I. Izabella örmény királynő
| I. Izabella | |
| Zabel I. Erzsébet | |
 | |
| Örmény Királyság királya | |
| Զապել | |
| Uralkodási ideje | |
| 1219. május 2. – 1252. január 23. | |
| Koronázása | Szisz 1226. június 14. |
| Örököse | II. Leó |
| Elődje | I. (Nagyszerű) Leó |
| Utódja | I. (Barbaroni) Hetum |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Rupen-ház |
| Született | 1212/13 Kis-Örményország |
| Elhunyt | 1252. január 23. (40 évesen) Ked, Kis-Örményország (ma Törökország) |
| Nyughelye | Trazargi kolostor |
| Édesapja | I. (Nagyszerű) Leó örmény király (1150–1219) |
| Édesanyja | Lusignan Szibilla jeruzsálemi és ciprusi királyi hercegnő (1198–1225 után) |
| Testvére(i) | Stefánia jeruzsálemi királyné |
| Házastársa | (jegyese): Árpád-házi András magyar királyi herceg, Halics hercege (1210/12–1234) |
| Házastársa | 1. Poitiers-i Fülöp antiochiai herceg, iure uxoris örmény király (1203–1225) |
| Házastársa | 2. I. (Barbaroni) Hetum iure uxoris örmény király (1215–1270) |
| Gyermekei | 2. férjétől: 1. Eufémia (Fimi) (–1309) 2. Mária (–1310) 3. Rita 4. Vacaghk (Rupen) (megh. fiatalon) 5. Leó (1236–1289) 6. Szibilla (1240 körül–1290) 7. Torosz (Theodórosz) (1244–1266) 8. Izabella (–1268/69) |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Izabella témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. Izabella (Zabel) (1212/13 – Ked, Kis-Örményország (ma Törökország), 1252. január 23.), örményül: Զապել (Zabel), amely az Erzsébet örmény megfelelője, Örményország királynője Kilikiában (Kis-Örményország). András magyar királyi herceg[1] jegyese. Nevét anyai nagyanyja, I. Izabella jeruzsálemi királynő után kapta. A Rupen-ház utolsó uralkodója.
Élete
[szerkesztés]
I. Leó örmény király és Lusignan Szibilla ciprusi és jeruzsálemi királyi hercegnő[2] lánya. Apja második házasságából származott. Nővére, Stefánia[3] és unokatestvére, Rupen Rajmund ifjabb örmény király[4] mint fiú örökös megelőzték a trónöröklésben.
II. András 1218-as örményországi látogatása változtatott ezen a helyzeten. A magyar király a szentföldi hadjáratáról hazatérőben útban megállt az örmény fővárosban, Sziszben, ahol az örmény király, I. Leó nagy örömmel fogadta, rokonként üdvözölte,[5] és megegyeztek gyermekeik házasságában. Az örmény király a legkisebb lányát, Zabelt II. András legkisebb fiával, András herceggel jegyezte el, és megtette őket az örmény korona örököseinek. Joscelint Korikosz urát küldte a magyar udvarba követként a házasság megkötésére és a magyar herceg Örményországba küldésére, hogy ott nevelkedjen. A házasságból azonban nem lett semmi, hiszen a következő évben, 1219. május 2-án meghalt az örmény király.
(A következő szöveg korabeli, XIX. század végi helyesírással és nyelvi stílussal íródott, így némileg eltér a mai változattól): „Leo örmény király Antiochiából követséget küldött hozzá, felajánlván leánya, Izabella kezét harmadik fiának, Andrásnak. [...] II. András ezt az ajánlatot elfogadta azzal a feltétellel, hogy András herczeg legyen Leo utóda az örmény trónon. Ez ügyben úgy András, mint Leo 1219-ben a pápához, III. Honoriushoz, fordultak; ez az eljegyzést megerősítette és kikötötte, hogy a herczeg jegyesének keze révén, (még a menyasszony halála esetén is – látszik, hogy a magyar király minden áron csak az örmény trónutódlást czélozta) az örmény trónt örökölje. I. Laskaris Tódor nikeai császár[6] is ígéretet tett Andrásnak arra nézve, hogy rajta lesz, miként a herczeg az örmény trónt elnyerje. Mindazonáltal az Árpád-háznak ez irányu várandóságából épp úgy nem lett semmi, mint Béla-Elek herczeg byzancziéból. Leo ugyanis már 1220-ban[7] meghalt. Brienne János, jeruzsálemi király – Leónak idősebbik leányát kb. 1216 óta birta nőül – alig hogy hirét vette ipja halálának, Örményországba jött, hogy mint neje örökségét annektálja. Mivelhogy azonban az ország nagyjai követelték, hogy János Ptolemaisban tartózkodó nejét Örményországba hozza, elutazni volt kénytelen.[8] Elutaztakor IV. Bohemund antiochiai herczeg (a Poitou-házból) fia megkérte Izabella kezét s azt 1221-ben a királysággal együtt megkapta; [...] Habár Fülöp már 1222-ben[9] meghalt, II. András fiának jogait nem vitathatta, mert Halicsnak második fia, Kálmán számára való megszerzése nagyon igénybe vette.”[10] Izabella másodszorra örmény unokatestvéréhez, Hetum (1215–1270) barbaroni úrhoz ment feleségül.
Gyermekei
[szerkesztés]- Jegyese Árpád-házi András (1210/12–1234) magyar királyi herceg, Halics hercege
- 1. férjétől, Poitiers-i Fülöp (1203–1225) antiochiai hercegtől, iure uxoris örmény királytól, IV. Bohemond antiochiai uralkodó herceg harmadszülött fiától, nem születtek gyermekei
- 2. férjétől, I. (Barbaroni) Hetum (1215–1270) iure uxoris örmény királytól, 8 gyermek:
- Eufémia (Fimi) (–1309) hercegnő, férje Julien Beaufort (–1275), Szidón ura, 3 gyermek, többek között:
- Szidoni Margit, férje II. Guido bübloszi úr (–1282), 4 gyermek, többek között:
- Embriaco Mária (1274 előtt–1331), férje Ibelin Fülöp ciprusi udvarmester (1250/55–1318), 5 gyermek, többek között:
- Ibelin Helvis (1307–1347), férje II. Henrik braunschweig-grubenhageni herceg (1289–1351), 7 gyermek, többek között:
- Braunschweigi Fülöp (1332–1369), 1. felesége Dampierre-i Helvis (–1359 előtt), 2 gyermek, 2. felesége Ibelin Aliz ciprusi királyné (1304/06–1386), nem születtek újabb gyermekei, 2 gyermek az 1. házasságából, többek között:
- (1. házasságából): Braunschweigi Helvis (1353/1354–1421/1422), férje I. (Lusignan) Jakab (1334–1398) ciprusi király: (1382–1398) és címzetes örmény király: (1393–1398), 14 gyermek, többek között:
- Braunschweigi Fülöp (1332–1369), 1. felesége Dampierre-i Helvis (–1359 előtt), 2 gyermek, 2. felesége Ibelin Aliz ciprusi királyné (1304/06–1386), nem születtek újabb gyermekei, 2 gyermek az 1. házasságából, többek között:
- Ibelin Helvis (1307–1347), férje II. Henrik braunschweig-grubenhageni herceg (1289–1351), 7 gyermek, többek között:
- Embriaco Mária (1274 előtt–1331), férje Ibelin Fülöp ciprusi udvarmester (1250/55–1318), 5 gyermek, többek között:
- Szidoni Margit, férje II. Guido bübloszi úr (–1282), 4 gyermek, többek között:
- Mária (–1310 után) hercegnő, férje Ibelin Guido (1235/40–1270 után/1289 előtt), Ibelin Baldvinnak, Ciprus udvarmesterének a fia, 2 gyermek
- Rita, férje Konstantin (–1274), Szaravantikar ura, 1 fiú
- Vacaghk (Rupen) (megh. fiatalon) herceg
- Leó (1236–1289) herceg, 1269-től II. Leó néven örmény király, felesége Küra Anna (–1285), IV. Hetum lamproni úr lánya, 14 gyermek a házasságából és 2 természetes leány, többek között:
- Izabella (1276/77–1323) hercegnő, férje Lusignan Amalrik (1370/72–1310) ciprusi királyi herceg, Ciprus régense, Türosz ura, 6 gyermek, többek között:
- Lusignan Mária (Ágnes/Amiota) (1293/94–1309), férje III. Leó (1289–1307) örmény király, gyermekei nem születtek
- II. (Lusignan) Konstantin (1297/1300–1344) örmény király: (1342–1344), 1. felesége, Kantakuzéna N. (–1330/32) bizánci úrnő, nem születtek gyermekei, 2. felesége, Szürgiannaina Teodóra (1300 körül–1347/49) bizánci úrnő, 2 gyermek
- Lusignan János (1306/07–1343), Örményország régense: (1341–1342), felesége N. N., 1 fiú+2 természetes fiú, többek között:
- (Házasságon kívüli kapcsolatából): V. (Lusignan) Leó (1342–1393) örmény király: (1374–1375), felesége Soissons Margit (1345/50–1379/1381) ciprusi úrnő, 1 leány+3 természetes fiú
- Izabella (1276/77–1323) hercegnő, férje Lusignan Amalrik (1370/72–1310) ciprusi királyi herceg, Ciprus régense, Türosz ura, 6 gyermek, többek között:
- Szibilla (1240 körül–1290) hercegnő, férje VI. Bohemond (1237–1275) antiochiai uralkodó herceg, 4 gyermek, többek között:
- I. Lúcia (1265 körül–1299) címzetes antiochiai uralkodó hercegnő, Tripolisz grófnője, férje II. Narjot de Toucy (1250 körül–1293), Laterza ura, Durazzó főkapitánya, a Szicíliai (Nápolyi) Királyság tengernagya, 1 fiú:
- Toucy Fülöp (1285 körül–1300)
- I. Lúcia (1265 körül–1299) címzetes antiochiai uralkodó hercegnő, Tripolisz grófnője, férje II. Narjot de Toucy (1250 körül–1293), Laterza ura, Durazzó főkapitánya, a Szicíliai (Nápolyi) Királyság tengernagya, 1 fiú:
- Torosz (Theodórosz) (1244–1266) herceg, nem nősült meg
- Izabella (–1268/69) hercegnő
- Eufémia (Fimi) (–1309) hercegnő, férje Julien Beaufort (–1275), Szidón ura, 3 gyermek, többek között:
Ősei
[szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ II. András magyar király harmadszülött fia.
- ↑ I. Izabella jeruzsálemi királynő és Imre ciprusi király lánya.
- ↑ I. (Brienne-i) János jeruzsálemi király és régens második felesége.
- ↑ III. Rupennek, a Hegyek urának (I. Leó örmény király bátyja) az anyai unokája.
- ↑ Lusignan Szibilla örmény királyné II. András harmadfokú unokatestvére volt, hiszen mindketten II. Balduin jeruzsálemi király ükunokái voltak annak egy-egy lánya révén. Szibilla II. Baldvin idősebb lányától, Melisenda jeruzsálemi királynőtől származott, míg II. András II. Baldvin másodszülöttjétől, Aliz antiókhiai fejedelemnétől.
- ↑ Laszkarisz Teodor császár, akinek a lányát, Laszkarisz Máriát később II. András elsőszülött fia, a későbbi IV. Béla vette feleségül, másodszorra I. Leó örmény király unokahúgát, Filippát vette feleségül, de 1216-ban elvált tőle. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.
- ↑ Pontosabban már 1219-ben meghalt az örmény király. Lásd Rüdt-Collenberg (1963), a szerk.
- ↑ Az elutazása oka az volt, hogy mind a felesége, Stefánia és a fia, János az Örményországba utazásuk előtt váratlanul és hirtelen meghaltak. Lásd Rüdt-Collenberg (1963), a szerk.
- ↑ Antiochiai Fülöp örmény király 1221. január 25-én vette feleségül I. Izabella királynőt, és valójában pár évvel később, 1225-ben halt meg mérgezés következtében. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.
- ↑ Lásd Wertner (1892: 453–454).
Források
[szerkesztés]Korabeli forrás
[szerkesztés]- Neumann, , Karl Friedrich (ford.). Vahram's Chronicle of the Armenian Kingdom in Cilicia, during the time of the Crusades (angol nyelven). London: Oriental Translation Fund (1831). Hozzáférés ideje: 2015. június 11.
Szakirodalom
[szerkesztés]- Kurkjian, Vahan M.. A History of Armenia (angol nyelven). New York: Armenian General Benevolent Union (1958). Hozzáférés ideje: 2015. június 11.
- Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre = EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
- Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
- Wertner Mór. András herczeg, in: Wertner Mór: Az Árpádok családi története (magyar nyelven), Nagy-Becskerek: Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 452–456. o. (1892). Hozzáférés ideje: 2015. június 11.
Szépirodalom
[szerkesztés]- Passuth László: Hétszer vágott mező, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.
További információk
[szerkesztés]- Cawley, Charles: Armenia Kings Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2015. június 11.)
- Marek, Miroslav: The Rupenids (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2015. június 11.)
- Schreiber, Karl-Heinz: Zabel I. (Isabella) Königin von Armenien (német nyelven). Genealogie-Mittelalter. (Hozzáférés: 2015. június 11.)
| Előző I. (Nagyszerű) Leó |
Örmény király 1219 – 1252 |
Következő I. (Barbaroni) Hetum |