IV. Marián arboreai király

	IV. Marián
	Arboreai Marián
	Arboreai Királyság királya (judex)
	Marianu IV
	Uralkodási ideje
	1347 – 1375/6
Elődje	III. Péter
Utódja	III. Hugó
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Baux/Balzo-ház
Született	1319 körül; Oristano
Elhunyt	1375/6 (56 évesen); Oristano
Édesapja	II. Hugó, Arborea királya (judex) (?–1335/6)
Édesanyja	Benedikta N. (?–?)
Testvére(i)	Peter III of Arborea; John of Arborea (1320-1376); Arboreai Bonaventura jéricai báróné;
Házastársa	Rocabertí Timbor algrófnő (1318–1364)
Gyermekei	1. Hugó (1337 körül–1383); 2. János; 3. Eleonóra (1340–1404); 4. Beatrix (1343 körül–1377)
	A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Marián témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk II. Hugó arboreai király fiáról szól. Hasonló címmel lásd még: Marián arboreai király (egyértelműsítő lap).

IV. Mariűn (1319 körül – 1375/6), szárdul: Marianu IV, giuighe/re de Arbarèe, katalánul: Marià IV d'Arborea, franciául: Marien IV, roi/juge d’Arborée, olaszul: Mariano IV d'Arborea, spanyolul: Mariano IV de Arborea, latinul: Marianus IV, iudex/rex Arboreae, Arborea királya (judex)^[1] Szardínia szigetén.^[2] Arboreai Bonaventura jéricai bárónénal a bátyja.

Élete

Apja, II. Hugó III. Marián, arborea királynak (judex) Paul(es)a de Serra úrnővel folytatott házasságon kívüli kapcsolatából született fia. Az apja uralkodása alatt jött létre 1324-ben, a Szárd Királyság,

Az elsőszülött lánya volt I. Eleonóra, akinek a férje 1376-tól Brancaleone Doria (1337–1409), Monteleone grófja, és házasságukból két fiú jött a világra, akikkel együtt uralkodott. I. Frigyes (1377–1387) korai halála után az öccse, V. Marián (1378/79–1407) uralkodott, és miután I. Eleonóra pestisben meghalt, az özvegye, Brancaleone Doria kormányzott a fia nevében, aki túlélte a fiát.

Mivel V. Marán nem nősült meg, és gyermekei nem születtek, így örökölhette a trónt kisebbik lányának, Atboreai Beatrix (1343 körül–1377) hercegnőnek az unokája, Vilmos az unokatestvére halála után 1407-ben, akit I. Vilmos néven 1409. január 13-án Oristanóban királlyá koronáztak. Beatrix IX. (VII.) Imre (?–1388) narbonnei algrófhoz ment feleségül, és hét gyermekük született, köztük Vilmos apja, I. Vilmos, Narbonne algrófja.

Gyermekei

Feleségétől, Rocabertí Timbor (1318–1364) algrófnőtől,^[3] 4 gyermek:
- Hugó (1337 körül–1383), III. Hugó néven Arborea királya (judex), felesége Castelli Battista, 1 lány:
  - Benedikta (1363 körül–1383), az apjával együtt meggyilkoltak.
- János
- Eleonóra (1340–1404), I. Eleonóra néven Arborea királynője (judex), férje Brancaleone Doria (1337–1409), Monteleone grófja, 2 fiú:
  - I. Frigyes (1377–1387), Arborea királya (judex)
  - V. Marián (1378/79–1407), Arborea királya (judex), nem nősült meg, gyermekei nem születtek.
- Beatrix (1343 körül–1377), férje IX. (VII.) Imre (?–1388) narbonne-i algróf, 7 gyermek, többek között:
  - I. Vilmos (?–1397), Narbonne algrófja, felesége Guérine de Beaufort (?–1397 után), 2 fiú, többek között:
    - I. Vilmos (1370–1424), Arborea királya (judex) és Narbonne algrófja, felesége Armagnaci Margit grófnő, Armagnaci Mattea aragóniai trónörökösné nagyunokahúga, gyermekei nem születtek

Jegyzetek

↑ A szárd államok élén a király vagy a judex állt, szárdul: giuighe/re, franciául: juge, olaszul: giudice/re, katalánul: jutge, spanyolul: juez, latinul: iudex/rex Arboreae. A iudex/judex ugyan a latinban (igazságszolgáltató) bíró jelentéssel bírt, azonban funkciójában uralkodói (végrehajtó és törvényhozó) hatalommal is rendelkezett, így a helyi változatban a király szinonímiája volt. A városbíró vagy községi bíró a középkori államok egy részében egészen az újkorig, de Magyarországon még a XX. század közepéig is egyes esetekben a város legfőbb politikai vezetője volt, azaz mai értelemben a polgármester.
↑ Gallura, Kalaris (Cagliari) és Torres (Logudoro) mellett a négy (hűbéres) királyság (judikátus) egyike.
↑ Rocabertí, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2020. február 6.

Források

Guillem II de Narbona, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2020. február 6.
Hug II d’Arborea, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2020. február 6.
Marià IV d’Arborea, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2020. február 6.
Lassú István. Az Olasz státusoknak statistikai, geographiai, és históriai leirások (magyar nyelven). Buda: A Magyar Királyi Universitás betűivel (1830). Hozzáférés ideje: 2020. február 6.
Mattone, Antonello. Eleonora d'Arborea, In: Mario Caravale (szerk.): Dizionario Biografico degli Italiani Vol 42 (olasz nyelven), Róma: Istituto della Enciclopedia Italiana (1993). Hozzáférés ideje: 2020. február 6.
Mattone, Antonello. Mariano d'Arborea, In: Mario Caravale (szerk.): Dizionario Biografico degli Italiani Vol 70 (olasz nyelven), Róma: Istituto della Enciclopedia Italiana (2008). Hozzáférés ideje: 2020. február 6.
Nuti, Giovanni. Doria, Brancaleone, In: Mario Caravale (szerk.): Dizionario Biografico degli Italiani Vol 41 (olasz nyelven), Róma: Istituto della Enciclopedia Italiana (1992). Hozzáférés ideje: 2020. február 6.
Putzulu, Evandro. Cubello, Leonardo, In: Mario Caravale (szerk.): Dizionario Biografico degli Italiani Vol 31 (olasz nyelven), Róma: Istituto della Enciclopedia Italiana (1985). Hozzáférés ideje: 2020. február 6.

További információk

Cawley, Charles: Judges of Arborea (Sardinia). Northern Italy (2) (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
Marek, Miroslav: The family de Baux/del Balzo (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
Tavola I (olasz nyelven). Sito ufficiale della famiglia del Balzo (de Baux). [2020. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 6.)

Előző III. Péter	Arborea királya 1347 – 1375/6	Következő III. Hugó

[1] A szárd államok élén a király vagy a judex állt, szárdul: giuighe/re, franciául: juge, olaszul: giudice/re, katalánul: jutge, spanyolul: juez, latinul: iudex/rex Arboreae. A iudex/judex ugyan a latinban (igazságszolgáltató) bíró jelentéssel bírt, azonban funkciójában uralkodói (végrehajtó és törvényhozó) hatalommal is rendelkezett, így a helyi változatban a király szinonímiája volt. A városbíró vagy községi bíró a középkori államok egy részében egészen az újkorig, de Magyarországon még a XX. század közepéig is egyes esetekben a város legfőbb politikai vezetője volt, azaz mai értelemben a polgármester.

[2] Gallura, Kalaris (Cagliari) és Torres (Logudoro) mellett a négy (hűbéres) királyság (judikátus) egyike.

[3] Rocabertí, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2020. február 6.

[1]

[2]

[3]

IV. Marián
Arboreai Marián


Arboreai Királyság királya (judex)
Marianu IV
Uralkodási ideje
1347 – 1375/6
Elődje	III. Péter
Utódja	III. Hugó
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Baux/Balzo-ház
Született	1319 körül Oristano
Elhunyt	1375/6 (56 évesen) Oristano
Édesapja	II. Hugó, Arborea királya (judex) (?–1335/6)
Édesanyja	Benedikta N. (?–?)
Testvére(i)	Peter III of Arborea John of Arborea (1320-1376) Arboreai Bonaventura jéricai báróné
Házastársa	Rocabertí Timbor algrófnő (1318–1364)
Gyermekei	1. Hugó (1337 körül–1383) 2. János 3. Eleonóra (1340–1404) 4. Beatrix (1343 körül–1377)


A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Marián témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség