Indiai remetegyurgyalag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Indiai remetegyurgyalag
Blue-bearded bee-eater in Thailand.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szalakótaalakúak (Coraciiformes)
Család: Gyurgyalagfélék (Meropidae)
Nem: Nyctyornis
Faj: N. athertoni
Tudományos név
Nyctyornis athertoni
(Jardine & Selby, 1830)
Elterjedés
Nyctyornis athertoni extant map.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Indiai remetegyurgyalag témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Indiai remetegyurgyalag témájú médiaállományokat és Indiai remetegyurgyalag témájú kategóriát.

Az indiai remetegyurgyalag vagy kékszakállú gyurgyalag (Nyctyornis athertoni) a madarak osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjéhez, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Rendszerezés[szerkesztés]

A fajt William Jardine & Prideaux John Selby írták le 1758-ban, a Merops nemben Merops atherton néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Nyctyornis athertoni athertoni (Jardine & Selby, 1828)
  • Nyctyornis athertoni brevicaudatus (Koelz, 1939)[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Dél- és Délkelet-Ázsiában, Banglades, Brunei, Kambodzsa, Kína, India, Laosz, Mianmar, Nepál, Thaiföld és Vietnám területén honos. Állandó, nem vonuló faj. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 31–35 centiméter, testtömege 70-93 gramm.[5]

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. december 26.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2018. december 24.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. december 26.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. december 26.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2018. december 26.)

További információk[szerkesztés]