Hugo Münsterberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hugo Münsterberg
Hugo Munsterberg.jpg
Hugo Münsterberg arcképe
Született 1863. június 1.
Danzig, Németország
Elhunyt 1916. december 16. (53 évesen)
Cambridge, Massachusetts, USA

Hugo Münsterberg (Danzig, 1863. június 1.Cambridge, Massachusetts,1916. december 16.) német származású amerikai pszichológus.

Az ipari és szervezeti pszichológia területén főleg a tapasztalati pszichológia és az ipari hatékonyság kapcsolatait tanulmányozta. Az emberi magatartás tudományos vizsgálatai eredményeként a vezetők számára megkönnyítette az emberek kiválasztását, betanítását és motiváltságuk növelése érdekében a megfelelő műszaki megoldások alkalmazását.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1863. június 1-jén született Danzig, Németországban (Ma Gdańsk, Lengyelország). Tanulámányait 1882-ben kezdte el Genova Egyetemén, majd Lipcse Egyetemén folytatta. 1883–tól Wilhelm Wundt előadásait hallgatta. 1884–ben megkapta diplomáját, majd 1885–ben a pszichológia doktrora lett. Disszertációjának címe A természetes alkalmazkodás elve volt. 1887–ben orvosi végzettséget nyert és Freiburgban lett magánorvos, augusztus 7-én elvette Selma Opplert. 1888–ben adta ki Die Willenshandlung című munkáját, majd 1889–ben a Beitrage Zur Experimentellen Psychologie és előadást tartott a Párizsi Nemzetközi Pszichológia Kongresszuson.

1891–ben helyettes egyetemi tanár lett Freiburgban 1892 és 1895 között a Harvardon a pszhichológia intézetet vezetette. 1895–ben tért vissza Freiburgba, de két év múlva eleget tett William James Harvardra való sűrgető meghívásának. 1898–ban megválasztották az Amerikai Pszichológia Szövetség (APA) elnökének. 1900–ban kiadja a Grundzuge Der Psychologie című munkáját, majd 1901–ben az Amerikai szokások német szempontból című művét.

1903-1915 között szerkesztette a Harvard Pszichológiai Tanulmányok négy kötetét. 1905–ben adta ki a The Principles of Art Education (A művészetoktatás alapelvei). 1908–ben adta ki a híressé vált On The Witness Stand (A tanuszékben), melyben megkérdőjelezte a szemtanúk megbízhatóságát. 1909–ben adta ki The Eternal Values (Az örök értékek) és Psychology and The Teacher (Pszichológia és a tanár) c. munkáit.

1910–ben Harvardról cseretanárnak jelölték a Berlin Egyetemére ahol megalapította az Amerika Intézetet. 1912–ben részt vesz a német tapasztalati pszichológusok gyűlésén.
1913-ban adta ki a Psychology and Industrial Efficiency (Pszichológia és ipari hatékonyság) című munkáját, majd következő évben a Psychology and Social Sanity (Pszichológia és társadalmi józanész) és a Grundzuge Der Psychotechniic, valamint az első és egyetlen Psychology, General and Applied (Pszichológia, általános és alkalmazott) című híres tankönyvét.
1916–ban adta ki a Tomorrow (Holnap) című munkáját és még abban az évben december 16-án, egy előadása közben, meghalt.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]