Hendrik Goltzius

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hendrik Goltzius
Önarckép
Önarckép
Született
1558. február[1]
Bracht
Elhunyt
1617. január 1. (57-58 évesen)[2]
Haarlem
Állampolgársága Dutch Republic
Foglalkozása festő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hendrik Goltzius témájú médiaállományokat.

Hendrik Goltzius (Névváltozat: Hendrick; Bracht/ma Brugge/), 1558. — Haarlem, 1617. január 1.) németalföldi festő, grafikus, nyomdász és kiadó manierista stílusban. Ismert önarcképe szignált, 1593-94-ben keletkezett, s a bécsi Albertina őrzi.

Életpályája[szerkesztés]

Otthon atyjánál üvegfestést tanult, majd követte Haarlembe Dirck Volkertsz. Coornhert (1522–1590) humanista tudóst és művészt, ő lett Goltzius mestere. A festésben és a metszésben a manierizmus hatott rá, főleg Bartholomeus Spranger festészete. Fiatalon elsősorban réz- és fametszeteket készített. 1591-ben bejárta Itáliát és egyes német területeket.

Visszatérve Haarlembe folytatta a metszetkészítést, gazdagította a rézmetszet kifejezési módjait. A vonalakat lágyan vastagította, hozzásimultak az ábrázolt alakok formáihoz, árnyékai átlátszóak és könnyedek lettek. Lapjai tónusban igen finoman mérlegeltek. Mintegy 300 lapja nagy technikai tudásról tanúskodik. Szerkesztésben, kidolgozásban a legnagyobb művészek hatottak rá, Az angyali üdvözlet Raffaello, Mária megpróbáltatása Parmigianino, A pásztorok imádása Bassano, A szent család Lucas van Leyden, a Circumcisio pedig Dürer modorában készült. A fametszetekben is nevezetes műveket alkotott, két-három dúccal nyomtatott (chiaroscuro) művei keresettek voltak.

1600 körül kezdett komolyan festeni, számos festményt alkotott mitológiai és vallási témákban manierista stílusban, azonban életművén belül festményeinél jelentősebbek metszetei, a metszetek terén elért újításai. Haarlemben élt és alkotott, Karel van Mander, Bartholomeus Spranger és Goltzius szinte triumvirátust alkottak ebben a városban, megalapították a festőakadémiát és sok tanítványt neveltek, sokak – köztük Karel van Mander – szerint Haarlem a modern festészet bölcsője Németalföldön éppen úgy, mint Vasari szerint Firenze Itáliában.

Festményeiből[szerkesztés]

Sine Cerere et Libero friget Venus
Háború és béke

Grafikáiból[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb122708353
  2. Integrált katalógustár, 118540610, 2015. október 17.
  3. A bibliai történet egyik legszebb irodalmi feldolgozása Bertolt Brecht: Kaukázusi krétakör című 1945-ben írt drámájában olvasható.

Források[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Goltzius, Hendrik lásd 396. p.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Életrajza, képei, Web Gallery of Art