Parmigianino

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Parmigianino
Parmigianino Selfportrait.jpg
Született 1503. január 11.[1]
Parma[2]
Elhunyt 1540. augusztus 24. (37 évesen)[1]
Casalmaggiore
Állampolgársága olasz
Foglalkozása
  • festő
  • grafikusművész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Parmigianino témájú médiaállományokat.
Önarckép, 1540
Hosszú nyakú Madonna (részlet)

Parmigianino, tulajdonképpen Girolamo Francesco Maria Mazzola (Parma, 1504. január 11.Casalmaggiore, 1540. augusztus 24.) olasz festő, Filippo Mazzola fia. A manierizmus korszakának jellegzetes mestere. A maga idejében a legünnepeltebb művészek közé tartozott.

Életpályája[szerkesztés]

Filippo Mazzola festő fia. Művészete Antonio da Correggio hatása alatt állt. 1523-ban Rómába ment. Raffaello és Michelangelo művei is hatottak rá. VII. Kelemen pápánál nagy kegyben állott. 1527-ben, Róma kifosztásakor menekülni kényszerült: előbb Bolognábament, majd 1530-ban visszatért szülővárosába, Parmába. Élete utolsó 10 évében szülővárosában és a közeli Casalmaggioréban dolgozott. 1531-ben megbízást kapott Parmában a Santa Maria della Steccata templom apszisában freskó elkészítésére, azonban ezt nem teljesítette, a szenvedélyévé vált az alkímiának is köszönhetően - ezért 1539-ben bebörtönözték. Rézkarcai a műfaj legkorábbi mesterművei közé tartoznak.[3]

Stílusa[szerkesztés]

Stílusa a korai manierizmushoz sorolható.

André Chastel írja róla:

„... ő, Correggio tanítványa azt tűzte ki célul, hogy eljusson a kellem és a báj teljéhez, kiküszöbölve minden realista elemet a kompozíció alakjaiból; stílusát (maniera) egész sereg festő utánozta. ... Parmigianinóval a festészet azt tűzte ki célul..., hogy tárgya az a "nem is tudom mi" legyen, ami a belső, azaz képzeletünkben kivirágzott képből ered... ügyesen összeolvasztva azt a természet formáival. Ez a "manierista" magatartás irányítja aztán a festő egész idegen, állhatatlan, könnyed személyiségét. [4]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Hosszú nyakú Madonna (1535 körül, Pitti)
  • Szent György (freskó, a pármai S. Giovanni Evangelista-templomban)
  • Szent Katalin
  • Madonna szentek között
  • A szent család
  • Szent Jeromos látomása
  • Íjat faragó Ámor.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b RKDartists. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  3. Magyar nagylexikon 550. old.
  4. André Chastel: Itália művészete. Corvina Kiadó. 170. old.