Hartwig Gauder

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hartwig Gauder
Született 1954. november 10. (63 éves)
Vaihingen an der Enz
Állampolgársága
Foglalkozása
Kitüntetései
  • Hazafias Arany Éremrend
  • A Barátság Csillaga

Magasság 185 cm
Súly 71 kg

Szerzett érmek
Atlétika
Olimpiai játékok
arany
1980, Moszkva
50 km gyaloglás
bronz
1988, Szöul
50 km gyaloglás
Világbajnokságok
arany
1987, Róma
50 km gyaloglás
bronz
1991, Tokió
50 km gyaloglás
Atlétikai Európa-bajnokság
arany
1986, Stuttgart
50 km gyaloglás
bronz
1990, Split
50 km gyaloglás

Hartwig Gauder (Vaihingen an der Enz, NSZK, 1954. november 10. –) olimpiai bajnok német atléta, a gyaloglás egyik meghatározó alakja az 1980-as években.

Élete[szerkesztés]

Sportpályafutás[szerkesztés]

Hartwig Gauder Nyugat-Németország délnyugati részén, Baden-Württembergben született és itt töltötte gyermekkorának első éveit. 1960-ban családja az NDK-hoz tartozó türingiai Ilmenauba költözött. Az NDK-ban bekerült az ország tehetséges sportolóit felkaroló programba. Kezdetben a 20 kilométeres gyaloglás volt a fő versenyszáma. 1975-ben lett először keletnémet bajnok, egy évvel később pedig megvédte elsőségét. 1978-ban Európa-rekordot állított fel pályagyaloglásban, ám ugyanebben az évben csak a hetedik lett a prágai Európa-bajnokságon. A kudarc miatt megváltoztatta fő versenyszámát és inkább az 50 kilométeres távra készült fel. A váltás sikert hozott a moszkvai olimpián olimpiai bajnoki címet szerzett az NDK színeiben indulva.

Az olimpiai siker után teljesítménye visszaesett, évekre leszorult a világversenyek dobogóiról. 1982-ben az athéni Európa-bajnokságon negyedik helyen végzett, a Los Angeles-i olimpián pedig az NDK bojkottja miatt nem vehetett részt. Visszatérése 1986-ig váratott magára, amikor Európa-bajnoki címet szerzett. 1987-ben győzelmet aratott a római világbajnokságon is. A szöuli olimpiára esélyesként érkezett, de csak a dobogó harmadik fokára állhatott fel. 1990-ben néhány héttel az NDK és az NSZK egyesülése előtt a spliti EB-n szintén harmadik helyen végzett.

Pályafutása utolsó dobogós nemzetközi eredményét 1991-ben, már az egyesült Németország képviseletében érte el; a tokiói világbajnokságon bronzérmes lett. Kiharcolta a szereplést a barcelonai olimpián is, itt hatodik helyet ért el. Az 1993-as stuttgarti világbajnokság után vett búcsút az élsporttól.

Sportkarrierje után[szerkesztés]

1993 után továbbra is sportolt, a túragyaloglást választotta, e témában könyvet is írt. 1994-ben teljesítőképességének gyors hanyatlását észlelte önmagán, ezért orvoshoz fordult. 1995-re az orvosok a szívét megtámadó súlyos vírusfertőzést diagnosztizáltak nála, amelyet a feltételezések szerint egy baromfifarmon kaphatott el évekkel azelőtt. 1996-ra nyilvánvalóvá vált, hogy életét csak szívátültetés mentheti meg. 1997-ben előbb műszívet, majd egy donortól valódi szívet kapott. Az új szív nem csak megmentette Hartwig életét, de újabb teljesítményekre is sarkallta. 1998-ban sikeres építész-szakvizsgát tett.[1] Alig két évvel a műtét után részt vett New York-i maratonon. 2003-ban beteljesítette élete egyik legnagyobb vágyát: az első szív-átültetettként feljutott Japán legmagasabb hegyére, a Fudzsira.[2] Felépülésének történetét később meg is filmesítették.[3] Tapasztalatait Gauder egy önéletrajzi kötetben foglalta össze Két élet, három szív címmel.

Hartwig Gauder építész, napjainkban a Jénai Egyetem klinikáján dolgozik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Die zweite Chance (német nyelven). (Hozzáférés: 2008. november 30.)
  2. Der erste Herztransplantierte auf Japans berühmtestem Berg (német nyelven). (Hozzáférés: 2008. november 30.)
  3. Dokumentation über Hartwig Gauder (német nyelven). Deutsches Herzzentrum Berlin, 2005. 10. (Hozzáférés: 2008. november 30.)

Források[szerkesztés]

  • Hartwig Gauder (angol nyelven). sports-reference.com. Sports Reference LLC. (Hozzáférés: 2014. október 3.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hartwig Gauder című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]