Hollai Hehs Ottó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hollai Hehs Ottó
Hollai Hehs Ottó 2019.jpg
Született Hehs Ottó
1933. április 10. (87 éves)
Budapest[1]
Házastársa Mária (h. 1958  †1968)
Anna 77 éves
Gyermekei egy gyermek:
Martha 48 éves
SzüleiHehs Aladár
Fodor Erzsébet
Foglalkozása publicista, közíró, színész, fizioterapeuta

Hollai Hehs Ottó, Hollai (1945-ig Hehs Ottó) (Budapest, 1933. április 10. –) publicista, közíró, színész, fizioterapeuta.

Családja[szerkesztés]

Anyja Fodor Erzsébet (1901–1998) Hajdú vármegyei földműves családból származott. Apja aradi polgári család sarja volt.

Nagyapja, id. Hehs Aladár, mint laptulajdonos, a trianoni békekötésig szerkesztette a Monarchia magyar nyelvű, Hadsereg című katonai szakfolyóiratát. Apja, ifj. Hehs Aladár az első világháborúban apja lapjának haditudósítója volt, pályafutását újságíróként folytatta. A húszas évek végén feleségével és leánygyermekével Budapestre költöztek, Ottó fia már itt született.

Ifj. Hehs Aladár a harmincas évek elején aktívan részt vett egy németbarát, nemzetiszocialista, de ugyanakkor legitimista, (királyhű) politikában. 1932–33-ban pártot alapított Nemzetiszocialista Néppárt Legitimista Mozgalom név alatt. A pártnak nem volt jövője, de mint újságíró a jobboldalon maradt, a hungaristákkal, a Szálasi-féle radikális mozgalommal azonban nem értett egyet, bírálta őket. 1942-ben Nyilaskereszt-e a Magyarság útja? című politikai pamfletjében a válasz határozott nem volt. Talán ez az írás mentette meg később a halálbüntetéstől, amikor 1945-ben a GPU letartóztatta és átadta a magyar Államvédelmi Hatóságnak. 1946-ban, koncepciós perben, mint háborús bűnöst 10 évre ítélték.

Életútja[szerkesztés]

Hehs Ottó elemi iskoláit Budapesten végezte el, és itt kezdte el a gimnáziumot. Budapest ostroma és apja letartóztatása után, édesanyjával, és nővérével Aradra menekült. Középiskoláit az itteni Katolikus Gimnáziumban, (később Magyar Vegyes Liceum) fejezte be, de az utolsó két évről – politikai okokból – eltanácsolták a gimnáziumból, és csak magánúton tudott leérettségizni. 1947-ben harmadmagával a Törekvő Ifjúság című diáklapot szerkesztette, de a közben „felnövő” kommunista hatalom a lapot betiltotta. 1945-48 között, párhuzamosan középiskolai tanulmányaival, az Aradi Városi Színház gyermekszínésze, ahol nővére Hollai Edda néven színésznő volt, azóta használja ő is a Hollai előnevet. 1952-ben a bukaresti Filmművészeti Főiskolán felvételezett, de ezt követően letartóztatták és 1955-ig politikai elítélt volt, büntetését román gulág hírhedt börtöneiben üli le. (Jilava, Duna–Fekete-tenger-csatorna, Nagyenyed. Oneşti stb.) Szabadulása után, ahogy ez szokás volt, a román államvédelem (Securitate) „közreműködésre” szólította fel, ami rehabilitációját egyengette volna. Hehs Ottó kategorikusan visszautasított minden együttműködést a kommunista hatalommal, és ezzel minden lehetőség, a kultúra területén való tevékenykedésre lezárult számára. 1956-ban ismét letartóztatták és magyar, fegyveres forradalmi csoport megszervezésével vádolták, de megfelelő bizonyítékok hiányában ejtették a vádat. A Securitate zsarolása és ellenőrzése azonban szigorú maradt. 1955-1974 között bábszínész, bútorgyári munkás, kisegítő tanár, alkalmi munkás, könyvelő volt. 1958-ban megnősült, felesége fiatalon, 1968-ban leukémiában meghalt. 1974-ben sikerült az NSZK-ba emigrálnia, ahol nyugdíjazásáig, mint gyógymasszőr dolgozott. Második, szintén erdélyi származású feleségével már itt házasodott meg.

Kulturális és publicisztikai munkássága[szerkesztés]

Még a hatvanas, hetvenes években az aradi magyar művelődési életben igyekezett szerepet vállalni, kisebb nagyobb sikerrel. Irodalmi esteket rendezett, a helyi színházi csoport tagja volt. A Bukarestben megjelenő magyar nyelvű Művelődés folyóirat közölte néhány írását. A román Országos Rendezői Iroda (OSTA) versenyvizsgáján, még 1956-ban, mint előadóművész működési engedélyt szerzett, de ahogy már említettük, mint volt politikai elítélt semmi esélye nem volt a kultúra területén dolgozni. A román államvédelem állandó zaklatása miatt, hazatért volna Magyarországra, de honosítását visszautasították,akkor határozta el, hogy nyugatra emigrál. 1990-ben Németországból segélyakciókat szervezett Romániának és ismét írni kezdett. A nyolcvanas években, a müncheni Magyar Katolikus Misszió, és a Széchenyi Kőr keretében, előadásokon, irodalmi esteken szerepelt. Az utóbbi negyedszázadban, több száz írása jelent meg. A Romániai Magyar Szó-nak, annak megszűnéséig; munkatársa volt, de írásait közölték kolozsvári Krónika, Szabadság, az aradi Nyugati Jelen és a pozsonyi Új Szó napilapok is. 1992 óta a Budapesten megjelenő Kapu folyóirat munkatársa 2002 óta rovatvezetője ) 1993-ban visszakapta magyar állampolgárságát, tagja a MÚOSZ-nak (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) és a Nemzetközi Újságíró Szövetségnek (IFJ).

Ismertebb, megjelent írásai[szerkesztés]

  • Skizofrén világunk- Kapu ( 1992 )
  • Az írott szó ereje- Romániai Magyar Szó ( 1993 )
  • Egységben az erő- Kapu ( 1994 )
  • Az iszlám, mint politikai tényező- Kapu ( 1995 )
  • Kultúráink összeférhetetlensége- Romániai Magyar Szó ( 1996 )
  • Tiszta vizet a NATO pohárba - Új Magyarország ( 1996 )
  • Parlamenti gondolatok a kommunista győzelemről. - Új Magyarország ( 1996 )
  • A bizalmatlanság hálójában- Romániai Magyar Szó ( 1998 )
  • Hollywood a németek ellen- Kapu ( 1997 )
  • Politika és becsület- Napi Magyarország ( 1998 )
  • Mi lesz veled Európa ? - Romániai Magyar Szó ( 1999 )
  • Veszélyes játék Európával - Kapu ( 2004 )
  • A hajó tele van,talán mégis elsüllyed ? – Kapu ( 2005 ) ( A változó Európa )
  • Új pénz, itt a mennyország ? – Kapu ( 2006 )
  • A haldokló Nyugat- I.-II. Kapu ( 2008 )
  • A pártról (pártokról) – nyugati szemmel – Szabadság. ( Kolozsvár,2008 )
  • A haldokló Nyugat- I.-II. Kapu ( 2008 )
  • Jönnek a sárgák. - Kapu ( 2008 )
  • Szétmarcangolt társadalom, Kapu ( 2009 )
  • Változó világhatalmi viszonyok- Kapu-( 2010 )
  • „Sírni szeretnék”- Új Szó- Pozsony ( 2010 )
  • Isten,természet és a szupertechnika - Kapu - ( 2011 )
  • A román politika tévelygése Szabadság- ( Kolozsvár ( 2012 )
  • Európa generációs problémái (I.-II) –Kapu-( 2012 )
  • Emlékezzünk a kommunizmus bűneire és áldozataira - Szabadság ( Kolozsvár 2012 )
  • Nyugati szemmel pártokról és pártoskodásról Szabadság ( Kolozsvár 2012 )
  • Portugál szél. - Krónika ( Kolozsvár 2013 )
  • Európa, lesznek e még víg esztendők .- Kapu - ( 2013 )
  • Emigrációs hangok: Vissza- és előre tekintve - (I.-II) Nyugati Jelen ( Arad 2013 )
  • A magyar út –Szabadság -( Kolozsvár 2013 )
  • Szobrokat emelünk, aztán ledöntjük - Nyugati Jelen . ( Arad 2013 )
  • Zsákutcában az Európa-politika –Kapu ( 2014 )
  • Az ukrán válság háttere (I.-II.) Nyugati Jelen ( Arad 2014 )
  • Zavaros világpolitika –Kapu- ( 2014 )
  • Világunk a politika béklyójában I.-II. Nyugati Jelen ( Arad 2014 )
  • Van e megoldás korunk egyik legnagyobb problémájára? –Magyar Nemzet ( 2015 )
  • Néhány szó a populizmusról –Krónika – ( Kolozsvár 2015 )
  • Mélyponton a román-magyar kapcsolat ( I.-II.) Nyugati Jelen ( Arad 2015 )
  • Keresztény civilizációnk védelmében – avagy a probléma igazi oldala. –Krónika-( 2015 )
  • Az isteneszmény válsága (I.-II.) Nyugati Jelen ( Arad , 2015 )
  • Brüsszel árulása -Magyar Nemzet ( 2015 )
  • Modern kori titkos társaságok –Krónika- ( 2015 )
  • Unalmas parolák helyett cselekvést.- Magyar Nemzet - ( 2015 )
  • Változik a világpolitika, változik életünk is? Nyugati Jelen - ( 2016 )
  • A nagy változások éve. -Kapu ( 2016 )
  • Geopolitika (I.II.) Nyugati Jelen ( 2016 )
  • A Soros jelenség és a nyitott társadalom- Krónkia ( 2016 )
  • Egy erősödő jobboldal színrelépése Európában? –Kapu ( 2017 )
  • Európa népei többet érdemelnek –Nyugati Jelen ( 2017 )
  • Európai biztonságpolitika és a NATO - Krónika ( 2017 )
  • A lényegről ma sem beszélnek- Nyugati Jelen ( 2018 )
  • Forrófejű gondolatok. -Kapu ( 2018 )
  • Ellentmondások világa (I.-IV.) Nyugati Jelen ( Arad 2018 )
  • Szabadság után- Kapu ( 2019 )
  • A keresztény hit és az egyház Nyugati Jelen ( Arad 2019 )
  • Muszlim kancellár Németországban ? –Krónika ( 2019 )
  • Templomok és temetők- Nyugati Jelen ( 2019 )
  • Válságba vezet az állandó növekedési hajsza. – Krónika ( 2019 )

Könyvei[szerkesztés]

  • Skizofrén világunk. Kapu könyvek, Kalocsa, 1999 ISBN 9637706232
  • Szent Istvántól Polgár Juditig. A magyar szellem 101 kiválósága. Magyar a Magyarért Alapítvány. Arad, 2004 ISBN 9737738195
  • Nyitott Kapu. Heraldika. Budapest 2013
  • Betelt a pohár. Heraldika. Budapest, 2017 ISBN 9786155592065

Források[szerkesztés]

  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 30.)