Hydrocynus brevis
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A hal feje közelről
| ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Hydrocynus brevis (Günther, 1864) | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hydrocynus brevis témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hydrocynus brevis témájú kategóriát. |
A Hydrocynus brevis a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe és az Alestidae családjába tartozó faj.
A korábban önálló fajként számon tartott Hydrocynus somonorum-ot (Daget, 1954), újabban azonosnak tartják a Hydrocynus brevisszel.
Előfordulása[szerkesztés]
A Hydrocynus brevis előfordulási területe Szudántól kezdve a Száhil övezeten keresztül - beleértve a Csád-tavat és a Niger folyó vízgyűjtőjét is -, egészen Gambiáig tart.
Megjelenése[szerkesztés]
Ez a hal elérheti 86 centiméteres hosszúságot. 54 centiméteresen már felnőttnek számít. A legnehezebb kifogott példány 8,3 kilogrammot nyomott. Az oldalvonal és a pikkelyes mellúszó töve között három pikkelysor húzódik. A kopoltyúfedője csak kevésbé fejlett. A pofája eléggé nagy, hosszúkás. A zsírúszója szürke vagy fekete. A farokúszójának az alsó nyúlványa és a farok alatti úszó elülső része vöröses-narancssárga színűek.
Életmódja[szerkesztés]
Trópusi és édesvízi ragadozó hal, amely a nagy folyók nyíltabb részein él. Főleg a mederfenék közelében tartózkodik, ahol fel-le vándorol a táplálékszerzés céljából. Általában más halakkal táplálkozik, de ha alkalma adódik, akkor felfalja a Caridina nembéli garnélarákokat és a rovarokat is.
Felhasználása[szerkesztés]
Az elterjedési területén élő emberek ipari mértékben halásszák.
Források[szerkesztés]
- Hydrocynus brevis (Günther, 1864) FishBase
- Paugy, D., 2003. Alestidae. p. 236-282. In D. Paugy, C. Lévêque and G.G Teugels (eds.) The fresh and brackish water fishes of West Africa Volume 1. Coll. faune et flore tropicales 40. Institut de recherche de développement, Paris, France, Muséum national d'histoire naturelle, Paris, France and Musée royal de l'Afrique Central, Tervuren, Belgium, 457p.
- Paugy, D., 1984. Characidae. p. 140-183. In J. Daget, J.-P. Gosse and D.F.E. Thys van den Audenaerde (eds.) Check-list of the freshwater fishes of Africa (CLOFFA). ORSTOM, Paris and MRAC, Tervuren. Vol. 1.
- Paugy, D., 1990. Characidae. p. 195-236. In C. Lévêque, D. Paugy and G.G. Teugels (eds.) Faune des poissons d'eaux douces et saumâtres de l'Afrique de l'Ouest. Tome I. Coll. Faune Tropicale n° XXVIII. Musée Royal de l'Afrique Centrale, Tervuren et O.R.S.T.O.M., Paris, 384 p.
