 augusztusa és 2000 novembere között, az I-440 és a Haywood Lane közöttit pedig 2000 márciusa és 2002 májusa között nyolcsávosra építették át.[88] 2004 eleje és 2005 nyara között az I-840 és a TN 96 közötti szakaszt is átépítették,[89] valamint a Medical Center Parkwaynél csomópontot alakítottak ki. A TN 96 és a US 231 közötti szakasz átépítése, valamint a TN 99-cel való kapcsolat kiépítése 2006 áprilisa és 2008. január 28-a között zajlott.[90]

Chattanoogában a Ridge Cut és Big Scramble közötti szakaszt az 1980-as évek végére átépítették, 1989 májusa és 1991 novembere között pedig a bal oldali kihajtókat felszámolták, valamint a nyugati irányú útpályán a US 27 északi irányára vezető kihajtót alakítottak ki.[84]

Az I-75 csomópontját az Amerikai Közlekedéskutató Intézet az éles ívek és egyéb biztonsági problémák miatt az ország egyik legrosszabb csomópontjának nevezte. 2018 decemberében szerződést kötöttek az átépítésre, ami 2019 májusában kezdődött;[91][92] ennek keretében felszámolták az I-75-ről az I-24-re bal oldalon vezető kihajtókat, továbbá az utat a csomópontban 2×3 sávosra, a kihajtókat pedig háromsávosra bővítették. Cseréltek két hidat, valamint a US 41 csomópontjában szervizutakat építettek, a második fázisban pedig az I-75 és az I-24 közötti minden kihajtót háromsávosra építettek át.[93] A 2021. augusztus 19-én átadott beruházás 133,5 millió dolláros költségével az állam második legdrágább projektje.[94] A Belvoir Avenue felüljáróját és a Germantown Road aluljáróját 2020 májusa és 2021 augusztusa között cserélték, ezalatt a forgalmat a Germantown Roadra és helyi utakra terelték.[95] A 2023. július 13-án kezdődött második fázisban szélesítették a Belvoir Avenue és a Germantown Road közötti szakaszt, továbbá a CSX Transportation vasútvonala feletti felüljárót megmagasították;[96][97][98] ehhez az I-75 szervizútját meghosszabbították a TN 320-ig. Az átadást 2025 nyarára tervezték; ugyan az I-24 átépítése elkészült, az I-75-é a vasúttársasággal való koordinációs problémák miatt nem,[99] 2025 júliusában pedig az átadást 2026 tavaszán tervezték.[100]

I-24 SMART Corridor

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nashville–Murfreesboro közötti rész a régió gyors növekedése miatt az állam legforgalmasabb szakasza, ezért annak „okosúttá” átépítése zajlik.[101] A 2018 októbere és 2021 decembere között zajlott első fázis során vészrámpákat építettek, valamint változtatható képű táblákat helyeztek ki,[102] a 2022-ben kezdődött második fázis során pedig változtatható irányú sávokat és módosítható sebességkorlátozó táblákat telepítettek.[103][104] A végső fázis során térfigyelő kamerákat és egyes felhajtókon közlekedési lámpákat építenek ki.[102]

Nagyobb balesetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1973. július 27-én egy kombi a Silliman Evans híd északi oldalán átszakította a szalagkorlátot, és harminc métert zuhant; az autóban ülő kilenc személy közül nyolc meghalt, a kilencedik pedig megsérült.[105] A közlekedésbiztonsági vizsgálat megállapította, hogy ebben, és a korábbi balesetekben közrejátszott a híd kialakítása, ráadásul az állam tudott a problémákról.[106][107] Néhány hónap múlva megkezdődött a szakasz szélesítése.

1979-ben az Ohio folyó hídján 119 repedést találtak, ezért augusztus 3-án lezárták;[108] a személyforgalom 1980 októberében, a teherforgalom 1981 közepén indult újra.[109]

2010. május 18-án a 127-es kihajtó közelében a keleti oldalán egy folyamatosan növekvő méretű kátyút fedeztek fel, ezért a forgalmat a nyugati irányú pályára terelték.[110] A javításokat követően a szakaszt néhány nap múlva újra megnyitották.[111]

Fejlesztési tervek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tennesseei és georgiai hatóságok közösen dolgoznak az I-59 és US 27 közötti 16 kilométeres szakasz 2×3 sávosra bővítésén; ezen a szakaszon jelentős a teherforgalom, azonban a szűk ívek és több állam részvétele miatt a kivitelezés nehezen halad.[112] (A Nashville belvárosán áthaladó szakasz bővítését is tervezik.)[113]

Közép-Tennessee gyors növekedése miatt a Clarksville és Nashville közötti 2×2 sávos szakasz szűknek bizonyult: a 2020-as évek elején irányonként naponta több mint nyolcvanezer jármű használta.[114] Ugyan a tennesseei közlekedési hatóság a kentuckyi államhatárig tartó szakaszt bővítené,[115] az észak-nashville-it nem, ami miatt számos kritikát kaptak (Clarksville önkormányzata 2021-ben kérte a szakasz szélesítését, amit Marsha Blackburn szenátor is támogatott).[116][117][118] 2023 óta az állam több szövetségi támogatást is elnyert, azonban a clarksville-i szakasz bővítését 2034 előtt nem tervezik elkezdeni,[119] emellett az I-65 és TN 45 közötti nyomvonal bővítését elvetették;[113][120] ez miatt a lakosoktól további kritikákat kaptak.[121]

Leírás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Manchesterben
A US 72 csomópontja
Az I-59 csomópontja

Átlósan halad az I-57-től az I-75-ig, és érinti Chattanoogát, Paducah-t és Eddyville-t is. Tennesseei szakasza hosszabb, mint a három másik államban együttvéve; ezt a délkeleti végén kettévágja a rövid georgiai szakasz (Georgia State Route 409).[122]

Illinois

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Williamson megye délnyugati részén, az I-57 44-es számú kihajtójánál (Pulleys Mill közelében) kezdődik,[123] majd délkeletre tartva Johnson megyébe érkezik,[124] és érinti a US 45-öt és az IL 146-ot. Massac megyében Big Bay és New Columbia településeket érintve Round Knob mellett elhaladva Metropolisba lép. Fort Massac mellett elhaladva elhagyja Metropolist, majd az Ohio folyón átkelve éri el Kentuckyt.[125]

Kentucky

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jackson Purchase régióban délkeletre fordul, és nyugatról ér Paducah-ba, ahol a pihenőhelyen áll a történelmi Whitehaven-ház.[126] A US 60-at, 62-t és 45-öt érintve keletre fordul és Reidlandnél keresztezi a US 68-at. Marshall megyében 11 kilométert megtéve az I-69-hez és a US 62 szervizútjához érkezik, majd innen az előbbivel közös útpályán halad. A Kentucky-gáttól északra keresztezik a KY 453-at, ezután pedig a Barkley-gáttól északra átkelve a Cumberland folyón Lyon megyébe lépnek.[127]

Keletre haladva érintik Kuttawát és Eddyville-t, majd 3,2 kilométer múlva szétválnak; innen az I-69 északkeletre, az I-24 pedig délkeletre folytatódik. Áthalad a KY 93 felett (a két út között nincs kapcsolat), majd a Kentuckyi Állami Fegyháznál keresztezi a KY 293-at. A Barkley-tavat érintve Caldwell megyébe lép és keresztezi a KY 139-et. Trigg megyében találkozik a US 68-cal és KY 80-nal, ezután pedig Christian megyébe lép és érinti az I-169 déli végpontját. 6,4 kilométer múlva érinti a Fort Campbell felé kapcsolatot adó US 41 Alternate-et, nyolc kilométer múlva pedig Tennesseebe lép.[127]

Tennessee

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Clarksville és Nyugati-felföld

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Délkelet–északnyugati irányban lép Montgomery megyébe, ahol fontos kapcsolatot nyújt Chicago és Saint Louis felé. Clarksville-be lépve, a TN 48-at követően érinti a US 79-et és a TN 237-et, majd a Piros-folyón való átkelést követően a TN 76-ot.

Clarksville-t elhagyva hosszú, egyenes szakaszon Robertson megyébe ér, ahol a TN 49 csomópontját követően süllyedni kezd, majd rövid ideig Cheatham megyében halad. Rövid emelkedőt követően Davidson megyébe lép, ahol Joelton közelében keresztezi a US 431-et, majd a Nashhille-medencéig süllyed; ezen a szakaszon a nyugati irányon teherautó-kapaszkodósáv van. Erdős területeket keresztezve a TN 45-höz (Old Hickory Boulevard) ér, majd innentől a TN 155-ig az emelkedők miatt mindkét oldalon van kapaszkodósáv.

Nashville térsége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nashville-ben egy lóhere alakú csomópontban találkozik a TN 155-tel (Briley Parkway), majd 1,6 kilométer múlva az I-65-tel közös nyomvonal kezdődik. A US 41A és US 431 csomópontjától 1,6 kilométerre az I-65 különválik; innen az I-24 2×3 sávos és a US 31E kereszteződését követően elhalad a Nissan Stadion mellett. A Silliman Evans hídon átkel a Cumberland folyón, majd délkelet–északnyugat irányban az I-40-nel közös nyolc sávos szakasz kezdődik. 3,2 kilométerrel később, a US 70S csomópontjában az I-40 Knoxville felé leválik.

Az I-24, I-40 és I-440 csomópontjában előbbi keleti irányú útpályáján az I-40-ről az I-440-re tartó forgalom fizikailag szét van választva. A Nashville-i nemzetközi repülőtér közelében az I-24 bal oldali sávjai telekocsi-sávok. Antioch után keresztezi a TN 171-et.

Rutherford megyébe lépve eléri La Vergnét és Smyrnát, utóbbiban érinti a Nissan gyárát. A települést elhagyva eléri az I-840-et és Murfreesborót, ahol keresztezi a TN 96-ot, és a Stones folyó nyugati ágán átkelve a TN 99-et. A US 231 csomópontjában a telekocsi-sávok megszűnnek és az autópálya 2×4-ről 2×2 sávra szűkül. 4,8 kilométerrel később keresztezi Murfreesboro déli elkerülőjét, a Joe B. Jackson Parkwayt.

Kelet-Nashville-medence és Keleti-felföld

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Murfreesbroo után nagyrészt szántóföldek között halad, majd a Nashville-medencéből kilépve eléri a Highland Rim formációt. Bedford megyében érinti a TN 64-et és az államban először emelkedése eléri a háromszáz métert. A felföld csúcsán keresztezi a US 41-et és Manchesterben keresztezi a Kis-Duck folyót, valamint a TN 53-at és TN 55-öt. Rövid idő múlva újra keresztezi a US 41-et, majd a várost elhagyva északkeletről megkerüli az Arnold légitámaszpontot. Farmok mentén haladva ér Grundy megyébe, ahol Pelham közelében érinti a US 64-et és a TN 50-et; innen előbbivel közös útpályán halad. Az Elk folyón átkelve a Cumberland-alföldre ér.

Monteagle-hegy és Cumberland-alföld

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az út legveszélyesebb szakasza a helyiek által Monteagle-hegyként nevezett térség; ugyan minden járművezetőt körültekintésre kérnek, számos teherautó szenvedett halálos balesetet. A legveszélyesebb rész a keleti útpálya, melynek süllyedése több kilométeren át 2–4% közötti; itt a 2×3 sáv mellett a bal oldalon kettő vészrámpa található. A nyugati oldalon is számos veszélyes ív található; itt a járművek lassítása érdekében a sávokat fizikailag elválasztották. A tehergépjárművek számára az alföld teljes területén 45–55 mph (72–89 km/h) sebességkorlátozás van érvényben. A csúcson az út eléri a 610 méteres magasságot; Grundy és Marion megyék határán lép Kelet-Tennesseebe.

A térségben az egyik legszélesebb a két útpálya közötti távolság (1,6 kilométer). A keleti útpálya eredetileg a US 64 háromsávos (két felfelé és egy lefelé) szakaszának része volt.

A hegyről leereszkedve keresztezi a US 72-t, majd a US-64-től szétválik. A TN 28-at követően néhány kilométeren a két útpálya távolsága 800 méter, és a kettő között farmok, lakóházak és vállalkozások találhatók. Egy hegygerincen áthaladva és a TN 27-et keresztezve megérkezik a Nickajack-tóhoz, majd a Running Water-patakon egy szűk rácsozatú hídon kel át (itt erős oldalszél jellemző). Innen Hamilton megyébe és az EST/EDT időzónába lép. 400 méter múlva Georgiába érkezik.

Georgia és Chattanooga

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Georgia állam Dade megyéjében az út 6,4 kilométert tesz meg a Mosómedve-hegy déli lábánál; itt a csomópontokat a tennesseei, a mérföldköveket azonban a georgiai rendszer szerint jelzik. A szakasz a georgiai nyilvántartásokban 409-es számmal szerepel. 2,4 kilométerrel az államhatártól keresztezi az I-59-et, majd északra fordulva a GA 299-et. További 1,21 kilométerrel később visszatér Tennesseebe.

Hamilton megyébe lépve több kilométeren át Tiftonia területén halad, majd a Lee Highwayt (US 11/US 41/US 72) keresztezve kelet felé fordulva áthalad a Tennessee folyót és a Lookout-hegyet elválasztó mesterséges hágón, ezután kilencven fokkal északra fordulva Chattanoogába lép. A US 27 belvárosi csomópontjától rövid ideig azzal közös nyomvonalon halad; a két út a 2×4 sávos szakaszon, a Rossville Boulevardnál válik szét, innen az I-24 2×3 sávos. A US 41/US 76 csomópontjától a Missionary-hegységbe emelkedik, melynek csúcsán keletre fordul; a nagy emelkedők és a torlódások miatt ez a szakasz a tehergépjárművek számára különösen veszélyes. A túlsó oldalon lassan ereszkedve több szervizutat keresztez, majd egy T alakú csomópontban (75/24 Split) végződik.

Nyomvonala

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
állam mérföld kilométer
Illinois IL 38,73 62,33
Kentucky KY 93,37 150,26
Tennessee TN 180,16 289,94
Georgia GA 4,10 6,60
Teljes:[128] 316,36 509,13
Csomópontok, pihenőhelyek és hidak
Chicago, Memphis
7 (Tunnel Hill Road) – Tunnel Hill, Goreville
14 Vienna, Harrisburg
16 Vienna, Golconda
27 (Big Bay Road) – New Columbia, Big Bay
37 Metropolis, Brookport
Völgyhíd Interstate 24 híd (Illinois–Kentucky-államhatár)
3 Paducah
4 Paducah, Wickliffe
7 Bardwell, Mayfield
11 (Husband Road) – Paducah
16 Paducah
25 Fulton, Calvert City
27 Kentucky-gát, Calvert City
31 Grand Rivers, Smithland
40 Eddyville, Kuttawa
42 Henderson, Elizabethtown
45 Princeton
56 Princeton, Cadiz
65 Cadiz, Hopkinsville
73 Newstead, Gracey
81 Hopkinsville
86 Hopkinsville, Fort Campbell
89 Oak Grove, Pembroke
Kentucky–Tennessee-államhatár
1 Clarksville, Trenton
4 (LG Highway / Wilma Rudolph Boulevard) – Clarksville, Guthrie
8 (Hankook Road / Rossview Road)
11 (Dr. Martin Luther King Jr. Parkway) – Clarksville, Adams
19 (Maxey Road) – Adams
24 Springfield, Ashland City
31 (New Hope Road)
35 Springfield, Joelton
40 (Old Hickory Boulevard)
43 (Briley Parkway) – Nashville-i nemzetközi repülőtér
44 Louisville, Nashville
87 (Trinity Lane)
47 North First Street / Jefferson Street
47A (Ellington Parkway) / Spring Street
48 James Robertson Parkway – Tennessee Állami Kapitólium
49 Korean Vets Boulevard / Shelby Avenue – Nissan Stadion
Völgyhíd Silliman Evans híd (Cumberland folyó)
50 Memphis, Huntsville
212 Hermitage Avenue / Fesslers Lane
52B Knoxville – Nashville-i nemzetközi repülőtér
52 (Murfreesboro Road)
53 Memphis
54 (Briley Parkway)
56 (Harding Place) – Nashville-i nemzetközi repülőtér
57 Haywood Lane – Antioch
59 (Bell Road)
60 Hickory Hollow Parkway / William Turner Parkway
62 (Old Hickory Boulevard)
64 Waldron Road – La Vergne
66 (Sam Ridley Parkway) – Smyrna
70 (Nissan Drive / Lee Victory Parkway / Almaville Road) – Smyrna
74 Memphis, Franklin, Knoxville, Lebanon
76 Fortress Boulevard / Medical Center Parkway
78 Franklin, Murfreesboro
80 Murfreesboro
81 Shelbyville, Murfreesboro
84 Joe B. Jackson Parkway
89 Buchanan – Epps Mill Road
97 (Beechgrove Road) – Shelbyville
105
110 Manchester, Woodbury
111 Manchester, Tullahoma, McMinnville
114 Manchester
117 Amold légitámaszpont, Tullahoma
127 Pelham, Winchester
134 Monteagle, Sewanee
135 Monteagle, Tracy City
143 Martin Springs Road
152 Kimball, South Pittsburg
155 Jasper, Dunlap
158 Nickajack-gát, Powells Crossroads
Völgyhíd Interstate 24 híd (Nickajack-tó)
161 Haletown, New Hope
Tennessee–Georgia-államhatár
167 Birmingham
169 Wildwood
Georgia–Tennessee-államhatár
174 Tiftonia, Lookout Mountain
175 Browns Ferry Road – Lookout Mountain
176 (Broad Street) / (Market Street – Chattanooga, Lookout Mountain
180 (Rossville Boulevard) / Central Avenue
181 Fourth Avenue
181A East Ridge
Missionary-hegység
183A Belvoir Avenue / Germantown Road
184 Moore Road
185 Atlanta, Knoxville

Források:[129][130][131][132]

Másodrendű utak

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Interstate 124

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az I-124 3,2 kilométeres, 2×2 sávos út Chattanoogában; az 1980-as évek végétől US 27-ként van kitáblázva[133] (egyes helyeken továbbra is I-124-ként hivatkoznak rá).[134]

Paducah-i kereskedelmi körgyűrű

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Interstate 24 Business (2002-ig Interstate 24 Downtown) a Kentucky állambeli Paducah belvárosán halad keresztül. A US 60-nal és a KY 1954-gyel közös nyomvonalat követ.[135]

Csomópontok, pihenőhelyek és hidak
Útkereszteződés illetve útelágazás 0 (Hinkleville Road-nyugat)
Útkereszteződés illetve útelágazás 3,1 (32nd Street)
Útkereszteződés illetve útelágazás 3,9 (Joe Clifton Drive)
Útkereszteződés illetve útelágazás 4,2 (H.C. Mathis Drive)
Útkereszteződés illetve útelágazás 7,1 (8th Street)
Útkereszteződés illetve útelágazás 8,4 (Kentucky Avenue)
Útkereszteződés illetve útelágazás 13,2
Útkereszteződés illetve útelágazás 14,2
Útkereszteződés illetve útelágazás 17,5 (Husband Road-észak)
Útkereszteződés illetve útelágazás 18 (Husband Road)/Kentucky-gát, Nashville, Saint Louis

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 Official Route Numbering for the National System of Defense and Interstate Highways. commons.wikimedia.org. (angolul) Federal Works Agency (1957. augusztus 14.) (Hozzáférés: 2026. július 21.)
  2. ↑ Table 1 – Main Routes. www.fhwa.dot.gov. (angolul) Federal Highway Administration (Hozzáférés: 2026. július 21.)
  3. ↑ Richard F. Weingroff: Designating the Urban Interstates. www.fhwa.dot.gov. (angolul) Federal Highway Administration (Hozzáférés: 2026. július 21.)
  4. ↑ National System of Interstate Highways. commons.wikimedia.org. (angolul) Federal Works Agency (1947. augusztus 2.) (Hozzáférés: 2026. július 21.)
  5. ↑ History of the Tennessee Highway Department. (angolul) Nashville: Tennessee State Highway Department; (hely nélkül): Bureau of Public Roads. 1959. 51–52. o. arch Hozzáférés: 2026. július 21.
  6. 1 2 Harmon Jolley: Your Tax Dollars At Work – Ridge Cut. www.chattanoogan.com. (angolul) The Chattanoogan (2003. április 2.) (Hozzáférés: 2026. július 21.)
  7. ↑ Bend Road Is Out In View Of Leech. (angolul) Chattanooga Daily Times, (1958. április 15.) 1. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  8. 1 2 Harmon Jolley: Your Tax Dollars At Work – I-24 Around Moccasin Bend. www.chattanoogan.com. (angolul) The Chattanoogan (2003. április 6.) (Hozzáférés: 2026. július 21.)
  9. ↑ Bill Kovach: State Fighting Blocks I-24. (angolul) The Nashville Tennesseean, (1963. augusztus 11.) 18. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  10. ↑ Lois Laycook: 4 Governors Agree on I-24; Campbell, Paducah on Route. (angolul) The Nashville Tennesseean, (1963. szeptember 18.) 1. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  11. ↑ U.S. Offered I-24 Routing. The Nashville Tennesseean, (1963. szeptember 29.) 6. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  12. ↑ Lois Laycook: U.S. Approves I-24 to Illinois, Bridge in Dyer. (angolul) The Nashville Tennesseean, (1964. augusztus 19.) 1–2. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  13. ↑ Eisenhower Interstate Highway System, Previous Facts of the Day. www.fhwa.dot.gov. (angolul) Federal Highway Administration (Hozzáférés: 2026. július 21.) arch
  14. ↑ New Road Links Pushed in State. (angolul) The Chattanoogan Times, (1958. december 14.) 10. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  15. ↑ Springer Gibson: 23rd Street Freeway Work Ahead of Schedule. (angolul) The Chattanooga Times, (1958. szeptember 4.) 3. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  16. ↑ Fred Schneider: Interstate Link On 23rd Opened. (angolul) The Chattanooga Times, (1958. december 24.) 3. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  17. ↑ Report of the State Highway Commissioner 1958–60. babel.hathitrust.org. Tennessee Department of Highways (1960) 80. o. (Hozzáférés: 2026. július 21.)
  18. ↑ Program Is Set At Spring Creek. (angolul) The Chattanooga Times, (1961. május 30.) 3. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  19. ↑ Hal Munck: Spring Creek Interchange Dedicated by Road Chief. (angolul) The Chattanooga Times, (1961. június 1.) 3., 14. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  20. ↑ ’$3 Million Horseshoe’ Completed on U.S. Route 41 near Monteagle. (angolul) The Chattanooga Times, (1962. február 25.) 11. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  21. ↑ Mouzon Peters: $1.5 Million Freeway Job to Take at Least Another Year to Complete. (angolul) The Chattanooga Times, (1959. augusztus 14.) 14. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  22. ↑ Ken Morrell: Monteagle Highway Opened. (angolul) The Nashville Banner, (1962. február 6.) 1., 8. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  23. ↑ One Section of Freeway Opened, Another Soon to Be (photos). (angolul) The Chattanooga Times, (1962. október 27.) 3. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  24. ↑ Freeway Section Is Opened (photo). (angolul) Chattanooga Daily Times, (1963. január 4.) 1. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  25. ↑ Freeways Aiding City Motorists. (angolul) Chattanooga Daily Times, (1963. január 16.) 20. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  26. ↑ Second Access to I-40 Opens. (angolul) The Nashville Tennesseean, (1965. január 12.) 13. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  27. ↑ Bill Kovach: Evans Bridge Handling 10,000 Cars a Day. (angolul) The Nashville Tennesseean, (1963. december 29.) 8A. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  28. ↑ Sections to Open on I-40, I-65. (angolul) The Nashville Tennesseean, (1965. április 16.) 19. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  29. ↑ Nat Caldwell: Silliman Evans Bridge Dedicated. (angolul) The Nashville Tennesseean, (1964. január 15.) 1. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  30. ↑ Road To Open. (angolul) The Nashville Tennessean, (1965. július 24.) Hozzáférés: 2026. július 21.
  31. ↑ Michael Davis: 50 years later… Interstate network transformed U.S. transportation system. digital.olivesoftware.com. Chattanooga Times Free Press (2006. június 29.) (Hozzáférés: 2026. július 21.) arch
  32. ↑ Gov. Frank Clement Dedicates What Is Probably State's Costliest Road. (angolul) Johnson City Press-Chronicle, (1966. december 17.) 2. o. Hozzáférés: 2026. július 21.
  33. ↑ 12 Miles of I-24 to Open Today. (angolul) The Nashville Tennessean, (1967. július 27.) 46. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  34. ↑ I-24 Span Opened South of Jasper. (angolul) The Tennessean, (1967. december 19.) 4. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  35. ↑ Federal Freeze to Delay Funds for Georgia Highways. (angolul) The Atlanta Constitution, (1968. szeptember 12.) 18. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  36. ↑ New Interstate Links To Open. (angolul) The Jackson Sun, (1968. október 20.) 3. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  37. ↑ Three Interstate Sections To Open In Next Few Weeks. (angolul) Elizabethton Star, (1968. október 21.) 1., 6. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  38. ↑ Charles Fontenay: Interstate Traffic Still Stalls in Metropolitan Nashville. (angolul) The Nashville Tennesseean, (1969. január 12.) 86. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  39. ↑ I-24 Bypass Opened Around Manchester. (angolul) The Nashville Tennesseean, (1969. december 4.) 66. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  40. ↑ I-24 Section Opened Today. (angolul) The Daily News-Journal, (1969. december 7.) 1. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  41. ↑ New I-24 Section to Open. (angolul) The Nashville Tennesseean, (1970. december 31.) 14. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  42. ↑ I-24 Linkage Contracts Let. (angolul) The Nashville Tennesseean, (1969. február 1.) 16. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  43. ↑ Robert Kollar: It’ll Be Clear Sailing to Chattanooga Now. (angolul) The Nashville Tennessean, (1971. december 17.) 21. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  44. ↑ Work Rapid On 24. (angolul) Clarksville Leaf-Chronicle, (1971. április 18.) 1. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  45. ↑ Jim Charlet: Lid Clamped On I-24 Construction. (angolul) Clarksville Leaf-Chronicle, (1972. február 9.) 1–2. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  46. ↑ State Will Have 828 Miles Of Interstate By Jan. 1. (angolul) Clarksville Leaf-Chronicle, (1972. július 5.) 2. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  47. ↑ Bill Rawlins: I-24 Bid Call Set This Fall. (angolul) Clarksville Leaf-Chronicle, (1972. július 6.) 1–2. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  48. ↑ Bidding Begins Next Month For Portions Of I-24. (angolul) Clarksville Leaf-Chronicle, (1972. augusztus 27.) 5. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  49. ↑ Bridge Bids Proposed. (angolul) Clarksville Leaf-Chronicle, (1979. szeptember 27.) 2. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  50. ↑ Bids Nov. 17 On I-24 Work. (angolul) Memphis Press-Scimitar, (1972. október 20.) 15. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  51. ↑ Interstate Completion by New Year? Maybe. (angolul) Clarksville Leaf-Chronicle, (1977. december 28.) 1. o.
  52. 1 2 I-24 Opens. (angolul) Clarksville Leaf-Chronicle, (1978. január 6.) 1. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  53. ↑ Carroll to Open Section of Interstate 24 Friday. (angolul) Kentucky New Era, (1975. szeptember 11.)
  54. ↑ First I-24 Section Opens. (angolul) Clarksville Leaf-Chronicle, (1975. szeptember 14.) 1. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  55. ↑ Local News Notes. (angolul) Clarksville Leaf-Chronicle, (1976. december 8.) 1. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  56. ↑ Motorists Wait as Final Link of I-24 Opens. (angolul) The Tennessean, (1978. január 6.) 13. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  57. 1 2 Dwight Lewis: Northbound Evans Bridge to Close for Year Sunday. (angolul) The Tennessean, (1974. január 18.) 20. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  58. ↑ Silliman Evans Bridge Span Open. (angolul) The Tennessean, (1975. április 9.) 1. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  59. ↑ Lanes Open Sunday. (angolul) The Tennessean, (1975. november 14.) 1. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  60. ↑ Bill Powell: Breathitt to Break Ground for Well-Advanced Interstate 24. (angolul) Sun-Democrat, (1967. december 4.) 1–2. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  61. ↑ I-24 Work Is Started Without Gov. Breathitt. (angolul) The Courier-Journal, (1967. december 7.) A29. o. Hozzáférés: 2026. július 22.
  62. ↑ Illinois Blue Book, 1967–1968. www.idaillinois.org. (angolul) Illinois (1967) 746. o. (Hozzáférés: 2026. július 23.) arch
  63. ↑ Illinois Blue Book, 1965–1966. www.idaillinois.org. (angolul) Illinois (1965) 720. o. (Hozzáférés: 2026. július 23.) arch
  64. ↑ 21-Mile Section of Interstate 24 Opened Tuesday by Gov. Walker. (angolul) Hardin County Independent, (1974. január 14.) 1. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  65. 1 2 3 Bill Bartleman: At Last, an Unbroken I-24 from Here South. (angolul) The Paducah Sun, (1980. május 22.) 1A., 12A. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  66. ↑ Traffic Flow Is Improved as I-24 Bridge in Operation. (angolul) Sun-Democrat, (1974. október 18.) 1A. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  67. ↑ Interstate 24 Opened at Pulleys Mill. (angolul) Southern Illinoisian, (1976. január 25.) 1. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  68. ↑ Bill Powell: New Portion of I-24 Allows Use of Bridge over Tennessee River. (angolul) The Courier-Journal, (1979. június 27.) B1. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  69. ↑ Bill Maddock: Carroll Aiming for I-24 Wrap-Up Before He’s Out. (angolul) The Paducah Sun, (1978. december 17.) 2A. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  70. ↑ Bill Powell: Carroll Spends Last Day Spreading Good News. (angolul) The Courier-Journal, (1979. december 11.) B5. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  71. ↑ Bill Powell: A Shock to the Budget: Unexplained Quake Damage Shot Bridge’s Cost Sky-High. (angolul) The Courier-Journal, (1979. szeptember 23.) A1., A12. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  72. ↑ Bill Powell: New Part of I-24 Finishes 4-Lane Route Across State. (angolul) The Courier-Journal, (1980. március 21.) B1. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  73. ↑ Bill Powell: After 23 Years, Final Link of I-24 Will Open Without Fanfare. (angolul) The Courier-Journal, (1980. március 22.) B1–B2. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  74. ↑ Frank Gibson: Sensors Lurk on Interstates for Tailgaters. (angolul) The Tennesseean, (1977. november 26.) 1., 6. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  75. ↑ Checking on Tailgaters. (angolul) The Tennesseean, (1977. december 1.) 14. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  76. ↑ Fred Travis: Another Expensive Boondoggle. (angolul) The Tennesseean, (1980. október 14.) 10A. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  77. ↑ Motorists Face I-40 Disruption. (angolul) The Tennesseean, (1979. május 28.) 16. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  78. ↑ Work to Widen I-24-40 Lanes Scheduled to Begin Today. (angolul) The Tennesseean, (1979. július 12.) 15. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  79. 1 2 New I-24 Lanes Opened at Monteagle. (angolul) The Tennesseean, (1989. július 12.) 2B. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  80. ↑ New I-24 Stretch to Open July 11. (angolul) The Tennesseean, (1989. július 6.) 3B. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  81. 1 2 Dan George: I-24 East over Monteagle Likely Open Next Summer. (angolul) The Tennesseean, (1988. december 16.) 21A. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  82. ↑ Előfizetés szükséges Alan Salomon: Once-Defenseless Truckers Grateful as Tennessee ’Tames’ Killer Mountain. www.joc.com. (angolul) Journal of Commerce (1992. március 17.) (Hozzáférés: 2026. július 23.)
  83. ↑ Nashville Road Work. (angolul) The Tennesseean, (1990. július 1.) 4B. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  84. 1 2 1987–1991 Contract Awards. www.tn.gov. (angolul) Tennessee Department of Transportation (Hozzáférés: 2026. július 23.) arch
  85. ↑ Carrie Ferguson: First Stage of Interstate Relief Expected Soon. (angolul) The Tennesseean, (1990. október 28.) 1A. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  86. ↑ Gail Kerr: Old I-440 Dash Thing of the Past. (angolul) The Tennesseean, (1995. szeptember 23.) 1B. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  87. ↑ New Lanes to Open on I-24. www.tdot.state.tn.us. (angolul) Tennessee Department of Transportation (1998. november 30.) (Hozzáférés: 2026. július 23.) arch
  88. ↑ Final Paving Begins on I-24: Project Finishes Six Weeks Early. www.tdot.state.tn.us. (angolul) Tennessee Department of Transportation (2002. április 17.) (Hozzáférés: 2026. július 23.) arch
  89. ↑ Matt Anderson: Interstate 24 Is County’s Transportation Lifeline. (angolul) The Tennesseean, (2005. szeptember 22.) X11. o. Hozzáférés: 2026. július 23.
  90. ↑ I-24 Widening Project in Murfreesboro Complete Five Months Early. www.tdot.state.tn.us. (angolul) Tennessee Department of Transportation (2008. január 28.) (Hozzáférés: 2006. július 23.) arch
  91. ↑ TDOT: I-24/I-75 interchange project to begin in 2019, last less than 3 years. newschannel9.com. (angolul) WTVC (2018. december 21.) (Hozzáférés: 2026. július 23.)
  92. ↑ Ben Benton: Ontractor starts early work, materials deliveries at I-75/I-24 ’Split’. www.timesfreepress.com. (angolul) Chattanooga Times Free Press (2019. május 6.) (Hozzáférés: 2026. július 23.)
  93. ↑ I-75 Interchange at I-24. www.tn.gov. (angolul) Tenneessee Department of Transportation (Hozzáférés: 2026. július 23.) arch
  94. ↑ Ben Benton: Phase 1 of Split project ends, but bottleneck from I-75 north to I-24 west will linger. www.timesfreepress.com. (angolul) Chattanooga Times Free Press (2021. augusztus 22.) (Hozzáférés: 2026. július 23.)
  95. ↑ TDOT to Begin Bridge Replacement Project on Interstate 24 in Chattanooga. www.tn.gov. (angolul) Tennessee Department of Transportation (2020. április 15.) (Hozzáférés: 2026. július 23.) arch
  96. ↑ Timeline. www.tn.gov. (angolul) Tennessee Department of Transportation (Hozzáférés: 2026. július 23.) arch
  97. ↑ Ben Benton: Phase 2 of I-75/I-24 split project gets underway with bridge closures in Hamilton County. www.timesfreepress.com. (angolul) Chattanooga Times Free Press (2023. július 13.) (Hozzáférés: 2026. július 23.)
  98. ↑ Jaclyn Davis: Starting Wednesday: Detours to go up in next phase of I-24/I-75 split construction in Chattanooga. newschannel9.com. (angolul) WTVC (2023. július 17.) (Hozzáférés: 2026. július 23.)
  99. ↑ Delayed again: TDOT now says I-24/I-75 split work won't be finished by Labor Day this year. newschannel9.com. (angolul) WTVC (2025. július 15.) (Hozzáférés: 2026. július 23.)
  100. ↑ Mary-Beth Mangrum: TDOT announces delays in I-75 expansion, projects completion past summer 2025. newschannel9.com. (angolul) WTVC (2025. április 29.) (Hozzáférés: 2026. július 23.)
  101. ↑ I-24 SMART Corridor. www.tn.gov. (angolul) Tennessee Department of Transportation (Hozzáférés: 2026. július 23.) arch
  102. 1 2 I-24 SMART Corridor Timeline. www.tn.gov. (angolul) Tennessee Department of Transportation (Hozzáférés: 2026. július 23.) arch
  103. ↑ Joe Wenzel – Marissa Sulek: TDOT: Construction to start on phase 2 of I-24 SMART Corridor next month. www.wsmv.com. (angolul) WSMV (2022. március 25.) (Hozzáférés: 2026. július 23.)
  104. ↑ Darby McCarthy: I-24 SMART Corridor project begins Phase 2, lane closures from Nashville to Murfreesboro beginning in April. www.newschannel5.com. (angolul) WTVF (2022. március 27.) (Hozzáférés: 2026. július 23.)
  105. ↑ Frank Gibson – Dwight Lewis: Long Drive, Fogged Road Spell Tragedy. (angolul) The Tennesseean, (1973. február 28.) 1., 13. o. Hozzáférés: 2026. július 24.
  106. ↑ Tom Gillen: State Knew Barrier Unsafe, Report Says. (angolul) The Tennesseean, (1974. augusztus 12.) 1. o. Hozzáférés: 2026. július 24.
  107. ↑ Bridge Information Needed. (angolul) The Tennesseean, (1974. augusztus 14.) 8. o. Hozzáférés: 2026. július 24.
  108. ↑ Bridge Jam to Continue over a Year. (angolul) Williamson Daily News, (1979. augusztus 30.)
  109. ↑ Light Traffic Scheduled for I-24 Bridge by Oct. 1. (angolul) The Southeast Missourian, (1980. augusztus 8.)
  110. ↑ Sinkhole Forces I-24 Closure in Grundy County. www.newschannel5.com. (angolul) WTVF (2010. május 28.) (Hozzáférés: 2026. július 24.) arch
  111. ↑ Sinkhole repaired, I-24 reopens. www.timesfreepress.com. (angolul) Chattanooga Times Free Press (2010. május 22.) (Hozzáférés: 2026. július 14.)
  112. ↑ Georgia/Tennessee Making Plans To Widen I-24 To 3 Lanes Between I-59 And U.S. 27 In Chattanooga. www.chattanoogan.com. (angolul) The Chattanoogan (2021. augusztus 20.) (Hozzáférés: 2026. július 24.)
  113. 1 2 ArcGIS Dashboards. www.arcgis.com (angolul) (Hozzáférés: 2026. július 24.) arch
  114. ↑ Transportation Data System. tdot.public.ms2soft.com. (angolul) Tennessee Department of Transportation (Hozzáférés: 2026. július 24.)
  115. ↑ Jimmy Settle: Widening of I-24 through Clarksville moves up on TDOT to-do list. eu.theleafchronicle.com. (angolul) The Leaf-Chronicle (2018. január 31.) (Hozzáférés: 2026. július 24.)
  116. ↑ Jason Lamb: Clarksville asks state to fund I-24 widening project. www.newschannel5.com. (angolul) WTVF (2021. szeptember 25.) (Hozzáférés: 2026. július 24.)
  117. ↑ Casey Williams: Interstate 24 widening from Kentucky state line to Nashville tops wish list from local leaders. clarksvillenow.com. (angolul) Clarksville Now (2021. szeptember 23.) (Hozzáférés: 2026. július 24.)
  118. ↑ Jake Foster: Widening I-24, cutting federal spending top priorities for Sen. Marsha Blackburn in visit to Montgomery County. clarksvillenow.com. (angolul) Clarksville Now (2023. március 10.) (Hozzáférés: 2026. július 24.)
  119. ↑ Interstate 24 (Montgomery County). www.tn.gov. (angolul) Tennessee Department of Transportation (Hozzáférés: 2026. július 25.)
  120. ↑ 10 Year Project Plan. www.tn.gov. (angolul) Tennessee Department of Transportation (Hozzáférés: 2026. július 25.) arch
  121. ↑ Nikki McGee: Montgomery County leaders push for expansion of Interstate 24. www.wkrn.com. (angolul) WKRN (2025. január 6.) (Hozzáférés: 2026. július 25.)
  122. ↑ Georgia Transportation Map. www.dot.ga.gov. (angolul) Georgia Department of Transportation (2002) (Hozzáférés: 2026. július 25.) arch
  123. ↑ Williamson County General Highway Map. www.dot.state.il.us. (angolul) Illinois Department of Transportation (2010) (Hozzáférés: 2026. július 25.) arch
  124. ↑ Johnson County General Highway Map. www.dot.state.il.us. (angolul) Illinois Department of Transportation (1994) (Hozzáférés: 2026. július 25.) arch
  125. ↑ Massac County General Highway Map. www.dot.state.il.us. (angolul) Illinois Department of Transportation (2001) (Hozzáférés: 2026. július 25.) arch
  126. ↑ Kat Bryars: Whitehaven Welcome Center Celebrates 40th Anniversary. www.wpsdlocal6.com. (angolul) WPSD (2023. június 24.) (Hozzáférés: 2026. július 25.)
  127. 1 2 Official Kentucky Highway Map. maps.kytc.ky.gov. (angolul) Kentucky Department of Transportation (Hozzáférés: 2026. július 25.)
  128. ↑ United States Department of Transportation - Federal Highway Administration (2002. október 31.). "Route Log- Main Routes of the Eisenhower National System Of Interstate and Defense Highways - Table 1". Hozzáférés: 2006. július 12.
  129. ↑ Gist2. gis.dot.illinois.gov. (angolul) Illinois Technology Transfer Center (Hozzáférés: 2026. július 26.) arch
  130. ↑ Official DMI Route Log. apps.transportation.ky.gov. (angolul) Kentucky Department of Transportation (Hozzáférés: 2026. július 26.) arch
  131. ↑ National Highway Planning Network. data-usdot.opendata.arcgis.com. (angolul) U.S. Department of Transportation (Hozzáférés: 2026. július 26.)
  132. ↑ 2013 Official Transportation Map & Insets. www.tdot.state.tn.us. (angolul) Tennessee Department of Transportation (Hozzáférés: 2026. július 26.) arch
  133. ↑ Harmon Jolley: Where Do Our Interstate Highways Terminate? www.chattanoogan.com. (angolul) The Chattanoogan (2004. július 9.) (Hozzáférés: 2026. július 14.) arch
  134. ↑ Transportation Improvement Program. www.tdot.state.tn.us. (angolul) Tennessee Department of Transportation (2007) (Hozzáférés: 2026. július 14.) arch
  135. ↑ I-24 Bus. www.google.com. (angolul) Google Térkép (Hozzáférés: 2026. július 21.)

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Interstate 24 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Interstate_24&oldid=29235057”