Haray Viktor

Haray Viktor
Életrajzi adatok
Született	1818 Kolozsvár
Elhunyt	1882. július 23. (63-64 évesen) Kolozsvár
Sírhely	Házsongárdi temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Haray Viktor (Kolozsvár, 1818. március 1. – Kolozsvár, 1882. július 23.) magyar színész és színműíró.

Életútja

Haray József és Steinbach Jozefa fiaként született. 1836-ban Kolozsvárott lépett színpadra, kezdetben Horváth név alatt szerepelt, de később már a Haray nevet használta. 1836–37-ben Kassán működött, 1837–38-ban a Pesti Magyar Színháznál volt kardalos. 1840-től 1844-ig Kolozsvárott, 1844–45-ben pedig Debrecenben, valamint a Nemzeti Színházban lépett fel, mint vendég. Első szerelmes szerepeket játszott és az 1840-es években kedvelt volt a vidéki színpadokon. 1841. november 17-én Kolozsvárott feleségül vette Török Juliannát. Az 1848–49-es szabadságharcban részt vett; az erdélyi hadjáratban többször kitüntette magát és Bem József tábornok nem egyszer jelentékeny megbízásokkal látta el. Hosszabb ideig Teleki Sándor grófnak is hadsegéde volt. A szabadságharc után sokáig bujdosott, egy ideig Csernovics Péternél Arad megyében, utóbb Erdélyben. Azután a kolozsvári színháznál kapott kezelői állást; majd gróf Bethlen Gábornál, később pedig gróf Esterházy Kálmán kolozsmegyei főispánnál jószágigazgató volt Bajomban, ahol súlyos betegségbe esett. Kolozsvárra vitette magát és ottan 1882. július 23-án meghalt himlőben 61. évében.

Írt a Hölgyfutárba (1858. Drezdai látványok, 1860. Bukaresti s előpataki levelek, 1861-63. Kolozsvári posta c. több levél és egy költemény), a Részvét Albumba (1872. Egy fegyverengedély története).

Fontosabb szerepei

• Frohberg (Cuno: Benjámin Lengyelországból);
• Don Caesar de Bazan (Dumanoir–D’Ennery);
• Lorenzino (Id. Alexandre Dumas);
• Bury (Hell: A 16 évű királyné);
• Pókai Péter (Szigligeti Ede: A Pókaiak);
• Hidasi Géza (Haray Viktor: Szökött színész és katona).

Munkái

• Szökött szinész és katona, eredeti népszínmű dalokkal 3 szakaszban, zenéje Egressy Benjámintól. Pest, 1846. (Nemzeti Szinházi Zsebkönyv; először adatott a pesti nemzeti szinházban 1845. aug. 11. és 24-én).
• Töredék egy menekült naplójából. Kolozsvár, 1861.
• A nagyságos urak, ered. vígj. 1 felv. Pest. 1873.
• Az első szerelem. Elbeszélés. Pest, 1881.

Írt még egy rémdrámát: A váradi bankócsináló hat képben (melyet Nagyváradon 1845-46-ban előadtak; azután színpadra került Debreczenben és Kolozsvárt, címét is aszerint debreceni és kolozsvári bankócsinálóra változtatta) és egy Apafi Mihály c. színművet.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara / Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában