II. Montuhotep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
II. Montuhotep
Mentuhotep, Monthhotep, Monthhetep
előd
egyiptomi fáraó
utód
III. Antef
XI. dinasztia
III. Montuhotep

MentuhotepII.jpg

Uralkodása i. e. 2050 körül
Nomen Montuhotep
Apja III. Antef
Anyja I. Iah
Főfelesége Noferu, Tem
Mellékfeleségek Asait, Henhenet, Kauit, Kemszit, Szadeh, Amunet, Asz, Ment, Tennet
Gyermekei Montuhotep, II. Iah(?)
Sírja Ahszut-Nebhepetré
Fontosabb építkezései abdzsui Ozirisz-sír felújítása, karnaki Montu-templom
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Montuhotep témájú médiaállományokat.

II. Montuhotep (ur.: kb. i. e. 2060i. e. 2010) az egyiptomi XI. dinasztia ötödik uralkodója. Egyesítette az addig széttagolt Nílus-völgyet, ezért sokszor vele kezdik a Középbirodalmat. A XI. dinasztia közepére tett korszakváltás miatt sokszor I. Montuhotep néven említik, mivel Manethón történeti munkájában is ő a dinasztia első királya. Ma már azonban legtöbbször I. Montuhotepként a dédapját nevezik meg.

Élete[szerkesztés]

III. Antef és I. Iah gyermekeként született. Testvére II. Noferu, akit később feleségül vett. Hosszú ideig uralkodott, a torinói királylista szerint 51 évig.

Amikor a hatalom rá szállt, az uaszeti (Théba) királyok befolyási övezete már a Nílus első zuhatagától Hahninszu (Hérakleopolisz Magna) határáig terjedt. Mégis hosszú időbe tellt, amíg a X. dinasztiát végleg legyőzte, majd birodalmához csatolta a Deltavidék addig önálló, apró városkirályságait is. Csak uralkodásának tizennegyedik évében tört ki egy lázadás Abdzsuban, amely miatt hadba vonult, és ha már összeszedte a hadsereget, tovább is ment.

Az északi sikerek lehetővé tettek már núbiai kalandokat is. Dejr el-Bahariban egy olyan sírt tártak fel, amelyben hatvan elesett katonát temettek el. Ezek a harcosok Núbiában haltak meg, de testüket hazaszállították, hogy egyiptomi földben nyugodjanak. Ez a déli hadjárat ugyanabban az évben, a tizennegyedik uralkodási évben volt, mint az abdzsui lázadás. Azt nem tudni, van-e összefüggés a két esemény között. Elképzelhető, hogy a lázadók a hadsereg távollétét akarták kihasználni. Talán erről az eseményről beszél III. Heti, amikor a Merikarének szóló intelmekben Abdzsu visszafoglalását említi, de ez nagyon bizonytalan. Annyi biztos, hogy Abdzsu sokáig ütközőzóna volt a X. és XI. dinasztia között.

A végső győzelem kivívásáról érdekes módon nincsenek információink. A X. dinasztia államának beolvasztása és a Deltavidék annektálása nagy jelentőségű események voltak, mégsem szerepelnek II. Montuhotep egyetlen feliratában sem.

Államszervezése[szerkesztés]

A birodalom egyesítése után II. Montuhotep az állam átszervezésébe kezdett.[1][2]

A II. Montuhotep uralkodását megelőző több, mint egy évszázadban, az első átmeneti korban, a nomarkhészek avagy területi kormányzok bírtak a legnagyobb hatalommal a Egyiptomi régiói felett. A nomarkhészek hatalma az Óbirodalom utolsó évtizediben egyre nőtt, és a fáraó központi kormányának ezzel együtt járó hatalomvesztése vezetett részben az Óbirodalom összeomlásához és az első átmeneti kor megosztott kormányzásához.[1][2]

II. Montuhotep egy erősen központosított államot hozott létre, amelynek központjában a fáraó állt. Az Óbirodalom óta először újra vezírt nevezett ki, aki a fáraó után a legnagyobb hatalommal bíró tisztviselő lett. A vezír feladata volt a fáraó palotájának és a birodalom mindennapjainak felügyelete.[1][2]

A régiók kormányzata nagyrészt változatlan maradt az első átmeneti korhoz képest. A helyi kormányzók nagy része megtartotta hatalmát, ám II. Montuhotep számos új, hozzá hű kormányót nevezett ki az ország különféle területeinek élére.[1][2]

Az egyesítés után az egész birodalom újbóli irányítása nagy kihívást jelentett a kormányzat számára, hiszen II. Montuhotep trónra lépésekor csak az ország fele fölött uralkodott. Az egyesítés után újonnan létrehozott pozíciók célja a nagyobb állam hatékonyabb irányítása volt.[1][2]

Építkezései[szerkesztés]

II. Montuhotep sok helyen építkezett. Felújíttatta a Tefib által feldúlt abdzsui temetőben Dzser sírját, amely már nem az ezer évvel korábban meghalt király tiszteletét szolgálta, hanem inkább az Ozirisz-kultuszét. Dzser nyughelye zarándokhellyé lett másfél ezer éven át. Abu (Elephantiné) szigetén felújíttatta Szatet templomát. El-Todban templomot emeltek Montunak, Dejr el-Bahariban hatalmas halotti templomot építettek, ami mintául szolgált később Hatsepszut halotti templomához.

A halotti templom mögötti burkolt terület alatt találtak hat aknasírt, amelyben hat nőt temettek el. Henhenet, Kemszit, Kawit, Szadeh, Asait és Mit valamennyien 20 évnél fiatalabbak voltak, legfiatalabbjuk (Mit) alig ötéves lehetett. Ezekhez közel fekszik Tem anyakirályné sírja is, aki II. Montuhotep utódjának, III. Montuhotepnek az anyja. Valamivel távolabb észak felé a „királyi feleség”, II. Noferu sírja fekszik. Ez utóbbi a XVIII. dinasztia kora óta nyitva állt, mivel Hatsepszut templomának építésekor az építési területre esett.

Sírhelye a szaffsírból továbbfejlesztett építmény. Az udvar itt vízszintes, és fedett oszlopcsarnokba torkollik. Ebből indul a sziklasírhoz a folyosó.

Titulatúra[szerkesztés]

II. Montuhotep három különböző titulatúrával szerepel a forrásokban. Valószínűleg az uralkodóneveit a Nílus-völgy egyesítésének folyamatában többször megváltoztatta.

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
S29S34F34
N16
N16
Srxtail2.svg
s ˁnḫ ỉb tȝ.wj (Saanhibtaui)
Aki a két ország szívét élteti
Ré fia
G39N5
 
Hiero Ca1.png
Y5
V13
wR4
t p
A1
Hiero Ca2.png
mnṯw ḥtp (Mentuhetep)
Montu elégedett
A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
R8S2
Srxtail2.svg
nṯr hḏt (Netjerhedzset)
Az isteni fehér korona
Nebti-név
G16
R8S2
nṯr hḏt
Arany Hórusz-név
G8
N29H6H6
bjk nbw qȝ šwtj (Biknebu-Kasuti)
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
Hiero Ca1.png
ra
nb
Aa5
Hiero Ca2.png
nb ḥpt rˁ (Nebhepetré)
kormányevezőjének ura
Ré fia
G39N5
 
Hiero Ca1.png
Y5
n
V13
wR4
t p
Hiero Ca2.png
mnṯw ḥtp (Mentuhetep)
A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
F36N16
N16
Srxtail2.svg
smȝ tȝ.wj (Szemataui)
A Két Ország egyesítője
Nebti-név
G16
F36N16
N16
smȝ tȝ.wj (Szemataui)
Arany Hórusz-név
G8
N29S9
ḳȝ šwti (Kasuti)
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
Hiero Ca1.png
ra
nb
P8
Hiero Ca2.png
nb ḥȝpt rˁ (Nebhapetré)
Ré fia
G39N5
 
Hiero Ca1.png
Y5
n
V13
G43R4
X1 Q3
Hiero Ca2.png
mnṯw ḥtp (Mentuhetep)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e Gae Callender: The Middle Kingdom Renaissance. In Szerk. Ian Shaw: The Oxford History of Ancient Egypt. (angolul) 1. kiadás. Oxford: Oxford University Press. 2000. 140–141. o. ISBN 0198150342  
  2. a b c d e Adela Oppenheim – Dorothea Arnold – Dieter Arnold: Ancient Egypt Transformed: The Middle Kingdom. (angolul) 1. kiadás. New York: The Metropolitan Museum of Art. 2015. 309. o. ISBN 9781588395641  

Források[szerkesztés]

  • Clayton, Peter A. Fáraók krónikája – A fáraók története uralkodásuk szerint – az ókori Egyiptom dinasztiái. Budapest: Móra (2007). ISBN 978-9-631183-16-0 
  • Dodson, A., Hilton, D., The Complete Royal Families of Ancient Egypt, Thames & Hudson, 2004.
  • Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2  ISSN 1218-9855
  • Seidlmayer, Stephan. Az első átmeneti kor, in: Shaw, Ian (szerk). Az ókori Egyiptom története (magyar nyelven), Debrecen: Gold Book Kiadó, 134–163. o.. Fordította: Kmilcsik Ágnes [2004]. ISBN 963-425-022-X 
  • Mentuhotep II
  • Winlock, H.E., The Eleventh Egyptian Dynasty, JNES, 1943.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Mentuhotep II
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Montuhotep témájú médiaállományokat.


Előző uralkodó:
III. Antef
Egyiptom uralkodója
i. e. 21. század
XI. dinasztia
A fáraók kettős koronája
Következő uralkodó:
III. Montuhotep
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap