Ugrás a tartalomhoz

Haracsony

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Haracsony (Horitschon)
Haracsony címere
Haracsony címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangmezőváros
JárásFelsőpulyai járás
Alapítás éve1425
PolgármesterPeter Heger (SPÖ)
Irányítószám7312
Körzethívószám02610
Forgalmi rendszámOP
Népesség
Teljes népesség1861 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség102 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság239 m
Terület18,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 35′ 22″, k. h. 16° 32′ 48″47.589444°N 16.546667°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 22″, k. h. 16° 32′ 48″47.589444°N 16.546667°E
Haracsony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Haracsony témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Haracsony (németül: Horitschon, horvátul: Haračun) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsőpulyától 12 km-re északra fekszik. Alsópéterfa tartozik hozzá.

A kataszteri közösségek Horitschon és Alsópéterfa.[2]

Története

[szerkesztés]

Haracsony története az i. e. 1. századig, a kelta korszakig nyúlik vissza, amikor már szőlőt termesztettek és bort termeltek a területén. A bortermelést a rómaiak is folytatták.

A mai települést 1425-ben "Poss. Harachan" néven említik először, a lánzséri uradalomhoz tartozott. Neve a szláv "chraščani" (= tölgyerdőben lakók) szóból származik. A településnek egykor vámja is volt. Templomát 1500 előtt építették és Antiokheiai Szent Margit tiszteletére szentelték. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török, mely után horvátokat telepítettek be. 1683-ban a Bécs elleni török hadjáratban újra elpusztult. 1696-ben építették Haracsony mai templomát és alapították újra plébániáját is.

Vályi András szerint " HARACSON. Haricsán. Német falu Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 1 2/4 mértföldnyire, határja középszerű, terem búzája, árpája, rozsa, bora nem terem, erdeje elég van, réttye kevés, piatza jó."[3]

Fényes Elek szerint " Haracson, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz délre 1 1/4 mfd. egy dombon, 618 kath. lak., s paroch egyházzal. Majorsági birtoka nem közöltetett; a lakosok birnak 305 h. házhelyet, 1102 h. középszerü szántóföldet, 100 hold rétet. Van egy névtelen patakja. Birja h. Eszterházy."[4]

1910-ben 938, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett. 1983-ban mezővárosi rangot kapott.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1696-ban épült.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.