Hegyfoky Kabos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hegyfoky Kabos
Életrajzi adatok
Született 1847. július 7.
Újleszna
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1919. február 7. (71 évesen)
Túrkeve
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus

Hegyfoky Kabos (másként: Hegyfoki, Újleszna, 1847. július 7.Túrkeve, 1919. február 7.) római katolikus pap, meteorológiai szakíró.

Életpályája[szerkesztés]

A gimnázium alsó négy osztályát Lőcsén, a felsőket és a teológiát Egerben végezte. 1871-ben pappá szentelték és káplánkodott Jász-Nagykun-Szolnok megyében Puszta-Fegyverneken, Jákóhalmán, Kunszentmártonban és ideiglenesen Tiszaörsön és Visontán. 1886 végén Sárdon,[1] 1889 elején Bánhorvátiban (Borsodm.) plébános lett; majd Turkevén lelkész.

Cikkei a Természettudományi Közlönyben (1883. A hőmérséklet naponkénti változékonysága Budapesten, 1884. A hőmérséklet nálunk a fagyos szentek idején, 1885. A légáramlatok és a csapadék, A zivatarokról, 1886. Az élet hossza Kunszentmártonban, A tavaszi hőcsökkenésekről, A hőfok sülyedése a tavaszi éjjeleken, 1888. Az idei hóolvadásról. Honnan kapjuk az esőt, 1889. Budapest évi hőfoka, A nedves és száraz hőmérő viszonylagos állása, Budapest normális hőfoka, 1890. Az idő változékonysága Budapesten, Jön a zivatar, Az idő változékonysága és a halandóság Budapesten sat. Ezen cikkek megjelentek németül is a bécsi Österr. Meteorol. Zeitschriftben), a magdeburgi Das Wetter c. folyóiratban (1885. Zur Temperatur der Eismänner, Überschwemmung in Ungarn), az Akadémiai Értesítőben (1887. A környezet hatása a hőmérőre, 1889. A zivatarokról, 1891. A magyar Alföld csapadék viszonyairól, 1894. A levegő alsó és felső áramlatának viszonyai., a K. M. term. társulat Emlékkönyvében (1892. A levegő áramlásáról), az Egyetértésben (1892. máj. 1. sz. Az eső és a szél iránya, 1893. jan. 18. sz. A nagy hidegről.)

Művei[szerkesztés]

  • A májushavi meteorologiai viszonyok Magyarországon. Bpest, 1886. (A királyi magyar természettudományi társulat megbizásából. Magyar és német szöveg.)
  • A környezet hatása a hőmérőkre. Bpest. 1888. (Értek. a term. tud. köréből XVIII. 1.)
  • A zivatarokról. Bpest, 1889 (Értek. a term. tud. köréből XIX. 5.)
  • A szél iránya a magyar szent korona országaiban a Barometer és Eső c. függelékkel. Bpest, 1894.
  • Folyóink vízállása és a csapadék (Bp., 1897);
  • Az eső évi periódusai Magyarországon (Bp., 1909).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A forrás szerint (Szinnyei) Sárd Szabolcs vármegyei település, de ott ilyen nevű település nem azonosítható be

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]